Pipacsos műbalhé, Anglia és Skócia ellenáll a FIFA-nak

Az angolok, skótok és walesiek már korábban jelezték a FIFA-nak: a Fegyverszünet napja (Armistice Day, november 11., ekkor emlékeznek az Egyesült Királyságban az első világháborúban elhunytakra) alkalmából szeretnének a hagyományos emlékjelképnek számító pipaccsal tisztelegni az elesettek előtt.

A FIFA válasza merev volt, ám a szabályokhoz igazodó, ezzel kezdődött az igazi műbalhé: a nemzetközi szövetség jelezte, hogy mivel a mezeken nem lehetnek politikai jelképek (márpedig a pipacs annak minősül), nem engedélyezi a tisztelgés e formáját. Sőt, a 2011-ben az angolok által viselt pipacsos karszalagokat sem engedélyezik.

A válasz egy kicsit elszabadította az indulatokat, az angol médiából össztüzet kapott az ott egyébként sem túl népszerű FIFA, sőt, maga Theresa May miniszterelnök is ostorozta a nemzetközi szövetséget. Az angol és a skót szövetség hivatalos levélben jelezte: nem érdeklik őket a szankciók, a Wembleyben az Anglia–Skócia vb-selejtezőre mindkét csapat pipacsos karszalaggal fut ki, jöjjön csak a büntetés.

„Biztos vagyok benne, hogy jogi és morális szempontból is nekünk van igazunk, és mondjuk ki, a FIFA-ban lennének ennél sürgősebb teendők is. 2011-ben lejátszottuk ugyanezt a kötélhúzást, azóta új emberek jöttek a FIFA-ba, és presztízskérdést csinálnak abból, hogy mereven fenntartsák az álláspontjukat. Nagyon csalódottak vagyunk a szervezet viselkedése miatt” – közölte az FA főtitkára, Martin Glenn.

Az angolok és a skótok azzal érvelnek, hogy a klubcsapatok rendszeresen viselnek pipacsot a mezükön a november 11-hez közel eső játéknapokon. Az északír szövetség mezszállítója most dobott piacra pipacsos emlékmezt. A klubcsapatokat nem bünteti meg a FIFA, ráadásul 2011-ben sem érte szankció az angolokat a pipacsos karszalagok miatt, sőt, a nemzetközi szövetség akkor engedélyezte ezek viselését a novemberi Anglia–Spanyolország (1–0) mérkőzésen.

„Mindenekelőtt úgy vélem, hogy a pályára lépők közül mindenki szívesen tiszteleg a pipacsokkal az elhunytak előtt, emlékezve a meghozott áldozatra. A FIFA-nak megvannak a saját szabályai, és értjük, miért, ugyanakkor reméljük, a józan ész érvényesül ebben az esetben” – nyilatkozta a skótok csapatkapitánya, Darren Fletcher a BBC-nek.

Az északír válogatott az Azerbajdzsán elleni, belfasti mérkőzésen egyszerű fekete karszalaggal lép pályára. A walesiek (akiknek azt nem engedélyezték, hogy a mezükre varrassanak pipacsot) ugyanígy tesznek, és a Cardiff City Stadionban a szurkolók hatalmas élőképpel rakják ki a pipacsot.

A pénteki angol–skót mérkőzés után feltehetően a FIFA ellenőre feljegyzi a „rebellis" csapatok szabálysértését, és jelentése alapján kerül a szervezet fegyelmi bizottsága elé az ügy. A két szövetség minden bizonnyal pénzbírságot kap, bár elméletileg ennél súlyosabb szankció is elképzelhető.

Az FA és az SFA a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulhat jogorvoslatért, ha meg akarja támadni a FIFA fegyelmi testületének döntését.

Az angol válogatott 1953-ban (Anglia–Írország 3:1), illetve 1987-ben (Jugoszlávia–Anglia 1–4) játszott mérkőzést története során november 11-én. Anglia és Skócia 1999-ben novemberben (13-án és 17-én) játszott Eb-pótselejtezőt, még gyászszünet sem volt, nemhogy pipacs a mezen vagy a karszalagon – és a FIFA sem kapott kritikákat. 1987-ben, illetve 1953-ban sem viseltek az angolok pipacsot – tehát a felháborodás teljesen új jelenség.

A pipacs, mint első világháborús jelkép John McCrae híres költeményében (Flandria mezején – In Flanders Fields) jelent meg. Az 1915-ös, a nyugati fronton írt vers a következő sorokkal kezdődik Nika Géza fordításában:

„Flandria mezején pipacsok nőnek
Keresztjei közt egy temetőnek”

(Az eredeti:
„In Flanders fields the poppies blow
Between the crosses, row on row”)

Az első világháború után a kanadai katonaorvos-költő művét az Egyesült Államokban kapták fel, és ott kezdték tömegesen készíteni az emlékezés selyempipacsait. A pipacsokat gyártó Anna Guérintől a Királyi Brit Légió segélyszervezet 1921-ben kilencmillió (!) emlékjelvényt rendelt, hogy azokat elkezdje az emléknap előtt árusítani. A selyempipacsokat villámgyorsan elkapkodták. Azóta is milliószámra készülnek minden évben az angol és a skót pipacsok (egy kicsit különbözik a skót verzió az angoltól). A Fegyverszünet Napjáról először 1919 novemberében emlékeztek meg.

„A pipacs az emlékezés és a remény szimbóluma. Nem a halálé, vagy azé, hogy a háborút támogatnánk. Nem politikai vagy vallási utalás” – írja a Királyi Brit Légió hivatalos magyarázó szövegében.