– Régóta edzenek már jégen? Előtte hogyan tartották magukat formában?
– Volt egy öthetes száraz felkészülésünk, leginkább a magyar játékosoknak. Ez uralta a nyár első részét, aztán júliusban pihenhettünk, de persze mindenki igyekezett megtartani az erőnléti állapotot, amibe június végére kerültünk – mondta a Nemzeti Sportnak Mihalik Gergő, a DEAC támadója. – Augusztus negyedikén kezdtük a jeges felkészülést, megérkeztek az új játékosok, velük együtt tréningezünk.
– Viszonylag nagy mozgás volt az öltözőben, tizenketten távoztak és kilencen érkeztek a csapathoz. Milyen az összhang az újakkal?
– A csapat majdnem fele kicserélődött, de azért maradt egy erős mag Debrecenben. Az előző idényben sem volt baj az öltözői hangulattal, és úgy érzem, a mostaniban sem lesz. Hamar összeszoktunk, nem érzek változást az elmúlt évadhoz képest. legfeljebb annyit, hogy több a fiatal, emiatt a csapat is lendületesebb lehet.
– Gondolom, ebben annak is szerepe van, hogy a szakmai vezetőség, élén Vaszjunyin Artyommal, maradt.
– Igen, örülök, hogy változatlan a stáb, már két éve dolgozunk az edzőinkkel, ismerjük az elvárásaikat, egymást, ez megkönnyíti az idény kezdetét.
– Mit szólt hozzá, hogy a testvére, András a Ferencvárosba igazolt, hiszen vele hosszú évek óta együtt játszott?
– Már az utánpótlásban, aztán felnőttszinten is jó volt vele együtt jégkorongozni. A világbajnokságon nyújtott nagyszerű teljesítménye miatt kapott egy nagyon jó lehetőséget, amit nem lehetett visszautasítani. Ha egy erősebb ligába tud igazolni az ember, annak mindig van értelme. Bízom abban, hogy megállja a helyét az ICEHL-ben, és abban is, hogy később azon a szinten is lehetünk csapattársak.
– Mióta tudta, hogy terítéken van az eligazolása?
– A világbajnokság után nem sokkal már tudtuk. Sokáig gondolkodott, hiszen szeretett nagyon itthon, Debrecenben hokizni, de szerintem ő is úgy látta, hogy ha előre akar lépni a karrierjében, akkor meg kell ragadnia a kínálkozó lehetőséget. Eddig úgy tűnik, nem bánta meg, jól érzi magát a Fradiban.
– Követendő példa önnek Andrásé?
– Természetesen, de nemcsak most, az elmúlt években is nagyon jó volt látnom őt. Azzal, hogy látom, hol tart ő, tudom azt is, hogy két éven belül hova juthatok el én is. Mindig együtt edzettünk, húzott engem felfelé, motivált. Az is nagy dolog nekem, hogy András Debrecenből, az Erste Ligából került be a válogatottba.
– Mire számít, milyen lesz az Erste Liga az eddigi egyik legerősebb csapat, a Fradi és több magyar válogatott játékos nélkül?
– Észrevehető lesz az Ferencváros hiánya, az biztos, és a legjobb magyar játékosok is, akik most a Fradiba igazoltak, hagynak űrt maguk után. Ennek ellenére nem gondolom, hogy jelentősen gyengülne a liga. A magyar bajnokságban csak hatan maradtunk, de ez nem befolyásol minket semmiben.
– Tűztek már ki célt maguk elé a következő idényre, vagy egyelőre korai még erről beszélni?
– Konkrét céljaink még nincsenek, de a legtöbb játékos nevében mondhatom, hogy minimum a legutóbb elért eredményeinket akarjuk megismételni; akkor az alapszakaszt a harmadik helyen zártuk, a kupában elődöntőbe jutottunk. A rájátszással kapcsolatban van bennünk hiányérzet, az idény végén szeretnénk jobb teljesítményt elérni, akár bejutni a bajnokság elődöntőjébe.