A világhírű Lothar Matthäus lapunknak nyilatkozva (2-3. oldal) számos érdekességről beszél a november 21. és december 18. között Katarban rendezendő, 22. labdarúgó-világbajnokság kapcsán, kiemelve, hogy az ázsiai ország tökéletesen fölkészülve várja a 32 válogatottat, no meg a szurkolókat.
Dúsgazdag ország lévén, Katar nyilván megadja a módját, a csillogást, a futballisták és más fontos személyek kiszolgálása alighanem rendben lesz, és már most itt cseng a fülünkben a négyévente ismétlődő „szlogen: „Ez volt minden idők legjobb vb-rendezése”. Bár az is igaz, hogy akár így lesz, akár nem, valójában nem érdekes ez nekünk 1986 óta, mi több, akkor sem ez lenne a legfontosabb szempont(ok egyike), ha viszonylagos rendszerességgel jutna ki válogatottunk a világ legnépszerűbb sporteseményére.
A futball, az igazi futball, a gólok - na, ezek az igazán érdekesek, ezért tudunk valósággal megőrülni a magyar csapat távolléte ellenére is.
A számunkra oly keserű véget érő 1954-es svájci világbajnokságon 5.38 gól született mérkőzésenként (Kocsis Sándor 11-gyel gólkirály lett), igaz, akkor még csak 26 meccset rendeztek a tornán, 1998 óta meg 64-et bonyolítanak le - legyen hát Katar arról emlékezetes, hogy a meccsenkénti gólátlag eléri a 3-mat!
Élvezeti értékben sokak szerint az 1970-es mexikói világbajnokságot - amelyena minden idők legjobb futballistája, azaz Pelé köré épülő brazil válogatott csúcsra érése magától értetődő volt - nem lehet fölülmúlni, esetleg az 1982-es spanyolországi mérhető hozzá. Nem mellékesen azon is szerepelt egy csapat, hogy, hogy nem, a brazil, amely bár nem lett aranyérmes, a labdarúgás művészi szintre emelésével szórakoztatott - legyen hát Katarban is egy ilyen válogatott, mindegy, melyik országé!
Korunk két szupersztárja, Lionel Messi és Cristiano Ronaldo vélhetően az utolsó vb-jére készül, kívánjuk nekik, hogy egészségesen álljanak rajthoz, de őszintén szólva egyiküktől sem várható (már) el, hogy úgy cselezzen és olyan dinamikusan futballozzon, mint anno a Fenomén, Ronaldo - legyen hát Katarban egy, csak egy labdarúgó, aki a védőt, majd a kapust is fenékre ültetve pofozza a labdát a kapuba!
Aztán ha nem így lesz, legfeljebb felhívjuk ismét Lothar Matthäust.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!