Hollandia: Nistelrooy és Sar nincs, esély Van

A fenti megállapítás a dél-afrikai torna kapcsán is megállja a helyét: a vb-t még sosem nyerő Hollandiától ezúttal is kiemelkedő eredményt lehet várni, de nem tartozik az első számú esélyesek közé, végső győzelme meglepetés lenne.

A holland válogatott sikerkovácsa elsősorban az Arjen Robben, Wesley Sneijder és Rafael van der Vaart fémjelezte középpályássor lehet a nyári világbajnokságon.

Legalábbis az szinte biztos, hogy ha Hollandia jól teljesít a vb-n (minimum a négy közé kell jutnia a nemzeti csapatnak, hogy a hazai közvélemény sikerként könyvelje el a szereplést), akkor abban az előző szezont még a Real Madridban töltő triónak főszerepe lesz (Robben ma már a Bayernt, Sneijder az Intert erősíti).

Ők azok a játékosok (no meg Robin van Persie, de az Arsenal-támadó régóta sérült, és az is kérdéses, ott lesz-e egyáltalán Dél-Afrikában), akik a kreatív vonalat képviselik – azt, amit az 1970-es években a Johan Cruyff, Johan Neeskens duó, a következő évtized végén és a '90-es évek elején a Marco van Basten, Ruud Gullit, Frank Rijkaard hármas, majd később az 1995-ös BL-győztes Ajaxra épülő generáció (többek között Marc Overmars, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Patrick Kluivert és a De Boer testvérek alkották azt az együttest, amely Dennis Bergkamppal egészült ki).

És ha már a generációknál tartunk, akkor lássuk, kik azok a sokáig meghatározónak számító labdarúgók, korszakos egyéniségek, akik ezen a vb-n valószínűleg már nem vesznek részt.

„VAN"-NAK, AKIK MÁR NEM UTAZNAK DÉL-AFRIKÁBA

Ha az elmúlt bő másfél évtizedben a holland válogatott Eb-re vagy vb-re készült, a keretben biztosan helyet kapott az 1970 októberében született Edwin van der Sar. A régóta a Manchester Unitedet erősítő kapus – aki szintén tagja volt a fentebb említett 1995-ös BL-győztes Ajaxnak – már az 1994-es vb-n is megfordult, és bár akkor még egyetlen percet sem játszott, az 1996-os Eb óta minden nagy tornán alapembere volt az oranjénak (leszámítva persze a 2002-es vb-t).

A 2008-as kontinenstornát követően azonban lemondta a válogatottságot, és bár ezt követően a vb-selejtezők során Maarten Stekelenburg és Henk Timmer sérülése miatt Izland és Norvégia ellen vállalta a játékot, már jó előre jelezte: a világbajnokságon ne számoljanak vele, 130 fellépést követően, válogatottsági rekorderként végképp búcsút intett a nemzeti csapatnak.

A 60 találatával a BL-történet második legeredményesebb góllövőjének számító Ruud van Nistelrooyról talán kevesen tudják, hogy 33 éves kora ellenére eddig csak egy világbajnokságon (valamint két Eb-n) vett részt, és jelen állás szerint ez a szám már nem is fog növekedni.

A 64 válogatott fellépésén 33 gólt szerző csatár ugyanis 2008 augusztusában másodszor is visszavonult az oranjétól (2007 után újra), és – az első esettel ellentétben – azóta nem is hívták a sokáig sérülésekkel bajlódó támadót. Van Nistelrooy azonban Hamburgban újra magára talált. Télen szerződött Bruno Labbadia alakulatához, amelynél hat bajnokin háromszor volt eredményes, és már az Európa-ligában is betalált. Jelenlegi formája alapján helye lehetne a csatárokban nem bővelkedő Van Marwijk-legénységben, de eddig nincs jele annak, hogy utazhatna Dél-Afrikába.

Persze a holland szurkolók azért aligha bánnák, ha valami csoda folytán az említett két Van, azaz Van der Sar és Van Nistelrooy is ott ülne a Johannesburgba – Hollandia ott játssza az első meccsét, Dánia ellen – induló repülőgépen.

A VÉDELEMBEN GONDOK LEHETNEK

Persze a holland válogatott nélkülük is elég erős, amit jól mutatnak a vb-selejtezők során elért eredményei: százszázalékos teljesítménnyel, nyolc meccsen nyolc győzelemmel, 16 rúgott és két kapott góllal kvalifikálta magát a világbajnokságra. Lássuk, kik voltak a kvalifikáció főszereplői, kikre épülhet az oranje Dél-Afrikában.

Hátulról előre haladva rögtön egy érdekes megállapítást kell kezdenünk: a holland gárda talán leggyengébb pontja éppen a hátsó alakzat (beleértve a kapust és a négy védőt), amely pedig az európai vb-selejtezők során az összes csoportot figyelembe véve a legkevesebb gólt kapta.

A holland névsor a világbajnokságon szinte biztosan Marteen Stekelenburg nevével kezdődik majd, az Ajax 27 éves kapusa ugyanis alapemberré vált Bert van Marwijk szövetségi kapitánynál. Remek formában van, ebben a szezonban csak egy bajnokit hagyott ki, 28 meccsen mindössze 19 gólt kapott (az Ajaxnál kevesebbszer semelyik együttes nem kapitulált az idény során), de képességeit illetően azért nem hasonlítható a 40 évesen is a világ legjobb kapusai között számon tartott Van der Sarhoz.

A védelem erősségéről, vagy inkább gyengeségéről sokat elárul, hogy a legutóbbi, Egyesült Államok elleni felkészülési meccsre behívott hét hátvédből mindössze ketten, John Heitinga (Everton) és Joris Mathijsen (Hamburg) szerepelnek az európai topligák valamelyikében, rajtuk kívül pedig a korábban a Chelsea-ben és a Sevillában is megforduló, jelenleg a Stuttgartot erősítő Khalid Boulahrouz jöhet még szóba a vb kapcsán mint elitbajnokságban edződő bekk.

És bár minden tiszteletünk az otthon játszóké – a két 35 esztendős veteráné, Giovanni van Bronckhorsté (Feyenoord) és André Ooijeré (PSV), illetve két rutintalanabb társuké, Ron Vlaaré (Feyenoord) és Gregory van der Wielé (Ajax) –, ez a hátsó alakzat kevésnek tűnik, hiszen Dél-Afrikában nem a Waalwijk, az ADO Den Haag vagy a VVV Venlo csatárait kell megfékezni...

Ráadásul a mai modern futballban már nem csak a hátvédeken, hanem a labdaszerző, védekező középpályásokon is múlik egy csapat stabilitása, márpedig ezen a poszton sem állnak igazán jól a hollandok. Mark van Bommel és Nigel de Jong ugyan megoldást jelenthet, viszont például az ugyanitt szóba jövő Demy de Zeeuw, Orlando Engelaar páros már jóval szerényebb képességű.

A KÖZÉPPÁLYÁSSOR MINDENNEK AZ ALAPJA

Persze erre mondhatják a holland szurkolók, hogy az oranje ereje sosem a klasszis hátvédekben és a védekező középpályásokban, hanem a villámléptű szélsőkben, a technikás játékmesterekben és a rendkívüli gólérzékenységgel megáldott támadókban rejlett.

A bevezetőben nem véletlenül emeltük ki a Sneijder, Van der Vaart, Robben hármast: mindhármuknak jó a formájuk (bár az utóbbi éppen kisebb vádlisérüléssel bajlódik), és a legjobb korban vannak (Sneijder 25, Robben 26, Van der Vaart 27 éves). A dél-afrikai világbajnokság akár pályafutásuk csúcspontja is lehet. Nekik − akárcsak a hosszú sérülése után jelenleg még nem bevethető Robin van Persie-nek (a novemberben bokaszalag-szakadást szenvedő, csatárként és támadó középpályásként is használható futballista már edz, de még nem végezhet teljes értékű munkát) megvan az a gyorsaságuk, technikai képzettségük, amellyel nagy sikerre vezethetik Hollandiát.

A 2008-as Európa-bajnokságon többek között az ő kiváló játékukkal radírozta le a pályáról a narancsmezes válogatott Olaszországot (3−0), Franciaországot (4−1) és Romániát (2−0). Persze az oroszok elleni negyeddöntőben azért megmutatkozott, hogy őket is meg lehet állítani (1−3).

Esetükben kulcskérdés az állapotuk, ugyanis meglehetősen ritka, hogy a fent felsorolt hármas – vagy Van Persie-vel kiegészülve: négyes – tagjai egyszerre egészségesek. Sérülés esetén megoldást jelenthet a PSV tehetsége, a középpálya több posztján is bevethető 23 éves Ibrahim Afellay, aki akár a világbajnokság egyik nagy felfedezettje is lehet.

HÁROM CSATÁR SOK KÉRDŐJELLEL

A támadószekció alighanem a Klaas-Jan Huntaelaar, Dirk Kuyt, Robin van Persie hármas valamilyen összetételében szerepel majd. Bert van Marwijk a nyolc selejtező során négyszer a Van Persie, Kuyt kettősnek szavazott bizalmat, háromszor a Huntelaar, Kuyt párosnak, egyszer pedig a Huntelaar, Van Persie duó kezdett, de az sem zárható ki, hogy a világbajnokságon a korábban Marco van Basten által alkalmazott egycsatáros szisztémában futballoznak majd a hollandok (az utolsó felkészülési meccsükön Kuyt volt az egyetlen támadó a kezdőcsapatban). Ez utóbbi változat elsősorban akkor jöhet szóba, ha Van Persie nem lesz megfelelő állapotban a vb-re.

Akármelyik megoldást is választja a kapitány, az több kérdést is felvet. Kuyt csatárként szerepeltetése azért, mert a Liverpoolban Rafa Benítez inkább a jobb szélen, semmint előretolt ékként számít rá. Igaz, korábban a Feyenoordnál ő volt a csapat első számú gólfelelőse, a vb-selejtezők során pedig három találatával Klaas-Jan Huntelaarral holtversenyben a legeredményesebb holland lett.

Huntelaarral kapcsolatban a legnagyobb talány, hogyan tud majd megfelelni a vele szemben támasztott nagy elvárásoknak, mennyire lesz meccshiánya a vb-ig, mert míg csapatában, a Milanban epizódszereplőnek számít, addig a világbajnokságon főszerepet kaphat Van Marwijktől. Ha a 26 éves futballista beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor Dél-Afrikában évekre előre helyet bérelhet magának a válogatott támadósorában. Az eddig a nemzeti csapatban 15 gólt szerző Huntelaarnak hosszú távon meglehet az esélye arra, hogy az utóbbi húsz év legeredményesebb csatárai, Patrick Kluivert (40 gólt lőtt a válogatottban), Dennis Bergkamp (37) és Van Nistelrooy (33) nyomába eredjen az örök-góllövőlistán (Kluivert az 1., Bergkamp a 2., Van Nistelrooy holtversenyben a 4.), de ehhez szüksége lesz arra, hogy már a vb-n megszórja az ellenfeleket.

NSO-TIPP: NEGYEDDÖNTŐ

Hollandiának a csoportból való továbbjutás általában nem szokott gondot okozni (négy éve Németországban és két éve az Eb-n is egy halálcsoportnak titulált négyesből lépett tovább gond nélkül), és a papírforma szerint az E jelű kvartettben, Dánia, Japán és Kamerun mellett az első helyen kell végezniük a németalföldieknek.

A folytatásban az F-csoportból kaphat ellenfelet a Marwijk-gárda (függetlenül attól, hogy elsőként vagy másodikként megy tovább), vagyis feltehetően az Olaszország, Szlovákia, Paraguay hármas valamelyikével találkozik majd, ha kivívja a folytatás jogát. Az említett együttesek közül bármelyiket le tudja győzni, így tippünk szerint a legjobb nyolc közé jut Dél-Afrikában Hollandia.

A negyeddöntő viszont már a végállomást jelentheti az oranje számára, ugyanis a brazil és a spanyol válogatottat erősebbnek érezzük Robbenéknél (a papírforma alapján a kettő közül valamelyikkel biztosan összekerülnek, ha a legjobb nyolc közé jutnak). A holland válogatott erejéről egyébként mi, magyarok a közeljövőben többször is meggyőződhetünk, hiszen Amszterdamban június 5-én ellenünk vívja az utolsó felkészülési mérkőzését a németalföldi csapat, ráadásul a közelgő Eb-selejtezők során azonos csoportban szerepelünk.