Taktikázás

Írta: baryÍrta: bary

Érdekes edzői nyilatkozatra bukkantam, egy napilapban, ami beindította az agytekervényeimet.

„… meggyőződésem szerint az edző a meccsen, már olyan nagyon sokat nem tud hozzátenni a csapat játékához…” (Pro - licences edző)

Aztán beugrott egy másik nyilatkozattípus is.

„Taktikusan játszott a csapat.”- gyakran hangzik el ilyen, vagy ehhez hasonló mondat az edzők szájából.

Vizsgáljuk meg, mi húzódik meg a fenti nyilatkozatok mögött?

- - Az edző dicséri csapatát, és rajta keresztül saját magát?

- - Leveszi saját válláról a felelősséget?

- - Vagy éppen elismeri azt, hogy semmi köze nem volt a mérkőzéshez, mert azt elintézte önállóan a csapata?

Felvetődik a kérdés:

- - Milyen mértékben van hatása az edzőnek a mérkőzés alakulására, annak végkifejletére, vagy nincs más dolga, mint karba tett kézzel ülni a kispadon, mivel a mérkőzés előtt mindent megtett a jó felkészítés érdekében?

Elemezzük ezt a kérdést, és aztán minden világossá válik.

Először is tisztázzuk, hogy mi a taktika?

A sok definíció közül érdemes néhányat felidézni:

Szűcs Gyula:

„ A taktika a labdarúgásban egy-egy mérkőzésnek, vagy a játék kisebb-nagyobb részleteinek a megharcolását jelenti.”

Ferenczi:

„A taktika mentális tevékenység, a játékelgondolás, játékelképzelés KÉPi megjelenítődése a pályán, és nem célirányos mozgás, mint ahogy azt sokan gondolják.”

Az egész mérkőzésre, vagy annak részleteire vonatkozó terv. (bary)

A mérkőzés egészére, vagy részleteire vonatkozó elgondolás, ami a mérkőzéstaktikában realizálódik. Mivel az ellenfélnek is van koncepciója a mérkőzéssel kapcsolatban, fontos az ellenlépéseket (ellentaktika) is megtervezni.

Mielőtt a mérkőzéstaktikát boncolgatom, tisztázzuk azt is, hogy mi amérkőzésstratégia?

A mérkőzésstratégia egy bajnoki szezont átfogó terv, amelyben az edző a csapat játékerejét, tudását, az egyesület stratégiai célját figyelembe véve megtervezi, hogy az egyes bajnoki mérkőzéseken milyen elképzeléssel fog játszani.

A stratégiai cél meghatározásakor az edző a meglévő védő és támadó adottságokat használja fel az ésszerűség és célszerűség határain belül.

Szűcs Gyula nyomán:

Megtervezi, hogy mely élvonalbeli (a tabella elején lévő) csapatok, középcsapatok, valamint a tabella végén elhelyezkedő csapatokkal szemben lép fel támadó, védekező felfogásban, és a kettőt egyensúlyban tartó elképzeléssel, otthon és idegenben.

Az edzőnek meg kell tervezni a mérkőzést az első perctől az utolsóig.

Előzetes tervet kell készíteni.

- mérkőzéstaktikára,

- ellentaktikára

A végére ide kívánkozik a megvalósult taktika is, ugyanis a taktika mit sem ér a taktikai cél teljesülése nélkül.

„Minden taktikai annyit ér amennyi megvalósul belőle.”- ismerjük ezt a közhelynek számító megfogalmazást.

- - Mi az edzői gondolkodás kiinduló pontja a tervkészítéskor?

Ha van a játék egészére vonatkozó elképzelése, vagyis játékkoncepciója.

Játékkoncepció nélkül nem lehet mérkőzéstervet készíteni. Koncepció kell a játékrendszerre, a csapatjátékra, koncepció kell arra, hogyha nem úgy alakul a mérkőzés, mint ahogy eltervezte az edző tehát koncepció kell a váltásra is. Összességében koncepció kell a stratégiai célnak megfelelően a mérkőzéstaktikára.

Röviden:

taktika = hadrend hadi terv, vagyis(1936 Holics Mamusich)

Taktika = JÁTÉKRENDSZER (játékelem) CSAPATJÁTÉK (játékelemei)

JÁTÉKRENDSZER

Szűcs Gyula:

„A játékrendszernek az a szerepe, hogy a benne adódó részfeladatok tisztázása, felosztása és kellő begyakorlása után a pályára lépő tizenegy játékos jó együttműködését tegye lehetővé.”

Ferenczi Attila:

- - A felállási forma: a csapat külső szerkezete, maga a keretrendszer.

- - A játékszerkezet: a csapat belső szerkezete.

- - A játékrendszer: a játékosok elhelyezkedésének kapcsolatrendszere.

- - Az alapfelállás: a csapathelyeket jelöli.

bary: A játékrendszer olyan eleme a taktikának, amely azt a célt szolgálja, hogy a játékosok, a csapat, rendszerben együtt tudjanak gondolkodni. A játékrendszerben letisztázott játékfeladatok segítik a játékosokat, hogy pozíciójuknak megfelelően be tudjanak illeszkedni a csapat szerkezetébe, ami egyrészt korlátozza, másrészt szabadságot is ad a feladatok ellátására.

A legfőbb követelmény a játékrendszerrel kapcsolatban az, hogy rugalmas legyen, és átmenetet biztosítson a védekezőbb és a támadóbb felfogású rendszer között.

Fontos figyelembe venni a játékrendszerre vonatkozó alapvetéseket:

- Különböző játékrendszerekben lehet ugyanazt a stílust játszani.

- Ugyanabban a játékrendszerben lehet többféle stílusban játszani.

- Ugyanabban a játékrendszerben más-más lehet egy pozíciót betöltő játékos funkciója, játékfeladata, szerepe.

- Ugyanabban a játékrendszerben lehet különböző felfogásban játszani.

- Ugyanabban a játékrendszerben lehet teljesen más az edzői KONCEPCIÓ.

Önmagában a játékrendszer még nem taktika csak az egyik eleme, mint ahogy azt sokan tévesen gondolják. Arra a kérdésre, hogy:”Milyen taktikával játszik a csapat?”- nem az a válasz, hogy, 4-4-2-ben.

- - Mit üzen a játékrendszer az edzőnek?

- - Mit tud kiolvasni a különböző játékrendszerekből?

A játékosok elhelyezése a pályán a csapatrészeket alkotó játékosok száma, a támadó és védő szekció aránya a játékfelfogásról szolgálhat értékes információval.

4-2-3-1:

- öt középpályás,

- védekező felállás,

- kontrajáték,

- középpályás letámadás.

4-4-2:

- négyes láncok,

- területvédekezés,

- letámadás,

- támadás, védekezés egyensúlyban,

- nyomásos védekezés

- elmozgó ékjáték.

4-3-3:

- támadó felállás,

- területek és az erők egyenlő felosztása,

- pozíciós játék,

- széljáték-centerjáték.

4-1-4-1:

- öt középpályás,

- védekező alapfelállás,

- középpályás letámadás,

- zárt védekezés,

- kontrajáték.

CSAPATJÁTÉK– alapjáték

A csapatjáték elemei

- támadójáték,

- védekezés,

- labdaszerzés,

Átmenetek

Nem taktikai elem, hanem a csatjáték elemeinek gyors átrendeződését segítő szándék, ami irányulhat terület elfoglalására vagy a labda megszerzésére. Lerövidíti, felgyorsítja az egyik játékelemről a másik játékelemre történő átrendeződést. Legfontosabb jellemzői a gyorsaság és a váratlanság.

- támadásból védekezésbe, (területvédekezés, nyomásos védekezés, tömörülő védekezés)

- védekezésből támadásba,

- labdaszerzésből támadásba,

- támadásból labdaszerzésbe, (letámadás, visszatámadás)

TERVKÉSZÍTÉS

Az edzői gondolkodás, a szemlélet, a játékelképzelés az alapja a tervkészítésnek.

A tervkészítést meg kell, hogy előzze az ellenfél játékának alapos feltérképezése, elemzése.

Mit kell figyelembe venni a mérkőzéstaktika tervezésekor?

- a mérkőzésstratégiai célt (erős, egyenlő játékerőt képviselő, gyengébb játékerőt képviselő csapat az ellenfél),

- milyen az ellenfél tudásszintje,

- a saját csapat tudása,

- a mérkőzés helyszíne,

- stratégiai célkitűzés megvalósítható - e?

Az előzetes elemzés alapján tudni kell azt, hogy mire számíthat az edző:

- milyen az ellenfél játékereje,

- legtöbbször, milyen rendszerben játszik,

- milyen labdaszerzést alkalmaz, és hol,

- milyen stílusban játszik (agresszív, játszó, stb.),

- hol vannak a gyenge pontjai,

- milyen erősségei vannak,

- milyen magasan kezdi a védekezést,

- hogy szervezi a támadó játékot (pozíciótartással, pozícióváltással),

- pontrúgások milyen veszélyeket rejtenek magukban.

Ha nincsenek tudatos, begyakorolt csapatjátékelemek, értelmét veszti a taktikázás!

Csapatjátékra vonatkozó elképzelések:

- csapatvédekezésre,

- csapat támadó játékára,

- labdaszerzés típusára,

MÉRKŐZÉSTAKTIKA (alkalmazott taktika)

Fontos a mérkőzés indítása.

Hogy akarjuk kezdeni a mérkőzést?

- azonnal nyomás alá helyezzük az ellenfelet,

- azonnal átvesszük a kezdeményezést,

- átadjuk a kezdeményezést az ellenfélnek,

- tapogató, visszafogott kezdés után mutatjuk meg igazi szándékunkat,

- szándékosan mást játszunk, mint amit játszani fogunk a mérkőzés hátralévő részében,

Részekre bontjuk (megkoreografáljuk) a mérkőzést:

Például:

- első szakasz: a csapat nyomás alá helyezi az ellenfelet,

- második szakasz: visszaáll, mélyen védekezik, kontrázik,

- harmadik szakasz: újra nyomás alá helyezi az ellenfelet.

Ez éppen olyan, mint amikor a hosszútávfutó játszik az irammal, azért hogy leszakítsa az ellenfeleket.

A taktikázás tehát nem más, mint a csapat, begyakorolt csapatjátékelemeinek tudatos alkalmazása, variálása annak érdekében, hogy előnyt szerezzen az ellenféllel szemben, vagy leplezze igazi szándékát.

Az eredmény alakulása befolyásolhatja az elképzelést, a mérkőzés további menetét.

Hogyan?

- jó az eredmény- alapjátékot játszik,

- hátrányba került a csapat - változtatásra van szükség (játékrendszer, játékfelfogás, stílus),

- az eredmény tartására törekszik a csapat,

- tud-e változtatni akkor, amikor szükséges, stb.

A taktikázás szempontjából a következő edzőtípusok vannak.

Hazardírozó:

- aki nem tervez, hanem rögtönöz, ösztönből cselekszik, bízik meglátásaiban,

Magabiztos:

- aki előre tervez, minden eshetőségre számít,

Tanácstalan:

- aki nem tudja elemezni a mérkőzést, így nem is látja, és még a megérzéseiben sem bízhat, akkor, amikor változtatnia kellene,

Közömbös:

- aki hagyja saját medrében folyni az eseményeket,

Túlbuzgó:

- aki túltaktikázza a mérkőzést,

Edzői koncepció, tudatos csapatjáték és tervezés nélkül mit sem ér a taktika.

A mérkőzéstaktika felügyelete, annak megváltoztatása, az ellenfél taktikai húzásaira való válaszlépések meghozatala a díszpáholyból nehezen kivitelezhető. A mérkőzés szellemi vezére az edző, akinek a pálya szélén a helye. Emberi tartása, viselkedése példa a játékosok számára, amiből erőt meríthetnek a kritikus pillanatokban

Mit is mondott a pro-licences edző?

„… meggyőződésem szerint az edző a meccsen már olyan nagyon sokat nem tud hozzátenni a csapat játékához…”

Ezek után is így gondoljuk?