Hullámvasút volt ez az idény Odnoga Lotti számára

– Ha egy szóban kellene összefoglalni az idényét, mi lenne az?
– Ez nehéz feladat, talán a hullámvasút a legtalálóbb rá, de egy ilyen évadot nehéz összegezi egyetlen egy szóban, annyi minden történt – mondta a Nemzeti Sportnak Odnoga Lotti.

– Üljünk fel erre a hullámvasútra, a válogatottal jónak mondható olimpiai selejtezőt zártak, bár a végső cél néhány másodperc híján nem sikerült, a mutatott játékra büszkék lehetnek. Utóbbival a csehországi világbajnokságon sem volt gond, de mindössze egy gólt szereztek, így kiestek.
– Erre a két eseményre készültünk, májustól ez a két torna lebegett a szemünk előtt. Rengeteg időt és energiát fordítottunk a felkészülésre, és ez meg is látszott, hiszen jól játszottunk mindegyik alkalommal. Sajnos sokszor nem úgy jöttek a korongok, szerencsétlenebbek voltunk, ez a sportban benne van, de az utolsó másodpercekig küzdöttünk, mindegyik tornán kihoztuk magunkból a legtöbbet. Az olimpiai selejtezőre egy nagyon összeszokott, pozitív légkörű csapattal utaztunk ki, nagyon fájt, hogy a végén elbuktunk, és nem adták meg a gólunkat, nem volt a helyszínen hivatalos videó órával. Azt, hogy így ment el az olimpiai szereplés lehetősége, nehéz volt feldolgozni.

– Mennyire voltak hatással az olimpiai selejtező történései a világbajnokságra?
– A selejtezőt követően egyből vissza kellett térnünk a klubjainkhoz, és a februárban történtek kihatással voltak a világbajnokságunkra is. Attól még, hogy jól játszottunk, nem hoztuk azt, amit tudunk és szoktunk, a mentális sebek nem gyógyultak be a világbajnokságig. A jégkorong olyan sportág, amelyben idény közben folyamatosan mérkőzéseink vannak, egy héten akár több alkalommal is. Az olimpiai selejtező hirtelen fájdalom volt mindannyiuknak. Azt követően visszament mindenki a saját klubjába és úgymond menni kellett tovább, akadt, aki a selejtező után négy nappal már mérkőzést játszott, nem volt időnk feldolgozni a történteket. Amikor a klubidénynek vége lett, de még az edzőtáborig volt két-három hetünk, szerintem abban az időszakban jött ki rajtunk mentális szempontból az olimpiai selejtező. Nehéz volt kezelni, sajnos a világbajnokságra is rányomta a bélyegét. A torna után mindenki kicsit eltávolodott a hokitól, ez sokat segíthet nekünk az új idény kihívásai előtt.

– Tavasszal hazai környezetben próbálhatnak meg azonnal visszajutni az A-csoportba. Hogyan fogadta ezt a hírt?
– Nagyon örültem, az évad közben is említettem a lányoknak, hogy olyan régen volt Magyarországon tornánk, vagy akár világbajnokság. Mindenki nagyon boldog volt a csapatból, az utolsó emlékünk nem is lehetne szebb a hazai rendezésű világbajnokságokkal kapcsolatban, hiszen 2019-ben sikerült feljutnunk. Azt az érzést kergeti majd mindenki, ennek tudatában kell készülnünk a következő idényre. Reméljük, olyan nagyszerű hangulat lesz, mint anno a Vasas Jégcentrumban.

– Szíve szerint melyik csarnokban lépne jégre a magyarországi világbajnokságon?
– Győri vagyok, úgyhogy természetesen azt a pályát rögtön bedobnám a lehetséges opciók közé. Azt gondolom Székesfehérvár is nagyszerű helyszín lenne, a hokikultúra is remek ott, az új csarnok gyönyörű. Nem tudom milyen szempontok dönthetnek, Budapest is nagyszerű házigazda lehetne, szerencsére több lehetőség is adott, Magyarország mindig kiváló világbajnokságokat rendez.

– Két díjat is kapott a Magyar Jégkorongszövetség év végi ünnepségén, ön lett az év hátvédje, valamint az esztendő női játékosa is. Milyen érzések kavarognak önben?
– Mindig óriási megtiszteltetés ilyen díjakat kapni. Személy szerint a klubidényem elég jól sikerült, a legjobb négy közé jutottunk, ilyenre korábban nem volt példa. A válogatottban is olyan csapat gyűlt össze idén is, amelyikben öröm játszani, főleg az évad első fele alakult jobban. A csapattársaim adják az erőt és a motivációt, egymásért játszunk. Jólesnek az egyéni díjak is, de nélkülük nem tartanék ott, ahol.

– Svédországon belül váltott klubot, az SDE HF-ből a Skellefteå AIK csapatához igazolt. Mi szólt a döntés mellett?
– Úgy gondolom, olyan klubba kerültem, amely nagyszerű körülményeket teremt és biztos vagyok benne, hogy sokat fejlődhetek, a klub híres a hátvédek fejlesztéséről, így ez is plusz motivációt jelentett.