Egyesült Államok-Ghána: meglepetéscsapat a legjobb nyolc között

A lélektani előnnyel a ghánaiak számolhatnak, hiszen négy évvel ezelőtt a németországi világbajnokságon a csoportküzdelmek során 2–1-re megverték az amerikaiakat, és a két csapatból több mint tucatnyian ma is vb-résztvevők. Aki viszont csak picit is ismeri az egyesült államokbeliek lelki világát, tudja: az ilyesmi nincs hatással az amerikaiak önbizalmára.

„Elégedettek vagyunk eddigi két győzelmünkkel, de miért állnánk meg itt? – tette fel a költői kérdést az amerikaiak támadója, Jozy Altidore. – Semmi sem lehetetlen. Azért vagyunk itt, hogy megnyerjük a világbajnokságot!"

Szövetségi kapitánya, Bob Bradley némileg szerényebb csatáránál, mondván, ő már azzal is elégedett lenne, ha döntőt játszanának.

„Ha továbbra is ilyen eredményesek leszünk, elmehetünk a legvégéig. Mindent beleadunk majd, de ezen a szinten mindenki így van ezzel, mindenki legjobb teljesítményét nyújtja majd. Ám ha játékosaim tudásuk legjavát nyújtják, messzire juthatunk."

Újra bevethető eltiltásának letelte után Robbie Findley, megragadt a kezdőben a szűrő Maurice Edu, Tim Howard és Clint Dempsey borda-, illetve arcsérülése pedig már a múlté. Idősebb Bradley (fia, Michael a középpályán kap szerepet) elutasítja azt a felvetést, hogy választottjai unalmas futballt játszanának.

„Megmutattuk már, hogy képesek vagyunk gyorsan és intelligensen járatni a labdát, és vannak egyéniségeink, akik hozzáteszik a szükséges pluszt a csapat játékához. Kemények, elszántak, tudatosak vagyunk, a megfelelő pillanatban pedig kreatívak."

„Emlékszem még a 2006-os összecsapásra, amelyen végig a pályán voltam, és egy gólt is szereztem. Ezt szeretném ma is" – szerénykedett Clint Dempsey, aki Algéria ellen mesterhármast is elérhetett volna, ha jobban összpontosít.

A legjobb vb-kórus címet viszont máris kiérdemelték az amerikai fiúk a fültanúk szerint, különösképpen a Black Eyed Peas „I Gotta Feeling" című számában erősek, míg Dempsey a rap műfajban alkot nagyokat.

A ghánaiaknál a középhátvéd Isaac Vorsah, bár felépült sérüléséből, a kispadon kezdi a találkozót, John Mensah viszont az első perctől a pályán lehet. A szövetségi kapitányával, a szerb Milovan Rajevaccal összevesző, kis híján Nicolas Anelka sorsára jutó interes középpályás, Sulley Muntari viszont igen messzire került attól, hogy beférjen a kezdőbe.

Nyilatkozatra viszont szívesen vállalkozott:

„Afrikáért küzdünk – adta meg a mérkőzés alaphangját. – Meg akarjuk dönteni rekordunkat, azaz messzebbre jutni a legjobb 16-nál. Ha mostanában kevesebb gólt is szerzünk, nem felejtettünk el futballozni, keményen dolgozunk azon, hogy gólerősebbek legyünk."

Ma este meglátjuk, milyen eredménnyel, a spanyol Francesc Fabregas szerint viszont az amerikaiak győznek, akiket egyenesen az elődöntőbe vár. Van viszonyítási alapja velük kapcsolatban az Arsenal középpályásának, hiszen az amerikaiak tavaly megverték őket a Konföderációs Kupa elődöntőjében.