Az Arsenalnál összekuszálódtak a pozíciók – mi a helyzet itthon?

A minap a Nemzeti Sport Online-on olvastam egy cikket az Arsenal vezetőségében zajló nagy átalakulások kapcsán, és meglepő volt látni, mennyi különböző pozíció keveredik a klubnál, hogyan találnak ki szinte a semmiből új pozíciókat, hogy egyes embereknek helyet csináljanak, vagy éppen másokat háttérbe szorítsanak. Azért is érdemes erről beszélni, mert sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ilyenek csak Magyarországon vannak, és egy nyugat-európai topligás klubnál teljesen átlátható, vegytiszta viszonyok uralkodnak, és kidolgozott, hosszú távú stratégia mentén működik a klub. Nos, az Arsenal most az élő példa rá, hogy bizony még Angliában sem mindig valósul ez meg…

Pedig tavaly azt hihettük, hogy a dortmundi szerződéséből kivásárolt vezető játékos-megfigyelő, Sven Mislintat érkezésével kialakításra kerül a londoniaknál az Arsene Wenger-korszak utáni, új játékospolitika, bő egy év elteltével viszont arról számolt be a klub, hogy a német headscout távozott. Ezt közvetve az idézte elő, hogy megváltoztak a klubnál a tulajdonosi viszonyok, miután Stan Kroenke megvásárolta Aliser Uszmanov üzletrészét. Kroenke teljes hatalomátvétele után az addigi ügyvezető Ivan Gazidis (aki 2009. január 1. óta volt a posztján) távozott az AC Milanhoz. Gazidis volt a fő felelős a Wenger-utódlás levezényléséért, ő, az általa támogatott vezető scout Sven Mislintat, valamint a futballtevékenység operatív irányítója (ilyen pozíció sincs minden klubnál…), Raul Sanllehi. Gazidis utódja Raul Sanllehi lett, immár futballigazgatói munkakörben. Ez talán leginkább a hagyományos értelemben vett sportigazgatói szerepnek feleltethető meg, csakhogy nem ilyen egyszerű a képlet. Az Arsenal ugyanis keres még a vezetőségbe egy, a klub stílusáért, akadémiai képzéséért és edzőkiválasztásáért felelős sportigazgatót. Ráadásul még egy technikai igazgató is érkezhet…

Az Arsenal kacifántos viszonyai után nézzük meg, mik is a legelterjedtebb pozíciók, illetve klubvezetési modellek a labdarúgásban, melyik mit jelent a gyakorlatban, hogyan működnek ezek idehaza.

Az egyik legáltalánosabb felállás Európában, hogy a szakmai stáb fölött közvetlenül a sportigazgatót találjuk, ő tárgyal a kiszemelt új igazolásokkal, vagy adott esetben az edzőjelöltekkel is, mert a tulajdonos előtt elsősorban ő felel a sportszakmai eredményekért, a hosszú távú célokért, beleértve ebbe akár a klub utánpótlásának felépítését is.

És közvetlenül a sportigazgató alá tartozik a vezető játékosmegfigyelő, vagy headscout is, aki a többi játékosmegfigyelő, vagyis scout munkáját koordinálja (a nyugat-európai klubok jó részénél külön megfigyelők dolgoznak az utánpótlásban és külön megfigyelők a felnőttcsapatnál). A scoutokkal történt egyeztetés után a headscout teszi meg a végső javaslatot a vezetőség, vagyis leginkább a sportigazgató felé, hogy adott posztokra kiknek a szerződtetését javasolja. A headscout természetesen állandó kapcsolatban van a vezetőedzővel is, és a szakvezető kívánalmait figyelembe véve keres játékosokat, de optimális esetben neki elsősorban a sportigazgató felé kell megfelelnie, hiszen a sportigazgató alakítja ki a klub hosszú távon követendő játékospolitikáját, ami részben független attól, hogy aktuálisan ki irányítja a csapatot.

Azoknál a kluboknál, melyeknél ez nem így van, gyakran előfordul, hogy edzőváltás esetén a fél csapat távozik, mert a futballisták jobban kötődnek a trénerhez, mint a klubhoz. Angliában annyiban más a helyzet, hogy a csapatot irányító edzők nagy része egyúttal menedzser is, és ezzel a feladattal együtt jár a keret kialakítása is. De már a szigetországban sem ez jellemző minden klubnál, a Chelsea-nél például Maurizio Sarri „csak” vezetőedző, az új igazolásokról nem ő tárgyal.

A fenti modell esetében a sportigazgató fölött a legtöbbször találunk még egy gazdasági vezetőt, őt hívják általában ügyvezetőnek, aki a közvetlen kapocs a tulajdonos és a klub között. Az ő hatáskörébe tartozik minden pénzügyi tranzakció. Nemcsak a szakmai ügyletek, játékosigazolások, fizetések, hanem minden egyéb kifizetés jóváhagyása, hozzá tartozhat a klub teljes működésének koordinálása, a különböző részterületek igazgatóinak irányítása (az egyes részterületekhez tartozhat például a létesítményfenntartás vagy a marketing és kommunikációs osztály). De egy olyan klubnál, melynél rendezettek a viszonyok és a feladatkörök, az ügyvezető futballszakmai kérdésekbe nem szól bele, azt meghagyja a sportigazgatónak, maximum annyit tesz, hogy egy túl drága átigazolás előtt megvétózza a szakmai döntést, mondván, hogy a büdzsébe az a futballista már nem fér bele.

Magyarországon ezen fenti modell mentén működik például a Mol Vidi FC, amelynek még külön, utánpótlásra szakosodott headscoutja is van. Őt azért emelném ki külön is, mert az ügynökségünk által alapított Football Education Center scoutképzésén végzett néhány évvel ezelőtt.

Örömteli, hogy képzéseinknek (is) köszönhetően a legtöbb élvonalbeli csapat már alkalmaz játékosmegfigyelőket, viszont meglátásom szerint az idei téli transzferek döntő többségénél – amelyeknél külföldről igazoltak a csapatok – nem volt a szó szoros értelmében az átigazolásokat megelőzően konkrét játékosmegfigyelés, inkább ad hoc jelleggel történtek az igazolások.

Itthon a fent felsorolt pozíciók sok klubnál keverednek. Nem minden profi klub alkalmaz külön sportigazgatót, hanem az ügyvezető látja el a sportigazgatói feladatokat is, aztán vannak klubok, melyeknél az utánpótlást külön szakmai igazgató vagy akadémiai vezető felügyeli, de olyan profi klubot is találunk, melyeknél nem dolgozik főállású scout.

Itt jutunk el a képzés fontosságához, ugyanis vannak olyan területek, melyekre évekig nem képeztek itthon megfelelő szakembereket. A Football Education Centert éppen ezzel a céllal hoztuk létre, hogy a scoutképzésekkel hozzá tudjunk járulni a hazai szakemberképzéshez és a tanfolyamunk az évek alatt odáig jutott, hogy tavasztól immár bekerülünk az MLSZ kreditpontos edzőképzési rendszerébe, vagyis a scouttanfolyamok után is kreditpontok járnak.

Az idei első, Alapszintű Scout Tanfolyamot március 8-9. között tartjuk, melyre bárki jelentkezhet,
március 10-én pedig az edzőképzésben résztvevők, kreditpontos scoutképzésére kerül sor (MLSZ Kreditpontos Scout Tanfolyam). A jelentkezés már mindkét tanfolyamra megkezdődött, a jelentkezés a tanfolyamokra kattintva érhető el.

Az edzőknek szánt scoutképzésünk a megszerezhető kreditpontok mellett jó lehetőséget
jelenthet akár állástalan edzőknek is később játékosmegfigyelőként történő elhelyezkedésükben.

Ugyanakkor ki kell emelni, hogy nemcsak a scoutképzés terén történt áttörés, mert az MLSZ
idén például sportigazgató és akadémiaigazgató képzést is indít. A sportigazgató képzés
eddigi hiánya következtében hosszú éveken keresztül nem igazán voltak Magyarországon olyan szakemberek, akik nyugat-európai mintáknak megfelelő sportigazgatói munkát végeztek volna. Ez a tendencia az utóbbi években kezdett itthon megváltozni és erre erősíthetnek rá a különböző képzések. Vagyis, immár itthon is folyamatosan bővül a futballhoz kötődő szakterületek palettája, azok oktatása és ezek mind egy-egy apró lépést jelenthetnek a fejlettebb futballkultúra felé.