Kangyal Balázs: Ez a Fradi már csak nevében az a Fradi, mint jó néhány éve volt

– Nemcsak az Erste Ligában, a Budapest Jégkorong Akadémia HC-ban is bőven voltak változások a nyáron. Hogyan látja csapata helyzetét nagyjából egy hónappal a bajnoki rajt előtt?     
– Gyakorlatilag a játékoskeret fele eligazolt, így újra kellett építenünk a csapatot, ez szokatlan az elmúlt nyarakhoz képest, de már második hete jégen edzünk – válaszolta Kangyal Balázs, a BJA HC vezetőedzője. – Egyelőre létszámhiánnyal küzdünk a juniorválogatott programja, a távozó játékosok és a sérültjeink miatt, akik csak ősszel térhetnek vissza. 

– A Ferencváros több meghatározó magyar játékosukat elcsábította. Sikerült, egyáltalán lehet őket pótolni?     
– Nem feltétlenül lehet, de talán nem is kell. Inkább olyan – lehetőleg fiatal magyar – játékosokat kell keresnünk, akik motiváltak. Az előző idényben az Erste Ligában mi foglalkoztattuk a legkevesebb légióst, ezt próbáljuk most is megvalósítani. Nem szomorkodtam a távozók miatt, mert nekik és a magyar hokinak is jót tesz, hogy magasabb színvonalon játszhatnak. Nekünk persze nehézség, ugyanakkor a játékosok fejlesztésében is hiszünk, igyekszünk segítséget nyújtani a fiataloknak az előrelépésben amellett, hogy sikeresek is akarunk maradni. 

– Az Erste Ligából az ICEHL-be igazoló játékosoknak valóban előrelépés, hogy erősebb bajnokságban játszhatnak, de a magyar hoki szempontjából valóban pozitív, hogy egy meghatározó csapat elhagyja a honi ligát, elcsábítva válogatott játékosokat, ezzel gyengítve a sorozatot?     
– Az, hogy a Fradi az ICEHL-be ment, összességében jót fog tenni a magyar hokinak, ahogyan elment, az viszont kicsit váratlan volt. Gondolom, olyan lehetőség volt, amelyet most kellett megragadniuk, és megragadták. Ezzel abszolút nincs probléma. Inkább az a nehézség, hogy a magyar klubhoki két legerősebb gazdasági csoportja, brandje, a Fradi és a Volán már az osztrák bajnokságban játszik. Ezért az Erste Ligának meg kellene határozni egy célt, kitalálni, mi válik leginkább hasznunkra, és ez egyelőre nem történt meg. Lehet azt mondani, hogy a Magyar Jégkorongszövetség elnöksége nemrég cserélődött le, vagy hogy túl gyorsan távozott a Fradi, de szerintem erős koncepcióváltásra van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük vagy növeljük az Erste Liga értékét. Sokszor ide lyukadok ki, de az előző évben is rengeteg magyar fiatal hagyta abba a játékot. Sokan attól félnek, hogy a liga színvonala jelentősen csökkenne, ha a légiósok számát jobban korlátoznák, de azzal, hogy a Fehérvár és a Fradi sincs már itt, nem olyan őrülten magas a színvonal, amelyet tartani kell. Kézenfekvő lenne most átstrukturálni a rendszert, hogy az akadémisták ne hagyják abba tömegesen a jégkorongot. Persze értem, az is fontos, hogy mint termék, ne csökkenjen az Erste Liga értéke radikálisan. Elképzelhetőnek tartom, hogy kevesebb, de jobb minőségű légiós jót tenne a ligának és a magyar hokinak is. 

– Lehet követendő a Fradi példája a meghatározó magyar klubcsapatoknak, köztük a BJA HC-nak?     
– Érdekes megközelítés. Amikor még menedzserként dolgoztam a csapatnál, sokat dolgoztunk azon, hogy csatlakozhassunk az akkor még EBEL néven futó ligához. Meghallgattak minket, prezentációt tartottunk Salz­burgban, a részt vevő csapatok pedig nyílt szavazáson elutasítottak, köztük a Fehérvár is. A szavazati eredmény hasonló volt a Fradi esetében is, de a Volán ezúttal támogatta a csatlakozási kérelmet. Akkor nekem ez fájdalmas volt, mert megvolt a koncepciónk. Ugyanakkor az osztrák liga kimondta, hogy nagyjából a Duna vonalát tekinti természetes határának, így a DVTK és a DEAC nem jön szóba. Nem hinném, hogy több magyar csapat csatlakozni tudna. Ha viszont elmenni nem tudunk, akkor itt kell olyan bajnokságot felépíteni, amelyért lehet rajongani, lehet imádni vagy utálni a játékosokat, érzelmeket kiváltani és szurkolókat bevonzani. Megoldás lehet, hogy a vidéki településeket, ahol már van jégpálya, tovább fejlesszük. A férfiválogatott vb előtti országjáró túrája is a népszerűsítést célozta, ami jó volt. 

– Megoldás lehetne, hogy osztrák mintára létrejöjjön egy olyan magyar bázisú liga, amelyben az erdélyi és az anyaországi csapatokon kívül más nemzetek együttesei is szerepelhetnek? 
– Szerintem nem, mégpedig azért, mert nem látok olyan szakmai partnert, aki ehhez elég jó lenne vagy érdeke fűződne hozzá. Ha mégis megtörténne, azzal felelősség is járna, nézőszámban, marketingköltségekben, a pályák állapotában mind-mind fejlődni kellene, hiszen annyira közel van az osztrák bázisú liga, amely ezekben már jóval előrébb tart, hogy nehéz lenne vonzó alternatívát nyújtani. Inkább a magyar hokit fejleszteném, a kisebb klubokat próbálnám beemelni a rendszerbe, mert egy Jászberény–Szeged meccsen szerintem lenne 1200 néző. Az Erste Ligában nagy űrt hagy maga után az FTC, nem lesz például Fradi–Újpest derbi, és ha egy ilyen kaliberű rangadó eltűnik, azt valahogy pótolni kell. 

– Beszéljünk a közeljövőről is. Először a parázsnak ígérkező Szuperkupa-meccs vár önökre a Fradi ellen, aztán jön a Kontinentális Kupa. Mindkettő viszonylag ismeretlen terep, hogyan készülnek rájuk?
– Őszintén? Sehogyan. Úgy értem, nem változtattuk meg az idény előtti felkészülési terveinket emiatt. A Ferencváros elleni meccs jó erőfelmérő lesz az idény előtt, de legyünk őszinték, ez a Fradi már csak nevében az a Fradi, amely jó néhány évvel ezelőtt volt. Felépített, profi csapat, amely ötször annyi pénzből gazdálkodik, mint mi, tíz elképesztő légiósa van, a fél magyar válogatott ott játszik. Persze, egy meccsen bármi lehet. Ők is és mi is megérdemeljük, hogy ott legyünk a döntőben, remélem, jó hangulatú meccs lesz. A Kontinentális Kupában a Gyergyó erős csoportellenfél, oda amúgy is folyamatosan utazunk, de szakmailag ennek a sorozatnak a következő köre ér valamit. Büszke vagyok, hogy az európai porondon is játszhatunk, de igazi hozadéka akkor lenne, ha mondjuk dán vagy brit csapatokkal találkozhatnánk.