Pat Cortina: Mindhárom ellenfél más és más kihívás elé állít minket

– Milyen a hangulat a csapatban, izgulnak a játékosok?
– Igen, mindenki eléggé izgatott, hiszen kezdődik a selejtezőtorna.

– Hogyan kezelik a drukkot?
– Ez igazából nem rossz érzés, természetesen nem akarunk túlságosan izgatottak sem lenni, de mindenki tudja, készen kell állnunk arra, hogy elérjük a célunkat. Ez így van rendjén, mert az izgatottság azt jelenti, hogy itt akarunk lenni, várjuk a kihívást és a lehetőséget. Az edzői stábbal igyekszünk elérni, hogy megmaradjon ez a fajta feszültség, de arra is figyelnünk kell, hogy ne hatalmasodjon el a lányokon, és ne menjen a koncentráció rovására.

– Hogyan készültek az elmúlt napokban, amióta Németországban vannak?
– Rövid felkészülési időszak volt, de szerencsére a korábbi tornákon már volt lehetőségünk gyakorolni, így arra építünk, amit tudunk, és persze néhány kisebb változtatást is végrehajtunk attól függően, ki az aktuális ellenfél. A legnagyobb mentális kihívás az, hogy képesek legyünk folyamatosan azokra az elemekre összpontosítani, amelyeket az irányításunk alatt tartunk, és arra, mi a következő és az azután következő feladat. Lépésről lépésre haladunk.

– Mi a következő feladat?
– Az, hogy a gyakorlásokból a legtöbbet kihozzuk, és utána hamar regenerálódjunk, aztán pedig átállítani a tudatunkat versenyüzemmódba, hogy a képességeinkhez mérten a lehető legjobban játszhassunk. Az egyetlen, amit teljesen mi irányítunk, az a saját játékunk, így olyasmivel foglalkozunk, ami kihozza belőlünk a legjobbunkat.
Szlovákia, Ausztria és Németország ellen erre szükség is lesz. 

– Mit vár a riválisoktól?
– Nagyon különbözőek az ellenfeleink. A szlovák nagyszerű csapat, jobb, mint ahogy a világranglista alapján gondolnánk. Technikás játékosai vannak, és támadó hokit játszik, ráadásul nincs rajta nyomás, hiszen papíron nem jegyzik a torna esélyesei között. Ausztria is erős, néhány meghatározó kulcsjátékossal, akik a tengerentúlon, a PWHL-ben játszanak. Németország a legmagasabban rangsorolt válogatott a tornán, ráadásul hazai pályán szerepel. Rendkívül összeszokott, rendezett csapat, amely ellen nehéz játszani. Mindhárom együttes más és más kihívás elé állít minket.

– Milyen tanulságokat lehet levonni a szoros, 3–1-es vereséggel végződő németek elleni legutóbbi felkészülési mérkőzésből?
– Valóban nagyon szoros volt, hiszen az üres kapus góljuk előtt közvetlenül majdnem sikerült egyenlítenünk. Egyik csapat sem terítette ki azonban az összes lapját, a mi keretünk sem volt még teljes, ahogy az övék sem. Mindenki tudta, nem az volt az igazán fontos meccs, senki sem akart megsérülni, de arra jó volt, hogy megerősítette bizonyos taktikai tendenciákról alkotott képünket a németek játékával kapcsolatban. Messzemenő következtetéseket azonban nem vonhattunk le.

– Mi a helyzet a magyar válogatott emberelőnyös és emberhátrányos játékával? Jól működik?
– Mivel a múlt szombati meccsen nem volt még itt a teljes keretünk, ezért élesben kicsit máshogy fognak kinézni a speciális sorok, mint akkor. A játék ezen elemein mindig van mit csiszolni, de a lényeg, hogy ne bonyolítsuk túl a helyzeteket, bízzunk a játékosok ösztöneiben. Természetesen az irányelvek megvannak, de arra is szükség van, hogy kibontakozzon a kreativitásuk, hiszen ha minden túlságosan szervezett, az „megfagyaszthatja”, kiszámíthatóvá teheti a játékot.

– Mit tart a válogatott legnagyobb erényének, illetve gyengeségének?
– Nagy erősségünk a kitartásunk. Rengeteg mindent felsorolhatnék a technikai képzettségtől kezdve a sokoldalúságig. Gyengeség lehet, hogy néha túl gyorsan akarunk elérni eredményt. Meg kell tanulnunk, hogy néha ehhez idő kell, nem nyerhetjük meg a meccset az első öt percben, de ugyanúgy nem is veszíthetjük el. Erősek tudunk-e maradni szellemileg hatvan percen keresztül – ez a fontos kérdés.

– Korábban azt mondta, az elvárás és a valóság sokszor nagyon különböző fogalom. Ezúttal is így van?
– Nem. Most mind a négy csapatnak valós esélye van, hogy megnyerje az olimpiai selejtezőtornát. Bárki győzhet bárki ellen, ez a helyzet. Mivel az olimpiáról van szó, nem lehet kétségünk, hogy mindegyik válogatott a tornagyőzelemért érkezik Bremerhavenbe. Négy abszolút motivált csapat küzd azért, hogy az álma és a várakozása valósággá váljon

– A tét hatalmas, hogyan oldják meg, hogy ez motivációként és ne béklyóként hasson a játékosokra?
– Ahogy mondtam, arra kell összpontosítani, amit irányítani tudunk. Élvezni kell a kihívást, emlékezni rá, kiváltság, hogy itt lehetünk, hálásnak lenni azért, hogy idáig eljutottunk. Ha ez sikerül, a torna tétje is kizárólag motiválni fog minket.