Hoki-vb: miért rossz a jég a Sportarénában?

A rossz jégminőség általános jelenség, nyilvánvalóan nem csak a magyar játékosok korcsolyapengéje alatt romlik el, hanem mindenkinek hátrányos – csak hokiban is érvényes a tétel, hogy a rossz körülmények a gyengébb csapatoknak kedveznek, mert gyilkolni a játékot mindig könnyebb, mint az alkotás. Ezért is volt Tolvanen gondolatmenetének a második és fontosabb része, hogy mivel a jégminőségen nem lehet javítani, a játékunkat kell hozzáalakítani, azaz leegyszerűsíteni.

Na de ettől a kérdés még kérdés marad: miért rossz a jég a BS-ben? A válasz egyszerű: azért, mert a csarnokot nem jégkorongra tervezték.

A Magyar Jégkorongszövetség elnöke, Such György a torna előtt a portfolio.hu-nak adott interjújában is megemlítette: „A legnagyobb problémánk, hogy az Aréna építésekor nem volt megfelelően felkészítve jeges sportágak rendezésére, ezért a jégkészítés nem olyan egyszerű, főleg ilyen terhelés mellett, amikor naponta van két-három mérkőzés, plusz az edzések. Emiatt van egy kis aggodalom a műszaki kollégákban, de reméljük, sikerül úrrá lenni a problémán.”

Nos, ez mérsékelten sikerült, ám nem a szándék vagy a munka hiánya miatt: a Papp László Budapest Sportaréna hűtőrendszere egyszerűen nem felel meg a követelményeknek, ugyanakkor ez a legnagyobb (sport)csarnokunk, tehát ha nemzetközi eseményt szeretnénk, ott kell megoldani.

„Mindig nagy esemény egy szövetség életében, ha ilyen világméretű rendezvénynek adhat otthont, mindenki igyekszik méltó világbajnokságot rendezni – mondta erre Such az idézett interjúban, mielőtt a BS-beli problémákat fejtegette. –A jelenlegi létesítményben a teljes csőrendszert ki kellene cserélni, meg talán valamelyest a klímát is át kell alakítani.”

Nemcsak a jég rossz, meleg is van a küzdőtéren, és ez sem új jelenség, már Palkovics Krisztián is lihegett csutakosan, hogy valaki kapcsolja be a légkondit, pedig ő 2011-ben játszott itt legutóbb. És akkor még nem említettük, hogy a világ minden táján megoldható, hogy a nézőtér körbeölelje a pályát, a BS viszont csak „háromnegyedes”, hogy nem terveztek a csarnokba sajtóhelyet, és a többi…

Ezért is van tervben, hogy a magyar hoki kapjon egy saját, jégkorong-specifikus létesítményt, amelynek a munkaneve már megvan egyébként: Nemzeti Jégcsarnok. Ez a válogatott általános vonzásához méretezett öt-hat ezres aréna lenne Budapesten, akár a régi Kisstadion helyén vagy másutt – ám ez sem oldaná meg azt a gondot, hogy hol és miként tudnánk egy időszakosan jóval több nézőt megmozgató vb-t kifogástalan jégen megrendezni.

Úgyhogy egyelőre marad, amit a magyar válogatott egyik legtapasztaltabb tagja, a nyolcadik – ebből második BS-beli – vb-jén szereplő Kóger Dániel nyilatkozott a Nemzeti Sportnak a nulladik napon: „Tudom, mi vár ránk, hogy mennyien lesznek, hogy a jég nem a legjobb, hogy meleg lesz – ezek olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, úgyhogy foglalkozni sem kell velük.”