Djibril Cissé: Szoboszlai Dominik csodálatos játékos

– Remekül szerepel a francia válogatottal az ománi socca-világbajnokságon, az első két meccsen kétszer nyertek, és két gólt is szerzett már – hogy érzi magát ezen az eseményen?  
– Minden szuper! Számomra ez új kihívást jelent, az első alkalom, hogy hivatalos tornán az öt plusz egyes szakágban szerepelek, de nagyon élvezem.

– Jól gondolom, hogy mindegy, mekkora méretű a pálya, vagy éppen hányan játszanak, futballozni mindig szeret? 
– Egyértelműen igen, ez a labdarúgás csodája. Két évvel ezelőtt belekóstoltam a futsal világába is, azt is nagyon élveztem. Most éppen a socca van a soron, de pontosan erre az új kalandra van szükségem jelenleg.

– Hogy jött a lehetőség, hogy a francia válogatottal az ománi socca-vb-n szerepeljen?  
– Az egész csak tréfának indult. A korábbi lengyel válogatott Ludovic Obraniak, aki most a francia soccacsapatunk tagja, küldött nekem videókat a játékról, és nekem nagyon megtetszett, rendkívül menőnek gondoltam. A L’Équipe-nél dolgoztam, az ő közvetítésükkel léptem kapcsolatba a francia soccaszövetség vezetőjével, és elkezdtünk beszélgetni a lehetőségekről. Nem kellett sokat gondolkodni, gyorsan eldöntöttem, hogy jövök.

– Ha jól tudom, mégsem ez az első kapcsolata ezzel a szakággal, a 2019-es első, görögországi világbajnokságán már ott volt, igaz, nem futballistaként…  
– Valóban, öt évvel ezelőtt ott voltam Krétán a vb megnyitóünnepségén, de mint dj, zenéltem a közönségnek. Látja, ilyen az élet, öt évvel később már a pályán játszom ismét futballistaként.

– Továbbra is szereti a lemezeket pörgetni? Ez a legfőbb tevékenysége manapság? 
– Nem, nagyon sok minden mással is foglalkozom. Az egyik televíziós társaságnál dolgozom szakkommentátorként, ezen kívül Auxerre-ben a támadókat edzem az első csapatnál. Persze, továbbra is tevékenykedem lemezlovasként is, szóval tényleg sok minden van az életemben, de ez így jó, így élek teljes életet.

– A futball iránti szenvedélye örök? 
– Igen, mindig az első helyet foglalja el az életemben, semmi más nem előzheti meg. Teljesen mindegy, hogy éppen az Auxerre csatárainak segítek, vagy a francia soccaválogatottnak itt, a világbajnokságon, a lényeg, hogy a labda ott legyen a közelemben.

– Beszéljünk a profi karrierjéről egy kicsit, amely bizonyos szempontból szerencsétlenül alakult, így is rengeteg mindent megnyert. Elégedett azzal, amilyen pályát befutott? 
– Nem panaszkodhatok. Persze, lehetett volna minden egy kicsivel jobb, több, de őszintén szólva összességében jó karrierem volt. Két súlyos sérülés gátolt a pályafutásom során, és talán ezért nem értem el még több mindent, de elégedett vagyok. A dél-franciaországi kisvárosban, Arlés-ban születtem, hosszú utat jártam be, most pedig itt ülök és beszélgetünk, mert a magyar sajtó kíváncsi a mondandómra.

– Az egyik lábtörése két nappal a 2006-os világbajnokság kezdete előtt történt a Kína elleni felkészülési meccsen. A francia válogatott végül ezüstérmes lett az olaszok mögött. Lehetett volna fényesebb a medál, ha a tornán a csúcsformában lévő Djibril Cissé is játszhat?  
– Ezt sokan kérdezték már tőlem, de ezt soha nem tudjuk meg. Nem olyan ember vagyok, aki szívesen gondolkodik azon, hogy mi lett volna, ha ez, vagy az történik, nem szeretem a feltételes módot. Sajnos, nem tudtam játszani, ennyi a lényeg, ilyen az élet. Az ezüstérem, persze, szép eredmény, de nem mondom, hogy nincs keserű érzésem miatta.

– Melyik a legemlékezetesebb éjszakája, amit a karrierje során átélt? Tippem szerint a 2005-ös isztambuli, az AC Milan elleni BL-döntő estéje. 
– Eltalálta, tényleg felejthetetlen pillanatokat éltünk át a liverpooli társakkal. Elképesztő, mennyi érzés kavargott bennünk aznap, a félidőben három-nullára vezetett az olasz csapat, de nem adtuk fel, a másodikban sikerült visszajönni a mérkőzésbe és egyenlítettünk. Aztán eljutottunk a tizenegyesekig, aminek megint sajátos lélektana van, a végén pedig megnyertük a Bajnokok Ligáját. Igazából nem is tudta felfogni az ember, hogy mi történt velünk ott és az igazat megvallva lassan húsz év távlatából továbbra is rengeteg kérdés vetődik fel az emberben, mint például az, hogyan is sikerült ezt végigvinnünk?

– Az isztambuli csodában ön is fontos szerepet játszott, hiszen belőtte a saját tizenegyesét.  
– Igen, nagyon büszke vagyok arra, hogy nem hibáztam, ez is kell, hogy a legszebb futballal kapcsolatos emlékemnek tartsam ezt a győzelmet.

– Manapság is figyelemmel követi a Liverpool mérkőzéseit? Mi a véleménye Szoboszlai Dominikról? 
– Természetesen nézem a volt csapatom meccseit, sőt, az egyik fiam ott játszik a klub ifjúsági csapatában. A csapat nagyon erős ebben az idényben, kiváló munkát végez a szakmai stáb a játékosokkal, úgy gondolom, képesek arra, hogy az évad végén az angol bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is megnyerjék. Szoboszlai Dominikot személyesen nem ismerem, de csodálatos játékosnak tartom, szeretem nézni, ahogy futballozik, sokat dolgozik a csapatért, remekül lát a pályán és kiváló a rúgótechnikája.

– Három éve a magyar válogatott összecsapott a francia együttessel Budapesten, az Európa-bajnokságon és egy-egyes eredményt ért el. Milyennek látja a magyar futballt? 
– Úgy gondolom, fejlődő, egységes csapatuk van, és van klasszisjátékosuk is, Szoboszlai Dominik. Nagyon fontos, hogy legyenek olyan játékosaid, akik a legmagasabb szinten szerepelnek, Szoboszlai pedig állandóan szóhoz jut a világ egyik legjobb csapatában. Személy szerint én is játszottam egyszer a magyar válogatott ellen, még 2005-ben, barátságos mérkőzésen, mégpedig Metzben. Nyertünk kettő-egyre, az egyik gólt én szereztem, ezért jó emlékeim vannak arról a mérkőzésről.

– Térjünk vissza a jelenleg zajló socca vb-hez egy kérdés erejéig: mit szeretne elérni a francia válogatottal Ománban? Lehet, hogy a 2006-os nagypályás ezüst után a kicsin most lesz egy vb-aranya is?  
– A lehető legkomolyabban veszem ezt a tornát is, ugyanúgy, mint az összes más versengést a profi karrierem során. Ha már úgy döntöttem, hogy eljövök játszani ide, és nem a gyerekeimmel töltöm az időt, nem dolgozom, hanem soccázom helyette, akkor száz százalékig erre összpontosítok, és a lehető legtöbbet szeretném elérni. Nem tudom, mennyi esélyünk van a végső sikerre, de miért ne nyerhetnénk meg a tornát? Az biztos, hogy bele fogunk adni mindent, hogy ez sikerüljön.

SOCCA VB, OMÁN
4. forduló
MAGYARORSZÁG–Argentína 6–0 (2–0)
Gólszerző: Szabó D. (9.), Nadimov (17.), Tolnay (22.), Sóron (23.), Ficsór (30.), Vörös-Torma (36.).

A csoport végeredménye: 1. Horvátország 10 pont, 2. MAGYARORSZÁG 8 pont, 3. Argentína 6 pont, 4. Dél-Afrika 3 pont, 5. Tunézia 1 pont (az első két helyezett jutott tovább). 

NYOLCADDÖNTŐ
Péntek, 14.30: Omán–MAGYARORSZÁG (A mérkőzés a hazai és a nemzetközi szövetség hivatalos csatornáin követhető).