Lépésnyire a bronzéremtől

Ferencváros–Újpesti TE 7–2 (0–0, 5–1, 2–1)
AstraZeneca Jégcsarnok, 400 néző. V: Beck, ifj. Halassy, Kincses
FERENCVÁROS: Bán – Kakas, Hajdu, KASZALA 2 (1), DOBOS 1 (1), SÁNDOR 1 (1), Ancsin 1, Székely Mádai, Jánosi (1), HOFFMANN 1 (1), Bálint (1), Serdült, Holló, Feil (1), Fekete (1), Kiss G. 1, Nagy, Farkas, Gergely Cs. Edző: Szergej Oreskin
UTE: Rajz – Sprencz, Tolnai, Balkóczi, Petres, HIDASI 1, Baróti, Hetler, Muzik (1), Tomanek, DRAHOVSKY 1, Nagy Cs., Szajbert K., Buzás, Szajbert P., Szabó, Faragó, Mihály, Szappanos, Markó, Horváth, Sájevics (kapus). Edző: Ancsin János
Kiállítások: 12, ill. 14 perc
A két győzelemig tartó párharc állása: 1–0 a Ferencváros javára

A lendületre, iramra nem lehetett panasz, harcosak voltak a felek, hiszen úgymond tiszta lappal indultak a bronzcsatába. Az első harmadban a rengeteg helyzet ellenére a játékrész végéig 0–0 állt az eredményjelzőn. A szünet után a Fradi új csapatkapitánya, Ancsin László törte meg a gólcsendet, kegyetlenül kilőtte a hosszú sarkot. Ezzel beindult a gólgyártás: emberhátrányból Kaszala középre adott korongját Dobos küldte elemi erővel Rajz mögé. Majd egy percen belül örülhetett mindkét szurkolótábor, előbb Sándor tálalta a lehetőséget Kaszalának (a vendégek ezt követően kapust cseréltek), majd a túloldalon Hidasi nyomban szépített (3–1). Később Hoffmann távoli lövése talált utat a kapus kesztyűjét érintve a hálóba, majd Kaszala bizonyította, hogy Sájevics eszén is túl tud járni. A záró játékrészt gyors vendégtalálat vezette be Drahovsky révén, Feil lövése után Kiss érkezett jókor, Sándor pedig egy védhetetlen bombával beállította a végeredményt.