Volt, hogy csupasz hátsóval lázadt, így is belopta magát a svájci szívekbe: Breel Embolo

Kilengései és botrányai ellenére a svájci szurkolók a szívükbe fogadták Breel Embolót. Vagy épp pontosan azok miatt. Korábban egy svájci játékosnak sem volt saját dala, az ő estében „Ó, Embolo, Ó Embolo” kezdetű dalt éneklik a „The Lion Sleeps Tonight” dallamára. Az előző Európa-bajnokság óta minden olyan válogatott mérkőzésen felcsendült a nóta, amelyen lehettek szurkolók.

Lehet, hogy a drukkerek Embolo életvitelét csodálják, ami miatt jó párszor került a lapok címoldalára. Ezért is ironikus kissé, hogy a Mönchengladbach nem éppen szabálykövető csatára pályafutása elején mások megbírságolásával foglalkozott, mikor az Észak-Svájci Labdarúgó-szövetségnél gyakornokoskodott.

„A szabály az szabály – mondta Embolo a Sonntags Blicknek 2015 októberében. – Például én intéztem a bíróküldést vagy a bírságokat. Eleinte megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy egy játékost öt hétre el kell tiltanom. Emiatt tanultam meg, hogy meg kell gondolnom, mit mondok a játékvezetőknek.”

Embolo 1997 február 14-én született Kamerun fővárosában Yaoundéban. Édesanyja a gyerekekkel együtt költözött Svájcba, mert úgy érezte, Afrikában nem léphet előre a család, Embolo 2014 decemberében kapta meg az állampolgárságot. Nemrégiben a Bundesliga hivatalos oldalának adott interjúban azt mondta, hatvan-hetven százalékban svájcinak, mintsem afrikainak érzi magát.

A futball tekinti egyébként a fő okának annak, hogy beleszokott a svájci életstílusba, a Gladbachban viselt harminchatos mezszám pedig a harminchatos buszra utal, amelyre gyerekként minden reggel felszállt.

A támadó az FC Nordsternben kezdett futballozni, majd az Old Boys Baselen keresztül jutott el a Basel utánpótlásába. „Sok srác ment busszal Különleges idők voltak, rengeteg barátot szereztetem. Mindez az integrációt is elősegítette, ezért választottam a számot.”

Bázelben aztán nagy lökést kapott a karrierje, 2014 márciusában bemutatkozott a felnőttek között és az előző Európa-bajnokságon ő volt a svájci keret legfiatalabb tagja és Paul Pogba elismerését is kiérdemelte a franciák elleni döntetlen után. Embolo 2014 nyarán csatlakozott a Schalkéhoz, ám több sérülés hátráltatta, a harcos csatár összesen 604 napig volt harcképtelen. Ettől még sikerült felkeltenie a Möchengladbach figyelmét és 2019-ben Embolo – akinek Xherdan Shaqiri bátyja az ügynöke – csatlakozott válogatottbeli társaihoz, Yann Sommerhez, Nico Elvedihez, Michael Langhoz és Denis Zakariához a Borussia Parkban.

A Gladbachnál pedig a pályán és azon kívül is felhívta magára a figyelmet. A gyepen szereti a kemény párharcokat és Marco Rose magas letámadásra építő stílusát. A Dortmundhoz távozó szakvezető szerint pedig még ennél is jobb lehet. „Elképesztő képességei vannak, de bizonyos aspektusokat tekintve még fejlődhet a játéka. Kiegyensúlyozottabban kell teljesítenie, ehhez további munka szükséges, de Breel fogékony a tanácsokra és maga is arra törekszik, hogy jobb legyen.”

Embolo 2021 januárjában azzal került be a lapokba, hogy a rendőrség egy illegális buliban talált rá Essen környékén. Embolo tagadta, hogy ő is egyike lett volna a huszonhárom, maszk nélkül bulizó embernek, azt mondta, hogy egy közeli bisztróban nézett kosárlabdameccset két barátjával. A Frankfurter Allgemeine rendőrségi jegyzőkönyvre épülő beszámolója szerint viszont a futballista a tetőn keresztül átmenekült egy másik lakásba, ahol a fürdőkádba bújva próbált elrejtőzni.

Még Embolo „enyhébb” verziója is 200 ezer eurós bírságot és egymeccses eltiltást ért, valamint Essen városa 8400 euróra büntette a járványügyi szabályok megsértéséért. 2019 decemberében egyébként az is kiderült, hogy a jogosítványát is elveszítette. Ez a „lázadó” viselkedés már ifista korábban is megfigyelhető volt, amikor majdnem kirúgták az FC Nordsterntől, miután az egyik edzésen letolta a nadrágját és hátsóját mutogatta.

„Elfogadhatatlanul viselkedett – mondta akkori edzője, Karl Müller. – Három hétre kitettem a csapatból, de legszívesebben végleg megszabadultam volna tőle.”

Müller ettől függetlenül úgy véli, a baseli szerződés jót tett a fiatal játékosnak.

„Ott kiverték mindezt a fejéből, a Baselnél nem csinálhatott olyan butaságokat, mint nálunk.”

Egyik bázeli edzője, Urs Fischer különleges tehetségként tekintett rá.

„Josip Drmic, Admir Mehmedi és Ricardo Rodriguez is megfordult a kezem alatt, Breelnél már az U15-ben látszott, hogy nagyra hivatott. Rodriguez is egy kis nemtörődöm, illetve rendkívül nyugodt volt, ám ez Embolóra fokozottan igaz.”

A kihágások ellenére alapvetően a csatár egy jólelkű fiatalember. Tizennyolc évesen létrehozott egy alapítványt, hogy népszerűségét kihasználva jó ügyeket támogasson. Az Embolo Alapítvány célja, hogy Svájcban menekült gyermekeket, Kamerunban és Peruban pedig nehéz körülmények között élő fiatalokat támogasson.

„Mindenfélét csinálunk, iskoláskorú gyerekeket támogatunk vagy éppen Peruban olyan fiatalokat, akik korán teherbe esnek és nem tudják, mit csináljanak. Nagyon hálás vagyok, hogy segíthetünk nekik.”

Fordította: Tóth Ádám