„Legutóbb kétezer-nyolcban edzettem olimpiai bajnokot – emlékszik vissza Ludasi Róbert, ahogy elnézi Vajda Attilát. Az edző tekintete továbbkalandozik a vállvetve dolgozó versenyzőkön, és Kozmann Györgyön, majd Kiss Tamáson állapodik meg. – Nagyon jó érzés újra együtt látni őket, új motivációt adtak nekem. Amikor Gyuri a visszatéréséről egyeztetett velem, a második kérdése az után, hogy mit szólok az elhatározásához, az volt, van-e értelme megint belevágni, elég lehet-e két év felkészülni az olimpiára. Azt feleltem, nagyon is."
AZ EDZŐTÁBORRÓL KÉSZÜLT RIPORTOT ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁBAN.