EURÓPA-BAJNOKSÁG, NÉMETORSZÁG
CSOPORTKÖR
B-CSOPORT, 2. FORDULÓ
Spanyolország–Olaszország 1–0 (0–0)
Gelsenkirchen, Arena AufSchalke, 49 528 néző. Vezette: Slavko Vincic (Tomaz Klancnik, Andraz Kovacic) – szlovének
Spanyolország: Unai Simón − Carvajal, Le Normand, Laporte, Cucurella − Pedri (Álex Baena, 71.), Rodri, Fabián Ruiz (Merino, 90+4.) − Yamal (Ferran Torres, 71.), Morata (Oyarzabal, 78.), N. Williams (A. Pérez, 78.). Szövetségi kapitány: Luis de la Fuente
Olaszország: G. Donnarumma – Di Lorenzo, Bastoni, Calafiori, Dimarco – Jorginho (Cristante, a szünetben), Barella – Frattesi (Cambiaso, a szünetben), Lo. Pellegrini (Raspadori, 82.), Chiesa (Zaccagni, 64.) – Scamacca (Retegui, 64.). Szövetségi kapitány: Luciano Spalletti
Gólszerző: Calafiori (55. – öngól)
Sárga lap: Rodri (45+2.), Le Normand (69.), Carvajal (90+5.), ill. G. Donnarumma (15.), Cristante (46.)
A MÉRKŐZÉS SZÖVEGES TUDÓSÍTÁSA ITT!
Volt időszak, amikor Gelsenkirchent az „ezer tűz” városának nevezték, mert olyan sok füstfelhő szállt a város felett. Ez csaknem száz évvel ezelőtt volt, amikor a település és maga a Ruhr-vidék az európai szénbányászat központjának számított. Csütörtök este Gelsenkirchen másfajta európai központtá alakult, az Arena AufSchalkéban találkozott ugyanis a kontinens két nagyágyúja, a háromszoros Európa-bajnok Spanyolország és a kétszeres győztes Olaszország.
A két óriás ütközete nemcsak az öt cím miatt emelte Gelsenkirchent Európa centrumába, hanem azért is, mert az öt nagy futballnemzet közül (tehát a franciákkal, a németekkel és az angolokkal kiegészülve) ez a kettő találkozott a legtöbbször egymással, harminckilencszer, továbbá az Európa-bajnokságok története során is – megint csak az öt nagyot számolva – ez a párosítás jött össze a legtöbbször, hétszer. Arról már nem is beszélve, hogy sorozatban ez az ötödik Eb, amelyen összefutnak, mondani sem kell, ez is egyfajta rekord.
A múlt ráadásul kötelez, márpedig mindkét félnek akadt elszámolnivalója a másikkal: a spanyoloknak a legutóbbi Európa-bajnokságon a tizenegyesekkel elszenvedett elődöntős vereség, az olaszoknak pedig a legutóbbi Nemzetek Ligája-döntő (2–1 a spanyoloknak) miatt – ez utóbbi volt egyébként a mostanit megelőző utolsó ütközetük.
A két kapitány közül Luis de la Fuente csak Nachót vette ki a védelem tengelyéből a horvátok elleni mérkőzéshez (3–0) képest, és Aymeric Laporte-ot tette a helyére, aki néhány napja még kisebb sérüléssel bajlódott, és aki legutóbb három hónappal ezelőtt a brazilok elleni madridi felkészülési meccsen lehetett kezdő az együttesben. De la Fuente egyébként megtartotta az első meccsen mégoly hatékony 4–3–3-as felállást. Kollégája, Luciano Spalletti még ennyire sem nyúlt hozzá a csapatához, ő ugyanis ugyanazt a tizenegyet küldte pályára, mint Albánia (2–1) ellen, és természetesen a felálláson (4–2–3–1) sem változtatott.
A spanyolok ugyanazzal az elánnal kezdték a meccset, mint a horvátok ellen, és csak Gianluigi Donnarummán múlt, hogy az olaszok nem kopírozták le az albán mérkőzés horrorforgatókönyvét – az olasz kapus a meccs legelején óriásit mentett Pedri fejesénél. Az Eb-győztes kapus az első félidőben még bemutatott három bravúrt, a spanyolok ugyanis egyértelműen uralták a meccset, gólig azonban nem jutottak el, ráadásul a leginkább kiegyensúlyozott teljesítményt a bal oldali védőként játszó Cucurella nyújtotta, aki annak ellenére, hogy a mezőny egyik legalacsonyabb tagja, rendre megállította a sokszor magas labdával kontrázni próbáló olaszokat.
A második félidő szintén meddő spanyol mezőnyfölénnyel kezdődött, és Pedri ezúttal is góllal kezdhetett volna, ha Cucurella centerezése után tíz méterről eltalálja a kaput. Ami nem jött össze a támadóknak, összehozta az olasz védelem, egészen pontosan Riccardo Calafiori, aki a negyedik válogatott mérkőzésén megszerezte az első gólját – balszerencséjére a saját kapujába talált be. Az addig hősiesen védekező olaszokat érezhetően megfogta a kapott gól, a spanyol válogatott egyre többször jutott el veszélyes kapura lövésig – Nico Williams a lécet találta el –, és bár kisvártatva magához tért a Spalletti-legénység, még csak helyzetig sem jutott el. Az európai futball két óriása között régen volt ekkora különbség, amin az sem változtat, hogy a spanyolok csak öngóllal tudták megnyerni a mérkőzést.
Győzelmével Spanyolország már biztos továbbjutó, Olaszország viszont fontos meccset vív az utolsó fordulóban Horvátországgal.
A B-CSOPORT ÁLLÁSA | M | GY | D | V | L–K | GK | P |
1. Spanyolország | 2 | 2 | – | – | 4–0 | +4 | 6 |
2. Olaszország | 2 | 1 | – | 1 | 2–2 | 0 | 3 |
3. Albánia | 2 | – | 1 | 1 | 3–4 | –1 | 1 |
4. Horvátország | 2 | – | 1 | 1 | 2–5 | –3 | 1 |
SPANYOLORSZÁG
Kapusok: 1 – David Raya (Arsenal – Anglia), 13 – Álex Remiro (Real Sociedad), 23 – Unai Simón (Athletic Bilbao)
Védők: 2 – Dani Carvajal (Real Madrid), 24 – Marc Cucurella (Chelsea – Anglia), 12 – Álex Grimaldo (Bayer Leverkusen – Németország), 14 – Aymeric Laporte (Al-Naszr – Szaúd-Arábia), 3 – Robin Le Normand (Real Sociedad), 4 – Nacho (Real Madrid), 22 – Jesús Navas (Sevilla), 5 – Dani Vivian (Athletic Bilbao)
Középpályások: 16 – Rodri (Manchester City – Anglia), 18 – Martín Zubimendi (Real Sociedad), 6 – Mikel Merino (Real Sociedad), 8 – Fabián Ruiz (Paris Saint-Germain – Franciaország), 20 – Pedri (FC Barcelona), 25 – Fermín López (FC Barcelona), 15 – Álex Baena (Villarreal)
Támadók: 9 – Joselu (Real Madrid), 7 – Álvaro Morata (Atlético Madrid), 10 – Dani Olmo (RB Leipzig – Németország), 21 – Mikel Oyarzabal (Real Sociedad), 26 – Ayoze Pérez (Real Betis), 11 – Ferran Torres (FC Barcelona), 17 – Nico Williams (Athletic Bilbao), 19 – Lamine Yamal (FC Barcelona)
Szövetségi kapitány: Luis de la Fuente
OLASZORSZÁG
Kapusok: 1 – Gianluigi Donnarumma (Paris Saint Germain – Franciaország), 26 – Alex Meret (Napoli), 12 – Guglielmo Vicario (Tottenham Hotspur – Anglia)
Védők: 23 – Alessandro Bastoni (Internazionale), 15 – Raoul Bellanova (Torino), 4 – Alessandro Buongiorno (Torino), 5 – Riccardo Calafiori (Bologna), 24– Andrea Cambiaso (Juventus), 13 – Matteo Darmian (Internazionale), 2 – Giovanni Di Lorenzo (Napoli), 3 – Federico Dimarco (Internazionale), 6 – Federico Gatti (Juventus), 17 – Gianluca Mancini (Roma)
Középpályások: 18 – Nicolo Barella (Internazionale), 16 – Bryan Cristante (Roma), 21 – Nicolo Fagioli (Juventus), 25 – Michael Folorunsho (Hellas Verona), 7 – Davide Frattesi (Internazionale), 8 – Jorginho (Arsenal – Anglia), 10 – Lorenzo Pellegrini (Roma)
Támadók: 14 – Federico Chiesa (Juventus), 22 – Stephan El Shaarawy (Roma), 11 – Giacomo Raspadori (Napoli), 19 – Mateo Retegui (Genoa), 9 – Gianluca Scamacca (Atalanta), 20 – Mattia Zaccagni (Lazio)
Szövetségi kapitány: Luciano Spalletti
B-CSOPORT
JÚNIUS 15., SZOMBAT
Berlin: Spanyolország–Horvátország 3–0
Dortmund: Olaszország–Albánia 2–1
JÚNIUS 19., SZERDA
Hamburg: Horvátország–Albánia 2–2
JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK
21.00, Gelsenkirchen: Spanyolország–Olaszország 1–0
JÚNIUS 24., HÉTFŐ
21.00, Düsseldorf: Albánia–Spanyolország
21.00: Lipcse: Horvátország–Olaszország