Jégkorong: Nem felejtettünk el játszani – Kiss Dávid

– Karácsony után sorozatban öt meccset veszített el csapata. Mi történt?
– Nehéz időszakba keveredtünk, kétnaponta meccset játszottunk, és rengeteget utaztunk. Elfogytunk – értékelt a Nemzeti Sportnak a Hydro Fehérvár AV19 vezetőedzője, Kiss Dávid. – Nem volt időnk feltöltődni, szabadnapot sem tudtunk adni a játékosoknak, edzések és találkozók váltották egymást folyamatosan, fizikailag és mentálisan is kimerültünk. Ez abban csúcsosodott ki, hogy az utolsó harmadban az utolsó percekre rendre elfáradtunk. Nem felejtettünk el jégkorongozni, ugyanaz a jó csapat vagyunk, mint eddig. Nincs olyan együttes, amelyik ne kerülne a hullámvölgybe, nálunk ezek a hetek bizonyultak kritikusnak. Remélhetőleg a Salzburg ellen pontot tettünk a történet végére.

– Érdekes, november végén, december elején jött egy sérüléshullám, mégis eredményesek voltak, aztán amikor mindenki felépült, kezdtek becsúszni a vereségek.
– Először is akiket elkerült a baj, tíz-tizenöt mérkőzést nyomtak le úgy, hogy a jé­gen töltött idejük megduplázódott. Rengeteget kellett kiadniuk magukból, teljesen kiégtek. Akik pedig visszatértek, kiestek a ritmusból. Miután heteket kihagy az ember, szintén hetek kellenek, mire visszarázódik. Tehát míg a keret egyik fele kereste a formáját, a másik már teljesen elkészült az erejével.

– Pénteken éppen a Salzburg ellen zárták le a vereségsorozatot. Köztudomású, a magyar szurkolók nem szívelik a Red Bullt, de mi a helyzet önökkel, nagyobb elánnal készülnek ellene?
– Ez is csak egy mérkőzés a sok közül, ugyanakkor mégis különleges volt, mert majdnem két éve nem győztük le a Salzburgot, így akkor sem, amikor ICEHL-döntőt játszottunk ellene, és a négy meccs egyikén sem sikerült nyernünk. Kiemelkedő együttesről beszélünk, lehet nem kedvelni, de ez nem változtat a tényen: remek, kemény hokit játszik, rengeteget lehet tanulni a Salzburgtól – minél több ehhez hasonló mérkőzést.

– Mit tanultak pénteken?
– Semmit. Magunktól tanultuk meg, hogy el kell hinnünk, bárki ellen van keresnivalónk. Ilyen egyszerű játék a hoki. Ha mindent beleadunk, motiváltak vagyunk, és hatvan percen keresztül, kihagyás nélkül összpontosítunk, a Salzburg-kaliberű csapatok ellen is nyerhetünk.

– Akkor mostantól csak fölfelé?
– Nagyon szeretném ezt mondani, de ahogy a sikersorozatunk alatt is alázatosak maradtunk, a Red Bull elleni győzelmet is a helyén kell kezelnünk. Nagyon sokat tettünk érte, de a jó folytatáshoz fenn kell tartani ezt az intenzitást – amit jelentősen megnehezít, hogy gyors egymásutánban követik egymást a meccsek. A szombati, Pustertal elleni mérkőzésen is a hajthatatlanságunk, nem pedig a fizikai állapotunk döntött.

– A folytatásban sem számíthatnak sokkal levegősebb menetrendre, a játékosok hogyan nyerhetik vissza a frissességüket?
– Valóban sűrű a programunk, az ICEHL küzdelmei mellett még a Magyar Kupa január végi négyes döntője is vár ránk. Kemény lesz, de már megszoktuk, ilyen műfaj a hoki. Amikor csak lehetőségünk nyílik rá, szabadnapra küldöm a srácokat. A jégpálya közelében sem akarom látni őket ilyenkor, legyenek a családjukkal, töltődjenek fel. Néha sokkal többet ér, mint egy átmozgató edzés vagy egy videóelemző megbeszélés. Meg kell találni az egyensúlyt a terhelés és a pihenés között.