Csütörtökön délután Székesfehérvárott a négy győzelemig tartó bajnoki döntőben harmadjára is összecsap a címvédő Alba Volán-FeVita és a kupagyőztes Dunaújvárosi AC.
Nincs sétameccs. A székesfehérvári Csibi és társai hasonlóan szoros ôrizetre és küzdô dunaújvárosiakra számíthatnak ezután is (Fotó: Meggyesi Bálint)
Nincs sétameccs. A székesfehérvári Csibi és társai hasonlóan szoros ôrizetre és küzdô dunaújvárosiakra számíthatnak ezután is (Fotó: Meggyesi Bálint)
Az eddig történtek semmiféle meglepetéssel nem szolgáltak, a fehérváriak két szoros (3–1 és 1–0) meccset nyertek meg, így összesítésben 2–0-ra vezetnek. Hogy ezen állás mennyire nem a véletlen műve, azt bizonyítják az eddigi két összecsapás statisztikái is: az összes lövési kísérletet nézve az albások majdnem kétszer annyit próbálkoztak, mint az Acélbikák, de a konkrétan a kapura tartó bombáknál is harminccal áll nagyobb szám a fehérváriak oldalán. A fölény tehát több mint meggyőző, s az eddigiek, no meg a két együttes formája és játékosállománya alapján a papírforma az ígéri, hogy négy mérkőzésen eldől a bajnoki cím sorsa: a Volán már félúton jár az aranyérem felé. "Én nem úgy fogalmaznék, hogy már félúton vagyunk, inkább azt mondanám, hogy még csak félúton vagyunk – mondta Pat Cortina, a Volán szakvezetője. – Korai még a célról álmodozni, és szó sincs arról, hogy most már biztos mi leszünk a bajnokok. Láthatta, mindkét mérkőzés szoros volt, alakulhatott volna másképp is az eredmény. Ha a bíró az első meccsen megadja a Dunaújváros második gólját, egészen más mérkőzés következett volna. A második összecsapáson két és fél harmadot magabiztosan, helyenként jól játszottunk, de az utolsó percekben az ellenfél háromszor is kiegyenlíthetett volna. Nem sokon múlt…"
A kanadai szakember nem tagadja, hogy az általa elképzelt új játékstílust még nem sikerült teljesen megvalósítania, de hát ez nem is meglepő, figyelembe véve, hogy mindössze január vége óta dolgozik Ocskayékkal: "Alapjában véve elégedett vagyok, bár kétségkívül sok tartalék van még a Volánban. Amikor a fiúk idegesek, amikor a szituáció kiélezettebb, sokszor visszatér a régi gondolkodásmód, előjönnek a régi reakciók, de ez valahogy természetes is. Sokszor láttam azt a játékosokon, hogy túl sokat akarnak, görcsösen igyekeznek, annyira akarnak bizonyítani, lehet hogy nem elsősorban nekem, hanem a vezetőségnek, a szurkolóiknak, hogy persze ilyenkor sehogyan sem megy… Ami pedig a továbbiakat illeti, a Dunaújváros kétszer is bebizonyította, hogy egyenrangú félként képes felvenni velünk a versenyt, ha a négy-nullás »söprésről« kezdenénk gondolkodni, az hatalmas hiba lenne. Összpontosítsunk először csak a következő mérkőzésre! Most az a legfontosabb, hogy megnyerjük a döntő harmadik összecsapását, minden további találgatást halasszunk későbbre." Természetesen a másik fél sem mondott még le az aranyos álmokról, de azt Dusan Kapusta, a Dunaújvárosi AC edzője is tudja, hogy nem csak a gyakorlati, hanem a lélektani előny is a volánosoknál van: "Két mérkőzést már elveszítettünk, ilyenkor érthető módon az előnyt birtokló csapat válik magabiztosabbá. Úgy gondolom, hogy a csütörtöki harmadik meccs nagyon fontos lehet, ha ott sikerül meglepnünk a fehérváriakat, akkor még lehet esélyünk a fordításra. Szerintem eddig nem játszottunk rosszul, mindkét mérkőzésen voltak lehetőségeink, s ha azokat sikerül kihasználnuk, másként alakulhatott volna az eredmény. Jósolni semmiképpen sem szeretnék, azt viszont megígérhetem, hogy a magunk részéről mindent megpróbálunk, hogy megfordítsuk az eredményt. Nem hiszem, hogy Székesfehérvárott már elkönyvelték a bajnoki címet, de ha mégis, akkor csak annyit mondhatok: nem adjuk könnyen magunkat." Fogadkozás tehát mindkét oldalon van, csütörtökön meglátjuk, hogy ebből mit látunk majd…
Következik: Alba Volán–Dunaújváros, március 11., csütörtök, 18.00 (Sport1)