Bomba üzlet! 400 ezer euróért vették, fél év múlva milliókért ment Londonba

Hallengreen néhány elképzelése akár a honi labdarúgásban is gondolatébresztő lehetne, hiszen a Midtjylland színvonala talán nem tartozik a magyar klubok számára elérhetetlen kategóriába. Persze, ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt két évben előbb a Videotont, majd a Ferencvárost is búcsúztatta ez a dán klub az Európa-ligától, akkor láthatjuk, hogy bizony már most jelentős előnyben van a magyar topcsapatokkal szemben, és ha így haladunk mi is és ők is scouting szempontból, akkor néhány év múlva ez az előny már-már behozhatatlanná is válhat…

Nézzük is mit is tekint a dán csapat korábbi vezetőjátékosmegfigyelője a scouting által megalapozottBOMBA ÜZLETNEK, ÉS HOGYAN ÉPÍTKEZNEK tovább az ilyen üzletekből.

AMidtjyllanda télenklubrekordot, illetve dán rekordot jelentő összegért értékesítette a nyolc hónappal korábban a hollandGroningentől400 ezer euróért megvett norvég csatárt,Alexander Sörlothot, akiért 7.8 millió eurót már kifizetett az angolélvonalbeliCrystalPalace, de a teljes átigazolási összeg, különböző bónuszokérvényesüléseesetén akár a 16 millió fontot is elérheti.

Miközben aMidtjyllandmárSörlothutódját is megtalálta egy ingyen érkező, 20 éves ukrán csatár,ArtemDovbikszemélyében, aki korábban az ukránélvonalbeliDnipróban22 meccsen öt gólt jegyzett.

Egyszer-egyszer persze minden klubnak sikerülhet ilyen, vagy ehhez hasonló üzleteket kötnie, de folyamatosan, évről-évre, nos az már egy komolyscoutingrendszer meglétét feltételezi. Márpedig a Korcsmár Zsoltot is foglalkoztató Midtjylland a 2015–2016-os szezon óta összesen 30 millió euróért adott el játékosokat, miközben ugyanezen idő alatt 9 összesen csak hatmilliót fizetett ki új játékosokért, miközben 2015-ben bajnok lett és jelenleg is a bajnoki címért harcol.

Ha megvizsgáljuk a tehetősebb nyugat-európai klubokbevételszerkezetétmegállapíthatjuk, hogy nem számolnak jelentősebb összegekkel ajátékoseladásból(mint tudjuk, a közvetítési jogok, reklám ésmerchandisingbevételek, valamint ajegybevételekjelentik a főbb bevételi forrásokat).De nálunk,Magyarországonnincseneknemzetköziértelemben gazdag csapatok ( illetve jelentős jegy ésreklámbevétellelsem számolhatnak a magyar csapatok). Ezért véleményem szerint érdemes jelentőserőforrásokatcsoportosítani ascoutingraa magyar csapatoknak, ezzel is elősegítve azon játékosok megtalálását ésszerződtetésétakik eladásából akésőbbiek folyamán jelentős bevételei származhatnak a klubnak – ahogy ez a Midtjylland esetében látható.

Vizsgáljuk megASCOUTINGFOLYAMATÁT A PÉLDÁN KERESZTÜL ÉS AZ AZT TÁMOGATÓ STATISZTIKAIADATBÁZISOKAT

Hallengreen elmondta, hogy aMidtjyllandmegfigyelési folyamatának azelső lépésea feltérképezés („scanning”). Ennek első részeként meg kell határozni a keresendő játékos profilját, azokkal a képességekkel, amiket a klub keres. Például meghatározzák, hogy szükség van egy „nagydarab", fizikailag erős csatárra. Ennek tudatában aztán ascoutelkezdi a piac feltérképezését. A klubnál rendelkezésre álló adatok alapján mondjuk, úgy 3000 játékosból lehet válogatni, majd ezt a számot csökkentik 50-re, a posztnak megfelelő elvárások és a különböző statisztikai szempontok alapján, ekkor videók még nem kerülnek elő, ugyanis nagyon sok játékosról egyszerre nem lehet felvételeket megnézni. A 3000-esszám úgy jön össze, hogy éves szinten nagyjából ennyi játékost ajánlanak be a klubhoz, vagyis naponta átlagosan több közel tízet.

Miután kialakul az ötvenes lista, kezdetét veszi a konkrét„scouting szakasz”, vagyis a megfigyelés, amikor a statisztikai adatokat kombináljuk a saját szemünkkel látott tapasztalatokkal. Azokat a játékosokatveszikelőre, akik a legjobb adatokkal rendelkeznek, meg kell győződni a saját szemükkel hogy ezek az adatok helyesek. Miután megvolt a személyes benyomás, a listánkat 10-12 fősre tudják szűkíteni, ez lesz az úgynevezett „scouting portfólió”.

Ezután jön akutatás fázisa, amikor a játékos elérhetőségét,vagyis a „mozdíthatóságát" kell megvizsgálni, hogy mekkora átigazolási díjért cserébe, milyen fizetéssel lehetne szerződtetni és érdemes egyeztetni az ügynökével is, a játékoskarriercéljávalkapcsolatban. A kutatás tapasztalatai alapján pedig készül egy úgynevezett„shortlist”,vagyis egy szűkített lista, amelyen már az a négy-öt kiszemelt szerepel, akik közül aztán a legnagyobb eséllyel kikerül majd a csapat új játékosa.A szűkített listán szereplők aztán még egyszer egy teljes körű vizsgálat alá esnek,háttérellenőrzéssel, referenciák megvizsgálásával.

Majd egy úgynevezett„minőségbiztosítási szakasz” kezdődik, amely során a négy-öt jelöltet többscoutis megnézi, valamint a szakmai stáb tagjai is. Ebben a szakaszban már a legkisebb részletekbe menve, a játékstílusszem előtt tartásával elemezhetők a kiszemeltek. Mindezt követi akiválasztás, amikor egy, esetleg több jelölt kiválasztásra kerül a kiszemeltek közül. Amikor pedig már a szerződtetésmegtörtént és az új játékos a klubhoz kerül, következik az úgynevezett bemutatkozó program, ami már azt készíti elő, hogy a játékos is alaposan megismerhesse a klubot, így elősegítve a sikeres kezdését, beilleszkedését. Az elmondottakból látszik, milyen sok ember munkája járul hozzá aszerződtetésfolyamatához, aszerződéskötéssikeréhez.

Nos ha ezeket a fenti információkat összevetjük a hazai „standardokkal”, akkor mindjárt egyértelművé válik, hogy hányszerződtetettjátékos váltja be a hozzáfűzöttreményeket itthon illetve a dán csapatnál…

De menjünk is tovább, érdemes lesz!

A JÁTÉKOSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL…

Van egy speciális értékelési modul amellyel dolgoznak amiösszehasonlítja a különböző országokból származó játékosokat, úgy, mintha azonos bajnokságban szerepelnének.Az egyik lehetőség, hogy megnézik a játékosok úgynevezettteljesítményindexétegy olyan video-elemzőrendszerben, amely ilyen indexekkel dolgozik.

Aztán például aSmartOddsnak, amely aMidtjyllandés az angolBrentford tulajdonosának, Matthew Benhamnak a cége, van egy kimondottan a bajnokságok összehasonlítására kifejlesztett modellje, statisztikák alapján. Alapvetően, ha két bajnokságot összehasonlítanak akkor arra a kérdésre kell válaszolni, hogy az adott bajnokság leggyengébb csapatai helyt tudnának-e állni a másik ligában.

Például, ha a skót bajnokságot mérnénk a dánhoz, akkor elsősorban arra kell válaszolni,hogy a Skóciában az alsóházba tartozó klubok vajon mire mennének a dán első osztályban. Természetesen a topcsapatokjátékosai, így például aCelticfutballistái nagyon sikeresek lehetnének Dániában, de más csapatok játékosai esetében már nagyon nagy lehet a különbség.

APOSZTSPECIFIKUSSTATISZTIKÁKRÓL…

A különböző posztokon más-más adatok az igazán fontosak. Ha egy csatárt kell keresni, akkor azt kell megnézni, hány gólt várható tőle, hány gól várható kilencven percekre bontva, illetve arányosan hányszor vesz részt a gólt eredményező támadásokban, vagy például hány légi párbajtnyer meg,stb.,stb. De ezek megint olyan adatok, amiket a feltérképezés szakaszában, vagy az azt követő „scouting szakasz” elején lehet a leginkább használni. A jelölteket mindig szakszemmelkell nézni és a kiszemeltek szűkítésénél azt kell figyelembe venni, hogy kik azok a labdarúgók, akik a legjobban beleillenek a klub filozófiájába és tudni kell azt is, hogy mit keres pontosan az edző, milyen kívánalmakat támaszt a kiszemeltekkel szemben mind a felkészültségüket, fizikai állapotukat tekintve. Hallengreen szerint mindezeket figyelembe véve kell megtalálni a legjobb jelöltet egy adott posztra.

A JÁTÉKOSINTELLIGENCIÁRÓL...

A játékosmegfigyelővel készült interjú egyik kiemelt témája a játékosintelligencia kérdésköre. Ezalatt azt érti a szakember, ahogy a játékos pozicionálja magát a pályán. Kifejtette, hogy a játékosintelligencia attól függ, hogy milyen mozgásokat végez az adott játékos labdával és labda nélkül egyaránt. Aztán az is egy kérdés, hogy mennyire tervez meg előre, másokat megelőzve egy konkrét szituációt.

Mint tudjuk,WayneGretzkyvolt az egyik legjobb jégkorongozóa világon, az ő példáján keresztül magyarázta el, mit is ért játékosintelligencia alatt: egyszer egy oroszok elleni meccsen megharcolt egy hosszú átadásért, de amikor megszerezte a korongot, meglepetésre elindult vele hátrafelé a légüres térbe, a visszafelé mozgással ugyanis egy pillanat alatt teret nyitott a mélységből érkező társának, aki aztán a góljával eldöntötte a mérkőzést. Ilyen az, amikor egy játékos előrelátó módon fogja fel és alakítja a játékot, olyan jövőbeni történéseket, illetve lehetségesjátékhelyzeteketismer fel, amiket mások még nem.

Ez érvényes a labdarúgásra is. Intelligens ugyanígy lehet egy középső védő is, aki jól el tudja helyezni magát a pályán, és például az egy a kettővel szembeni védekező helyzetben olyan szituációba tudja segíteni a kapusát, hogy az jó eséllyel hárítani tudjon. Ajátékintelligenciatulajdonképpen adöntéshozataltjelenti. Viszontscoutkéntazt kell nézni, hogy a csapatod edzője mit értjátékintelligenciaalatt.

A DÖNTÉSRŐL, A TÖKÉLETES ÁTIGAZOLÁSRÓL, A KLUB-DNS-RŐLÉS AZ UTÁNPÓTLÁS-JÁTÉKOSOK MEGFIGYELÉSÉRŐL…

Azt Hallengreen is hangsúlyozza, hogy azért egy játékossal kapcsolatos statisztika soha nemhelyettesíthetia személyes benyomást, általában az arány úgy hetven harminc százalék a személyes benyomás javára. Nagyon fontos, hogy milyen a játékos személyisége, a viselkedése, a pályán kívüliháttere. Ezért fontos, hogy a klubok adott esetben akár személyesen is megismerjék a játékost még aszerződéskötéselőtt, beszélgessenek vele.

A tökéletes átigazolás a scout szerint olyan, amilyet Sörloth esetében ütött nyélbe a Midtjylland, ennek hátteréről is szó esik. A dán klubok számára mindig érdekes látni egy skandináv játékost Skandinávián kívül futballozni. Gyakran előfordul, hogy eladják őket egymillió euróért vagy még többért a holland, a belga vagy éppen a németélvonalba, aztán, amikor kevésjátéklehetőséghezjutnak, szeretnének kilépni az ottani szerződésükből. Ez volt a helyzetAlexanderSörlothesetében is, akit aMidtjylland400 ezer euróért vásárolt meg 2017 májusában a hollandGroningentőlés nagy sikert aratott a dánSuperligában. A liga legjobbja lett, majdrekordösszegérteladták az angol élvonalbeli CrystalPalace-nak.

A utánpótlás-játékosok feltérképezése kapcsán elhangzott, Dániában az U17-esés U19-esbajnokikrólmár vannakvideofelvételek, de lejjebb már nehezebb a feladat. A 11 és 15 év közötti játékosok megfigyelésénél,tisztában kell lenni a klub DNS-ével, azzal, hogy mit akar a klub, milyen típusú játékosokat akar látni a csapatban hosszú távon, milyen játékot akar megvalósítani. Érdemes lehet úgymondtehetségprofilokatkészíteni, hogy mik a legfontosabb tényezők a klub számára posztoktól függően. A profilok elkészítéséhez avezetőedzőés aklubigazgató segítségére egyformán szükség van, de bárki más is segíthet a klubon belül.

Fontos, hogy kialakuljon egy konszenzus arról, hogy milyen típusú játékost kell keresni, hogy mindenki azt tudja mondani, igen, ez az, amit keresünk. A DNS meghatározásához meg kell nézni a csapat jelenlegi játékát, és meg kell határozni, honnan hova szeretnénk eljutni, hogyan szeretnénk fejleszteni a játékosokat. Nagyon összetett feladat egykorosztályos, utánpótlás játékos felmérése, hiszen például egy 12 éves játékossal lehet, hogy a következő nyolc évben is együtt kell tudni dolgoznia az edzőnek, és minimum öt-hat évben kell gondolkodni, mire eljuthat az első csapatig. Természetesen fontos szempont lehet a gyorsaság és persze ajátékosintelligencia az egyik legfontosabb tényező, de legalább ennyire lényeges a tanulás képessége, a tanulásra, fejlődésre való fogékonyság. Ha egy játékos 12 évesen megérkezik egy klubhoz és úgy 800 órát edz évente, akkor minimum 5000 órányi tréning szükséges ahhoz, hogy eljusson az első csapatig, ehhez nagyon jó edzőkre is van szükség, hogy minél könnyebben tanulhasson.

A JÁTÉKOSOK PSZICHÉS FELMÉRÉSÉRŐL…

Hallengreen szerint is az egyik legnehezebb, a játékos pszichés felmérése. Ilyenkor Rendszerint használják a kapcsolataikat, beszélnek a kiszemelt korábbi edzőivel,csapattársaival, de a szurkolói fórumok is felhasználhatókinformációgyűjtésre.

Sőt különféle személyiség tesztek is használatosakaMidtjyllandnálmind az első csapatnál, mind az akadémián. A játékosok ennek köszönhetően megérthetik acsapattársaikatés jobban tudnak együtt dolgozni.

Megfigyelés esetén fontos szempont a játékos személyisége, hiszen nem mindegy mennyi idő alatt sikerül egy adott játékost integrálni a csapatba. Jó példa erre a januárban a Midtjyllandhozszerződő, 20éves ukránArtemDovbikesete. A csapatban már van egy ukrán származású játékos, ErikSzvjatacsenko, akinek a családja már 1990 óta Dániában él, Erik édesapjaHarkovbanhíres művésznek számít. Erik beszél ukránul és lehetett sejteni, hogy a családja majd gondoskodik Artemrőlis, illetve Erik segít neki a nyelvi akadályok leküzdésében, az angol és a dán nyelv tanulásában. A beilleszkedési idő egy olyan játékos esetében, mint példáulArtem, aki nyelvi nehézségekkel küzd, akár egy évig is eltarthat. A Midtjyllandezen a téren nagyon türelmes, és mindenki azt nézi a klubnál, hogy hogyan tudna hozzájárulni egy-egy játékos integrációjához, hogy a folyamat a lehető legjobban sikerüljön. A Midtjyllandezen a téren például eltér egy németBundesliga-klubtól vagy akár egy holland csapattól, mert ők nem fordítanak ekkora figyelmet arra, hogy a játékosokintegrálódni tudjanak.

AZ AFRIKAI JÁTÉKOSOK KIVÁLASZTÁSÁRÓL…

AMidtjyllandegyüttműködika nigériaiEbedei akadémiával, amelytől átlagosan évi egy-két játékost szerződtet, amikor a futballisták betöltik a 18.életévüket( aFIFAszabályzói nem adnak másra lehetőséget). AMidtjyllandfolyamatosan felméri az ottani játékosokat, a klubtól is szoktak Afrikába utazni és a nigériai akadémia csapatai is szoktak Dániában járni, amikor szintén megfigyelik őket. 2004 óta dolgozik együtt a két klub akadémiája, nagyon jó együttműködésalakult ki és a nigériai játékosok sikeresek tudnak lenni aMidtjyllandnál.

Persze nem kevés nehézségbe ütközik egy ilyenegyüttműködéshiszen például bármilyen furcsa az afrikai játékosok esetében gyakori probléma az életkor meghatározásának kérdése.

Amikor a Midtjyllandhoz afrikai játékosok mennekpróbajátékra, akkor az egyik fontos kérdés lehet, hogy valóban annyi idősek-e, mint ahány évesnek tűnnek. Nagyon nem mindegy például, hogy a magát csak 16 évesnek mondó futballista valóban 16 éves-e, vagy mondjuk már 18. Ugyanis sok esetben a hivatalos dokumentumok sem stimmelnek. Ezért fontos, hogy az afrikai partnerklubbalszoros kapcsolat legyen. Aztán vannak olyan esetek, amikor a játékosok képviselői hoznakfurcsa döntéseketa futballisták nevében. Úgy már aMidtjyllandis járt, hogy tesztelt egy afrikaipróbajátékost, aki a sikeres tesztelés másnapján hirtelen eltűnt, mert az ügynöke időközben már megegyezett egy német klubbal.

Véleményem szerint magyar csapatok számára, tudatos scouting mellett nemcsak az afrikai piac lehetne csábító. Ott van például rengeteg tehetséggel a Balkán és nem szabadna elfeledkezni a balti országokról sem. Aligha lehet véletlen, hogy a magyar U19-es válogatottat az Eb-selejtező elitkörében legyőző Lettország keretéből heten is valamely jegyzett európai bajnokság utánpótlásában (az angol, német, olasz orosz négyes valamelyikében) edződnek, miközben a macedóniai tornán pályára lépő magyar játékosok közül ezt csak Schön Szabolcs (Ajax) mondhatta el magáról.

A scouting témakörét tanfolyamainkon keresztül is zászlónkra tűztünk a Center Sportnál, illetve a Football Education Centernél. Kurzusainkról itt olvashat bővebben!