A Kisvárda csapatának az eddigi teljesítményéért mindenképp jár az elismerés, a mutatott modern, látványos futballjáért – aki látta a csapat mérkőzései közül például a ZTE és az MTK elleni 5–0-s győzelmeket vagy a DVSC elleni, az 1. fordulóból a Ferencváros elleni (ráadásul idegenben), illetve legutóbb a Mol Fehérvár elleni 2–1-re megnyert mérkőzést, egyetérthet velem.
Ráadásul egyelőre az sem változtatott a csapat játékának minőségén, hogy Joao Janeiro vezetőedző idény közben távozott és Dunaszerdahelyre szerződött, ugyanis az MTK-t már a vezetőedzővé előlépő korábbi pályaedző, Erős Gábor irányításával verte meg az együttes 5–0-ra, majd 2–1-re Fehérvárt. Ez is azt támasztja alá, hogy a sikerek kulcsszereplője minden kétséget kizáróan Révész Attila sportigazgató, aki ellentmondást nem tűrően vezeti a klubot és szabja meg a szakmai irányvonalat.
A klub 2018-ban jutott fel az első osztályba, és azóta is az egyetlen olyan újonc a 12 csapatos NB I-ben, amely meg is tudta szilárdítani a helyét az élvonalban. Azóta folyamatosan javítani tudott az idény végi helyezésén, hiszen előbb a 9.helyen végzett (tehát még csak azt sem mondhatjuk, hogy éppen csak bennmaradt a 10. helyen), majd a 8., legutóbb pedig már az 5. helyen végzett. Idén pedig a 11. forduló után az NB I történetének legkeletibb listavezetőjeként még az 1. helyen állt (még ha vesztett pontok tekintetében nem is előzte meg az egy meccsel kevesebbet játszó Ferencvárost), és továbbra is harcban van a nemzetközi kupaindulásért.
Már az előző idényben is látni lehetett, hogy Supka Attila nagyszerű munkát végez, majd Joao Janeiro személyében sikerült olyan szakembert választani, akivel folytatódhatott a megkezdett út, és most is ugyanez a helyzet. Révész Attila biztosítja az állandóságot, így annak ellenére sem esik vissza a csapat eredményessége, hogy a feljutás óta már hétszer váltott edzőt a klub. ebben nagy szerepe van a tudatos játékosmegfigyelésnek, vagyis angol szakszóval scoutingnak.
Révész Attila Magyarországon az elsők között fedezte fel ennek a jelentőségét, igaz kényszerpályán mozgott, hiszen beszélgetéseink alkalmával többször elmondta, hogy földrajzi adottságaik miatt is nagyon nehezen tudnak magyar játékost az ország keleti szegletébe csábítani. Ezért is igyekezett nagy hangsúlyt fektetni a játékosmegfigyelésre, a valóban erősítést jelentő külföldi labdarúgók megtalálásra. Számomra külön büszkeség, hogy az általam, illetve a Football Education Center által szervezett scout-tanfolyamokon végzett szakemberek voltak a segítségére a klubnak a külföldi piacok felé való nyitásban, a minőségi légiósok felfedezésében. (A következő tanfolyamra már meg is nyílt a jelentkezés!)
Igyekeztek a csapat rendszerének megfelelő játékosokat a klubhoz, csábítani akiknek gyors, sokat futó párharcokban erős játékosoknak kellettek hogy legyenek. A kezdeti időkben, a feljutás után egyrészt brazil kulcsemberekkel sikerült megalapozni a csapat játéksítlusát, itt említhetjük az NB I-ben három év alatt 83 meccsen szereplő, hét gólt, hat gólpasszt jegyző szélsőt, Sassát vagy az azóta már Újpesten futballozó támadót, Fernando Vianát, a sor pedig az idén januárban érkezett Matheus Leonival folytatódott idén. Másrészt a határ közelsége miatt is, tudatosan kereste a klub az erősítést jelentő, fizikailag kimondottan erős ukrán, illetve ukrajnai játékosokat. Ebbe a sorba tartozott a klubot három évig szolgáló, az NB I-ben 61 meccsen szerepelt védekező középpályás Roman Karaszjuk, de a jelenlegi keretből említhetjük Anton Kravcsenkót, Hej Viktort és Bohdan Melniket is. Az elmúlt két évben pedig a Balkán felé is egyre inkább nyitott a klub például a bosnyák válogatott Jasmin Mesanovic, a montenegrói Driton Camaj, a szerb Szlobodan Szimovics, a bolgár válogatott Janisz Karabeljov vagy az albán válogatott Herdi Prenga és a szintén albán Jasir Asani szerződtetésével. De egyéb kelet-közép-európai piacok is képbe kerülhetnek, hiszen a jelenlegi kulcsemberek között megtaláljuk a cseh Jaroslav Navrátilt és a háromszoros román válogatott Caudiu Bumbát is.
Viszont azt is ki kell emelni, hogy magyar fiatalok is tűntek már fel a Kisvárda hároméves NB I-es szereplése alatt. Említhetjük a Ferencvárosban is nevelkedett, de az NB I-ben Kisvárdán debütáló, a várdaiaktól az U-válogatottba is bekerülő, jelenleg pedig már az MTK-nál futballozó, a múlt héten az Újpest ellen győztes gólt szerző Kovácsréti Márkot, de örömmel említhetem a jómagam által az NB II-ben, a megyei rivális Nyíregyházánál felfedezett, 23 éves középpályást, Ötvös Bencét is. Tavaly került Kisvárdára, előbb kölcsönben, aztán végleg, és már 26 NB I-es meccsen szerepelt a csapatban, szerzett már gólt is. Még Révész Attila építette be az együttesbe, ebben az idényben pedig már alapembernek számít 14 fordulóból 12-szer játszott, adott öt gólpasszt.
Ennyit a jelenről és akkor ott a jövő, ami semmivel nem tűnik rosszabbnak, ugyanis az egyre jobb légiós igazolások, a jelenleg már nemzetközi kupaszereplésért harcoló első csapat mellett fokozatosan egyre több ígéretes játékos kerülhet ki a kisvárdai klub szakmai felügyelete alatt álló, kárpátaljai Munkács Futball Akadémiáról, ahonnét több fiatal került már át első lépésként a Kisvárda NB III-as csapatába. Hosszú távon tehát az ő, illetve Ötvös Bencéhez hasonló fiatalok fejlődése és a Mesanovichoz, Navrátilhoz, Bumbához (ők hárman állnak az 1-3. helyen a házi góllövőlistán) hasonló minőségi igazolások jelentheti a jövőt Kisvárdán.