Osztrák hokiliga: súlyos fehérvári vereség Bécsben

Alapvetés, hogy az elődöntőbe jutáshoz elég egyetlenegyszer nyerni idegenben, feltéve, hogy a három hazai meccs meglesz. Ez azonban egyszerűbb így leírva, mint a valóságban, és a Hydro Fehérvár AV19 edzője, a finn Antti Karhula le is szögezte az előzetesében, hogy ugyan hétmérkőzésesre is nyúlhat a párharc, fontos volna a jó kezdés. Az lett volna…

Ehelyett a rájátszásokat tekintve összehasonlíthatatlanul tapasztaltabb Vienna Capitals simán megnyerte az első meccset, noha kezdetben megfelelt az Erdély Csanád által kiadott jelmondatnak a Fehérvár, kellemetlen ellenfélnek mutatkozott. Például az első percekben Alex Petan és Hári János is úgy lökte-bökte meg az ellenfeleket a sípszó környékén (után…), hogy ha ezt egy ellenfél csinálja az Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnokban, akkor háromezren akarnák leszedni a fejét. Most, a teljesen üres Erste Bank Arénában nyilván erről szó sem lehetett, de azért a gonoszkodások megtették a hatásukat – a rossz hatásukat…

Tudniillik a harmadik kétes esetnél, amikor Colton Hargrove ütközte le a riválisát a kispadoknál, már befújták a kiállítást, és a Capitals nyomban értékesítette a fórját. Sascha Besse jobbhátvédből megeresztett lövését Ty Loney a kapuelőtérből irányította a hálóba (1–0), ami sajnos klasszis megmozdulás volt, és pontosan olyan gól, amelyre Erdély ugyancsak felhívta a figyelmet, hogy ezeket a Volánnak kéne szereznie – az első percekben.

Később a mieink tovább vágták a fát maguk alatt, hiszen összehoztak még egy kiállítást, amit szintén értékesített a Caps – ezúttal Nikolaus Hartl kanyarodott fel ügyesen az alapvonaltól (2–0) –, méghozzá harmadbeli első lövéséből. A második lövésből pedig már a harmadik gólját szerezte! Ekkor a pillanatokkal korábban saját magának helyzetet teremtő Anze Kuralt passzolt hanyagul a támadóharmadhoz érve, amit lefülelt egy sárga mezes, azonnal útnak indította a kilépő Loney-t, akinek egy ilyen megugrás amúgy is ujjgyakorlat lett volna, ám mivel közben az összes volános cserélt éppen, pláne könnyen fejezte be a szólóját (3–1).

Halvány reménysugarat az jelentett, hogy közben legalább a szépítés összejött, mivel a „sógorok” is lábon lőtték magukat: odaát egy kontra szökkent volna szárba, csak Petan már a támadó kék vonalnál lefülelte az indítást, sőt, azonnal kapura lőtt, amit a fáradtan ott lihegő Bartalis István bemandinerezett.

Az események azonban egyértelműen a fővárosiak kedve szerint alakultak, noha amúgy tele volt a meccs vérpezsdítő (-forraló...) jelenetekkel. Például az istentelen ütközésektől úgy repkedtek a kétméteres hokisták, mint a kuglibábuk, ment a duma is, Alex Petan pedig vegyítette a kettőt, és amikor dolga végeztével lehuppant a kispadra, lelkesen rácsatlakozott a hangszóróból bömbölő „I love rock and roll!”-ra. De mégiscsak az a lényeg, hogy a második szünetben azonos lövésszám dacára is mínusz kettőre álltunk...

...és a helyzet csak romlott, amikor a Vienna egy kontrából beverte a negyediket, majd egy alapvonal mögött szerzett pakkból az ötödiket, a finisben meg a hatodikat is. Előbb sokadszor is szétzilálódott a Fehérvár védelme, és a három kettő elleni támadás végén Rafael Rotter a kapuvas tövéből gyakorlatilag zsákolhatott (4–1), aztán Loney a változatosság kedvéért asszisztot adott, amelyet Ali Wukovits tett a helyére (5–1), legvégül Jaroslav Janus fogyó életkedvét kihasználva Julian Grosslercher az oldalsó palánktól lőtte szét a kaput (6–1).

Nyilván teljesen mindegy, hogy mennyivel veszítettek a mieink, és ha ezzel a meccsel az összes lámpalázon, figyelmetlenségen és felismerésen túlestek, akkor talán meg is érte, az viszont kétségtelen, hogy ugyanilyen teljesítménynek ugyanilyen eredménye lenne vasárnap is.

OSZTRÁK JÉGKORONGLIGA
NEGYEDDÖNTŐ, 1. MÉRKŐZÉS
SPUSU VIENNA CAPITALS (osztrák, 4.)–HYDRO FEHÉRVÁR AV19 (5.) 6–1 (1–0, 2–1, 3–0)
Bécs, zárt kapuk mögött. V: Hronsky (szlovák), Sternat (osztrák), Durmis (szlovák), Gatol (osztrák)
VIENNA: STARKBAUM – Wall, Fischer – Piff, GAUTHIER – Johnson, P. LAKOS (1) – Hackl (1), Kittinger; BESSE (1), Nissner, LONEY 2 (1) – Archibald, Vause (1), ROTTER 1 (1) – Bauer (1), Wukovits 1, HARTL 1 – Richter, Artner, Grosslercher 1. Edző: Dave Cameron
FEHÉRVÁR: Janus – Stipsicz, T. Campbell – Caruso, Horváth M. – Geiger, Szabó D.; Hargrove, Hári J., Kuralt – Erdély Cs., Bartalis I. 1, Petan (1) – Kähkönen, Sarauer, Sárpátki – Mihály Ákos, Lahti, Szita. Edző: Antti Karhula
Kapura lövések: 34–26
Kiállítások: 2, ill. 8 perc
Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 1–0, a Vienna javára
MESTERMÉRLEG
Dave Cameron: – Az első harmadban a kapusunk, Starkbaum volt a legjobb játékos, messze nem éreztem, hogy remekeltünk volna, sőt, a Fehérvár játszott talán gyorsabban. Utána viszont az emberelőnyös góljaink sínre tettek minket, és a második harmadtól irányítottunk. Jó, hogy megszereztük az első győzelmet, ám még javulhatunk. Jól kezeltük az érzelmeket.
Antti Karhula: – A végeredmény rosszul néz ki, de ennyire azért nem játszottunk rosszul. Természetesen jobbnak kell lennünk, főleg élesebbnek, mert sokszor nagyon hanyagok voltunk, amiből gólokat kaptunk, és elúszott a meccs. Az emberhátrányos védekezésünk sem működött, az első két alkalomból két buta találatot kaptunk, két-három gólos hátrányból pedig nehéz visszajönni.

További eredmények
Klagenfurt (osztrák, 2. kiemelt)–Villach (osztrák, 8.) 5–1
Salzburg (osztrák, 3.)–Dornbirn (osztrák, 6.) 0–2
Bolzano (olasz, 1.)–Bratislava (szlovák, 7.) később

KÖVETKEZIK
2. mérkőzések. Vasárnap
17.30: FEHÉRVÁR–Vienna (tv: Digi Sport 2)
17.30: Villach–Klagenfurt
19.15: Bratislava–Bolzano
19.15: Dornbirn–Salzburg