FÉRFI JÉGKORONG OLIMPIAI SELEJTEZŐTORNA, NOTTINGHAM
MAGYARORSZÁG–ROMÁNIA 3–2 (1–1, 0–0, 1–1, 1–0) – hosszabbítás után
Nottingham, 1998 néző. V: DiPietro (svájci), Hladcsenko (ukrán), Beresford (brit), Monnaie (belga)
MAGYARORSZÁG: Arany G. – STIPSICZ, Pozsgai – Szirányi B., Macaulay – Garát, Kiss D. – Szabó B. – Erdély Cs. 1, Hári J. (1), Terbócs – PAPP K. 1, Nagy G., SOFRON I. (1) – Galanisz (1), Sarauer 1, Csányi – Szita, Benk, Tóth Richárd. Szövetségi kapitány: Jarmo Tolvanen
ROMÁNIA: POLC – GÓGA, Flinta – Gecse, Salló A. – BORISZENKO (1), Jemeljanyenko – Győrfy, Farkas T. – FODOR CS., Gliga, Rokaly Sz. – TRANCA 1, Péter B., Molnár Zs. (1) – BUTOCSNOV 1, Bíró G., Kiricsenko – Péter Zs., Rokaly N., Constantin. Szövetségi kapitány: Július Pénzes
Gólok. 0:35: Tranca (Molnár Zs. – emberelőny, 0–1). 1:56: Sarauer (Galanisz, 1–1). 44:24: Papp K. (Sofron, 2–1). 55:09: Butocsnov (Boriszenko, 2–2). 60:15: Erdély Cs. (Hári J., 3–2)
A csoport másik meccsén
Észtország–Nagy-Britannia 1–7
ÖSSZEFOGLALÓ
Haladunk a tervek szerint, azaz kettőből két győzelemnél tartunk Nottinghamben, az olimpiai selejtező J-csoportjában, így vasárnap a továbbjutásért játszunk a házigazda és favorit Nagy-Britanniával.
Persze ez csak írásban tűnik ilyen egyszerűnek, mert Észtország könnyed legyőzése után a román válogatottal megszenvedtek a mieink, noha minden tekintetben jobb a keretünk. Viszont a meccs nehezen alakult, ráadásul egészen az utolsó harmadik nem is vezettünk.
Hokiberkekben nem újdonság, de azért rögzítsük: a román válogatott a 22-es keretéből Mircea Constantin és Roberto Gliga esik igazán a román kategóriába, amúgy van egy szlovák és négy ukrán honosítottjuk – meg 15 székely legényük, akik kivétel nélkül az Erste Liga-szereplő Csíkszereda, Brassó és Gyergyó játékosai. Az első játéknapon éppen a szlovák import, Patrik Polc védett Nagy-Britannia ellen, és kiválóan teljesített, a szakvezetőség pedig mára sem változtatott, ugyanúgy ő állt a gólvonalra. Nálunk viszont elosztják a feladatokat: az első fordulóban Rajna Miklós, ezúttal Arany Gergely kezdett, így mindketten ritmusba kerülhettek, és ami fontosabb, Rajna rápihenhet a remélt vasárnapi döntőre... Az már kényszerű változás, hogy Kóger Dániel ezúttal nem öltözhetett a nyitó meccsen elszenvedett lábsérülése miatt. A helyére a második sorba a tengerentúli juniorligában, a USHL-ben pallérozódó Papp Kristóf lépett fel, illeszkedve új sortársai, Sofron István és Andrew Sarauer észak-amerikai játékstílusához. |
Tekintve, hogy az ellenfél 22 játékosából 15 székely, és még többen játszanak a magyar központú Erste Ligában, amúgy sem kellett volna ismerkedni, de erre mód sem nyílt, mert 25 másodperc után már ráfújtak egy kiállítást Terbócs Istvánra, a fór pedig tíz másodpercig sem élt, mert Tranca Dániel (vagy Daniel Tranca, kinek, hogy tetszik) kilőtte a rövid felsőt (0–1).
Nemhogy a harmadik, negyedik, a második sorunk sem járt még eddig a jégen, viszont szerencsére a hátrány sem tartott sokáig, tudniillik a „légióssorunk”, a Csányi, Sarauer, Galanisz trió megkeverte a védelmet, és a végén a langaléta center betette a kipattanót (1–1).
Ettől helyreállt a rend, már abban az értelemben, hogy néhány perccel a kezdés után (ismét) döntetlenre álltunk. Ez később is megfelelt a látottaknak, mert amikor eljutottak a mi harmadunkig, a sárga mezesek is veszélyesnek tűntek – pontosan, ahogy Majoross Gergely másodedzőnk figyelmeztetett tegnap. Akadtak zűrös pillanatok Arany Gergely kapujánál, valahogy nem egy hullámhosszon kezdtek a mieink, akik viszont egyértelműen képzettebbek a riválisnál, és szerencsére ez is meglátszott, csak eleinte nem az eredményjelzőn.
A spílereink közül Erdély Csanád és Papp Kristóf is művelt az ellenfél számára lekövethetetlen dolgokat, előbbinek ordító helyzete is akadt, csak persze kimaradt – most sem értjük, hogyan –, a többi lehetőségünket pedig a nyitó napon Nagy-Britannia ellen is remeklő Patrik Polc hatástalanította.
A szlovák importkapusnak a második harmadban is volt dolga, és a Terbócson „végrehajtott” bravúrja is lehetetlennek tűnt, közte viszont a legtöbb pakk kijött róla, azokat kellett volna begyűjteni, még több bulit elhozni, és okosabban használni a kék vonalon unatkozó védőinket, miután az alapvonal mélyén járattuk a korongot. Tehát maradt tartalék a mieinkben, akik viszont így is sokkal jobban hokiztak, mint az első szakaszban, és talán jobban, mint Észtország ellen, csak hát más kaliberű volt a rivális is... Mondjuk, ez a lövésszámon nem látszott, de a levegőben érződött, hogy a nem elég karakán támadójátékunkkal (és olykor védekezésünkkel) a tűzzel játszunk.
Ahogy ilyenkor lenni szokott, szerencsénk sem volt, Nagy Gergő például az áthúzódó emberelőnyünkben vasat lőtt – pedig Polc már a fenekén csücsült –, viszont a sortársai már összehozták a vezető találatot! Az történt ugyanis, hogy a Csíkban született Sofron Istvánra többen is kirontottak az oldalsó palánknál, így Papp egyedül maradt középen, „Sofi” gólvágó létére most csodásan centerezett, a tizennyolc éves újoncunk pedig még el is húzta a korongot Polc előtt, mielőtt az üres hálóba emelt (2–1)!
Ám ezzel messze nem értünk a végére, mert Pappot utána kiküldték a játék késleltetése címén, majd Benket is kiszórták akasztásért, így 45 másodpercre kettős emberhátrányba kerültünk. Időkéréssel készült a román válogatott a kritikus szakaszra, amelyet viszont mintaszerűen kivédekeztünk, és ráfordultunk az utolsó hat percre. ...És már ötön belül jártunk, amikor újra becsapott a ménkű, mert egyszer csak elbóbiskoltak a mieink, és a honosított ukrán Anton Butocsnov egyedül mehetett a kapunkra, be is zsákolta a ziccerét (2–2).
De még így is nyílt esély a rendes játékidős győzelemre, mert Polcról sokadszor is kijött a pakk, Galanisz Nikandrosz újrázása azonban keresztbe szánkázott a gólvonal előtt, úgyhogy 2–2-nél ért véget a hatvan perc.
Viszont a hosszabbítás 15 másodperc lett össz-vissz, mert elindultunk előre, Hári János elvonta a bekkek figyelmét, középre tette a korongot, Erdély Csanád pedig beverte (3–2). Így nyertünk a ráadásban, amiért csak két pont jár, de ez a lényegen nem sokat változtat, nyernünk kell az utolsó nap is.
A FOLYTATÁSBAN
3. FORDULÓ (vasárnap)
15.00: Románia–Észtország
19.00: Nagy-Britannia–MAGYARORSZÁG – élőben az NSO-n!
– Mennyire bosszúsak és/vagy elégedettek? Életben vannak a továbbjutási reményeink, ezzel lehetünk elégedettek. Ugyanakkor vannak a játékunkban olyan elemek, amelyekben sokkal jobbak is lehetünk. Ezt a meccset a második harmadban megnyerhettük volna, nagyon sok helyzetet alakítottunk ki, csak ki is hagytuk őket, illetve Polc remekelt. A harmadik volt a legrosszabb harmadunk, lelassultunk és fásultnak tűntünk. Ennek ellenére a hosszabbításban egy szép akcióval be tudtuk húzni a győzelmet. Azt szokták mondani, a jó csapat ismérve, ha rossz játékkal is nyerni tud. Nekünk most sikerült, és ez volt a legfontosabb. Ám természetesen ennél jobban is tudunk hokizni. – Számított, hogy az első forduló után rögtön szünnap következett, vagy éppen hogy jobban kellett volna teljesíteni, hiszen gyakorolhattak rendesen? Az ilyen tornákon ez mindegy, mindenkinek ugyanolyan a program, ehhez kell alkalmazkodni. Lehetett volna jobb is a teljesítményünk, és ha a középső harmadban betalálunk még néhányszor, sokkal könnyebb is lehetett volna ez a mérkőzés, de a győzelem megvan. – Ahhoz képest, amit vártak, illetve terveztek, mit kaptak a csapatoktól? Tudtuk, hogy a román válogatottnak ez rangadó: papíron kicsit gyengébb, így teher nélkül játszhattak a hokisai, mindent ki is raktak a jégre. A saját csapatunktól picit nagyobb aktivitást várhattunk, ehelyett passzívan játszottunk, főleg a végén, így tudott visszajönni a nagyot küzdő ellenfél. A végén három a három ellen viszont tudtunk váltani és olyan akciót kivitelezni, amire lehet építeni. – A matematika viszont nem változott: nyernünk kell vasárnap. Szerencse, nem szerencse, ez így igaz. Azzal, hogy most két pontot szereztünk, semmi sem változott. Ha szeretnénk továbbjutni, akkor győznünk kell – akárhogyan. |
PAPP KRISTÓF, SOFRON ISTVÁN ÉS ERDÉLY CSANÁD BESZÉLT A MÉRKŐZÉSRŐL AZ NSO TV-NEK.
ÍGY ÉRTÉKELT FODOR SZABOLCS MÁSODEDZŐ, ARANY GERGELY, STIPSICZ BENCE, VALAMINT A ROMÁN VÁLOGATOTT RÉSZÉRŐL FODOR CSANÁD
Papp Kristófot választották a mérkőzés legjobbjának!
Hosszabbítás
Jön a (szükség esetén 5 perc) hosszabbítás!
III. harmad
60. perc: Vége a harmadik harmadnak...
60. perc: Próbálkozunk, ismét Magyarországnál jár többet a korong, az imént egy centerezés után konkrétan a gólvonalon csúszik végig a pakk, de nem ér oda senki, hogy beljebb segítse!
58. perc: Az elmúlt percek a keleti szomszédjainké voltak. Kevesebb mint két perc vissza...
57. perc: Most viszont már vezethetne is Románia. Butucsnov korcsolyázik el keresztbe a kapunk előtt, jön is a centerezés, Arany ment nagyot! Aztán a kipattanónál takarít a védelem.
II. harmad
„Polc 97%-a tényleg kiváló, de közben a lövések nagyja kijön róla, csak nem gyűjtjük be a kipattanókat” – összegezte a harmadot Szűcs András kollégánk a helyszínről.
Magyarországnak 12 lövése, az ellenfélnek hat akadt. Az állás: 1–1.
20. perc: 23 másodperc van hátra, kiegészülünk. Románia támad, hiába jó kétszer is a szerelés, valahogy visszakerül a korong, a végén még Butocsnov előtt adódik lehetőség, de Arany közelről elkotorja a korongot. Ez az első harmad vége!
A csapatok a jégen, pillanatokon belül kezdünk! Magyarország piros felsőben, fekete nadrágban, szomszédaink kék-sárga felsőben, kék nadrágban játszanak.
ELŐZMÉNYEK
A várt papírforma-győzelemmel kezdte meg szereplését a Nottinghamben zajló olimpiai selejtezőn a magyar férfi jégkorong-válogatott, amely 4–1-re nyert Észtország ellen. A találkozóról itt írtunk bővebben.
A második fordulóban már komolyabb ellenfél, Románia vár a magyar csapatra. Ők az első körben küzdelmes mérkőzésen 4–3-ra kaptak ki a házigazda britektől.
„Ez a rangadó mindig különleges, tudjuk, hogy ha van ellenfél, amelyet nagyon el szeretnének kapni, azok mi vagyunk – mondta Majoross Gergely másodedzőnk, amikor érdeklődtünk nála. – Megnéztük a britek elleni meccsüket, azt láttuk, amire számítottunk: egy veszélyes csapatot, amelynek tagjai egyénileg jók, ha könnyebb helyzeteket kapnak, támadásban veszélyesek, ezért fontos lesz, hogy minél kevesebb teret hagyjunk. Összességében mi vagyunk az erősebb együttes, mégsem szabad erőltetnünk semmit, végig tartanunk kell magunkat a tervhez, akkor is, ha esetleg szorosan alakul az állás.”
Két kérdés adta még magát. Az egyik, hogy az Észtország elleni nyitányon megsérülő Kóger Dániel hogy van. Nos, a szélső orvosi tanácsra a szállodában maradt, és jegelte a sérült lábát, az már a mi következtetésünk, hogy szombaton aligha lép jégre. A másik kérdés az volt, hogy melyik kapusunk állhat a vonalra: erre már konkrét választ kaptunk, hiszen Arany Gergely a jelölt, ami logikus választás, hiszen az Erste Liga-címvédő FTC-Telekom kapusaként ismeri a román válogatott keretének szinte teljességét, ráadásul így a rutinosabb Rajna Miklós rákészülhet a Nagy-Britannia elleni záró mérkőzésünkre.
AZ 1. FORDULÓ EREDMÉNYEI
MAGYARORSZÁG–Észtország4–1
Nagy-Britannia–Románia 4–3
A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:Arany Gergely (FTC-Telekom), Kornakker Dániel (Hydro Fehérvár AV19), Rajna Miklós (DVTK Jegesmedvék)
Hátvédek:Garát Zsombor (MAC Újbuda), Kiss Dániel (DVTK Jegesmedvék), Macaulay Scott (MAC Újbuda), Pozsgai Tamás (MAC Újbuda), Stipsicz Bence (Hydro Fehérvár AV 19), Szabó Bence (Hydro Fehérvár AV 19), Szirányi Bence (DVTK Jegesmedvék)
Csatárok: Benk András (UTE), Csányi Karol (HK Nitra – szlovákiai), Erdély Csanád (Hydro Fehérvár AV19),Galanisz Nikandrosz (DVTK Jegesmedvék), Hári János (Red Bull Salzburg – osztrák), Kóger Dániel (Hydro Fehérvár AV19), Nagy Gergő (FTC-Telekom), Papp Kristóf (Des Moines Buccaneers – amerikai), Sarauer Andrew (Hydro Fehérvár AV19), Sofron István (MAC Újbuda), Szita Donát (Hydro Fehérvár AV19), Terbócs István (MAC Újbuda), Tóth Richárd (FTC-Telekom)
Az eseményről a Nemzeti Sportot tudósítja: Szűcs András, Pusztai Viola (videó).