„Le a maszkkal!” – hirdette pénteki számának mosolygó futballistákkal teli címlapján a Corriere dello Sport, vezércikkben tisztázva rögtön, hogy nem az általános vírusvédelmi intézkedések megszegésére buzdít, csak szeretné már végre látni az olasz válogatott és főként az általa képviselt ország igazi arcát. „Az arcot, amely büszkeségről, bizakodásról, életörömről, fiatalos szellemről, tenni akarásról árulkodik” – ragadta meg a pénteki Olaszország–Törökország Európa-bajnoki nyitómérkőzésre készülő olasz nemzet várakozásait az írást jegyző Ivan Zazzaroni.
Üzenetére rímelt a konkurens sportnapilap, a rózsaszín helyett az ünnepi alkalomból kivételesen kék papírra nyomott La Gazzetta dello Sport nyitócikkének gondolatmenete. Luigi Garlando főszerkesztő a koronavírus okozta fájdalmas veszteségekre és az éledő reményre utalva így fogalmazott: „Az olasz csapat nemcsak az álmainkat jeleníti meg, hanem mindazt a szenvedést is, amelyen keresztülmentünk. A törökökkel mérkőző futballistákkal együtt lépnek pályára a maguk harcát kórházi maszkban megvívó orvosok, a bergamói koporsószállítmányok kamionsofőrjei, az erkélyekről buzdító együttérzők, az egyedül maradt rokonok, akik szerettük maradványait egy kicsiny zsákban kapták meg, anélkül, hogy búcsút mondhattak volna neki.”
Szigorú korlátozásokkal készült Róma a péntek esti Olaszország–Törökország Európa-bajnoki nyitómérkőzés megrendezésére. Mint ismert, a Stadio Olimpicóban mindössze negyedházat hagytak jóvá, a 69831 néző befogadására alkalmas stadion kapacitását ez alkalomból 15948 fősre csökkentették. A létesítmény körül a biztonsági zónák kapuinál ellenőrzőpontokat állítottak fel (oltási igazolással vagy friss negatív teszttel, korábbi fertőzöttek esetében bizonyított gyógyulással engedélyezték a belépést), 48 hőkamerát és 151 rendes kamerát helyeztek üzembe a rend felügyeletére. Idősávos beléptető rendszerrel igyekeztek elejét venni a tolongásnak, megtiltották az alkoholfogyasztást, és mindenkit figyelmeztettek a kellő távolságtartásra. |
Az Európa-bajnoki helyszínek elosztása idején még senki sem hallott Covidról, furcsamód mégis úgy hozta az élet, hogy éppen Olaszországnak jutott a nyitómérkőzés és ezáltal a jelképes újrakezdés kiváltsága. Annak az országnak, ahol Európában először tombolt teljes erősséggel a vírusjárvány – részben éppen egy futballmérkőzés, a Milánóban megrendezett, bergamói tömegeket megfertőző, 2020. február 19-i Atalanta–Valencia Bajnokok Ligája-találkozó következtében. Nem ok nélkül hangsúlyozta Virginia Raggi, Róma polgármestere: „Régóta vártunk erre a pillanatra, az Európa-bajnokság kezdetére, városunk készen áll a nagy alkalomra.”
Férje állítólag javíthatatlan Lazio-szurkoló, a polgármester asszony eddig mégsem futball iránti lelkesedéséről volt híres, az Eb-rajt azonban az ő hivatali elfoglaltságait is átrendezte: szerdán a Corriere dello Sport szerkesztőségében adott kétoldalas interjút, csütörtökön a római helyszínt megnyitó ünnepi ceremónián vett részt, péntek reggel pedig személyesen vágta át a szalagot a Piazza del Popolón kialakított Eb-falu és szurkolói övezet avatásán. Utóbbi két eseményen mi is ott voltunk, és bár a rézfúvósbandával meg némi táncműsorral kísért fan zone matinénál a következő hetek valószínűleg csak izgalmasabb eseményeket tartogatnak, az előző éjjeli hang- és fényjátéknak érdemes szentelni néhány szót. Este tíz órakor, teljes sötétségben kezdődött a Piazza del Campidoglión a Szenátusi Palota díszes homlokzatára vetített mozgóképes műsor, amely bravúros rendezői megoldásokkal kapcsolata egybe az elmúlt bő hatvan év Eb-történelmét a világ változásaival, politikai, kulturális eseményeivel. Ha valakinek esetleg kétségei támadtak volna afelől, hogy a Gigi Riva, Giacinto Facchetti, Paolo Maldini, Francesco Totti, Mario Balotelli szereplésével íródó sporttörténelem ugyanabban a dimenzióban zajlott, amelyben az olasz mozi, zene, divat kibontakozott vagy amelyben a Beatles megalakult, a berlini fal leomlott, a Vespa motorok hódítottak, Super Mario népszerű lett és az okostelefonok elterjedtek, annak bizonyítékként szolgált az előadás utolsó előtti mozzanata: a koronavírus-járvány hónapjainak szentelt, a civil élet és a futballvilág szerves összefonódását drámai erővel bemutató néhány perc. Az élő gitárjátékkal kísért megrázó képsorokat aztán feloldotta a Marcus Aurelius lovasszobra körül olasz trikolórral szaladgáló fiatal táncosok vidámsága és a zárásként lejátszott hivatalos Európa-bajnoki imázsfilm.
Körkérdést intézett a La Gazzetta dello Sport az Eb-rajt előtt az olasz válogatott korábbi szövetségi kapitányaihoz a csapat várható szereplésével kapcsolatban. Marcello Lippi, Roberto Donadoni és Gian Piero Ventura visszafogott bizakodásának adott hangot, Arrigo Sacchi azonban feltűnően kritikus volt, jóslata nem vágott egybe a közvélemény álláspontjával. „Mindig rövid a memóriánk: hányszor nyertük meg az Európa-bajnokságot? Egyetlenegyszer, 1968-ban. A közelmúltbeli eredmények? Nem jutottunk ki a világbajnokságra. És a klubjaink? Tizenegy éve nem nyertek semmit. Miért kellene ezek tükrében a válogatottól aranyérmet várni? Ne kérjünk a csapattól többet, mint amire képes.” |
Lelkesítő üzenetekből amúgy sincs hiány Rómában. „Egy csapat, hatvanmillió játékossal” – hirdette egy ásványvíz-forgalmazó reklámja, míg a válogatott legmarkánsabb szponzoraként megjelenő olasz állami postavállalat a Corriere dello Sport alkalmi pluszcímlapján hangsúlyozta, hogy az olasz válogatott iránti szeretet nem ismer határt, majd nagy betűkkel tisztázta vállalását: „Együtt eljuttatjuk minden olasz támogatását a csapatnak.” A legötletesebb talán annak az autógyártónak a szlogenje, amely egész oldalas újságfelületen ígéri, legújabb elektromos járműve négy töltéssel eljuttat bárkit a Stadio Olimpicótól az Eb-döntőnek otthont adó Wembley-ig.
A szimbólumok stimmelnek: a tizenegy helyszínt érintő, összeurópai torna első állomása Róma, az ókori birodalmi örökséget őrző caput mundi, a világ fővárosa, a londoni zárómérkőzés napja, július 11-e pedig az Európa védőszentjeként tisztelt Szent Benedek ünnepe. Mi több, már egy Európa-bajnoki trófea is gazdára talált, az Eb-nyitány előtt személyesen ajándékozta oda az Henry Delaunay-kupa kicsinyített másolatát Ferenc pápának Vatikánban Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség elnöke. Az igazi persze megmaradt a huszonnégy résztvevő legjobbjának: a serleg pénteken közszemlére tett, a Piazza del Popolón megismertetett, eredeti változata egy hónap múlva méltó tulajdonosához kerül. A nyitómérkőzés helyszínén az előző napok benyomásai alapján nem is annyira titkon abban bíznak, hogy az ország újrakezdését és megújulását megtestesítő, „hatvanmilliós” olasz válogatotthoz.
EURÓPA-BAJNOKSÁG
1. FORDULÓ
A-CSOPORT
21.00: Törökország–Olaszország, Róma (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
A-CSOPORT (RÓMA, BAKI) | ||
Június 11., péntek, 21.00 Róma | Törökország–Olaszország | |
Június 12., szombat, 15.00 Baki | Wales–Svájc | |
Június 16., szerda, 18.00 Baki | Törökország–Wales | |
Június 16., szerda, 21.00 Róma | Olaszország–Svájc | |
Június 20., vasárnap, 18.00 Baki | Svájc–Törökország | |
Június 20., vasárnap, 18.00 Róma | Olaszország–Wales |
TÖRÖKORSZÁG – VÉGLEGES KERET (26 fő)
KAPUSOK: Mert Günok (Istanbul Basaksehir), Ugurcan Cakir (Trabzonspor), Altay Bayindir (Fenerbahce)
VÉDŐK: Kaan Ayhan (Sassuolo – Olaszország), Caglar Söyüncü (Leicester City – Anglia), Zeki Celik (Lille – Franciaország), Merih Demiral (Juventus – Olaszország), Umut Meras (Le Havre – Franciaország), Ozan Kabak (Liverpool – Anglia), Mert Müldür (Sassuolo – Olaszország), Ridvan Yilmaz (Besiktas)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Ozan Tufan (Fenerbahce), Hakan Calhanoglu (Milan – Olaszország), Okay Yokuslu (West Bromwich Albion – Anglia), Yusuf Yazici (Lille – Franciaország), Irfan Kahveci (Fenerbahce), Dorukhan Toköz (Besiktas), Taylan Antalyali (Galatasaray), Orkün Kökcu (Feyenoord – Hollandia)
TÁMADÓK: Abdülkadir Ömür (Trabzonspor), Burak Yilmaz (Lille – Franciaország), Kenan Karaman (Fortuna Düsseldorf – Németország), Enes Ünal (Getafe – Spanyolország), Halil Dervisoglu (Galatasaray), Cengiz Ünder (Leicester City – Anglia), Kerem Aktürkoglu (Galatasaray)
SZÖVETSÉGI KAPITÁNY: Senol Günes
OLASZORSZÁG – VÉGLEGES KERET (26 fő)
KAPUSOK: Gianluigi Donnarumma (AC Milan), Alex Meret (Napoli), Salvatore Sirigu (Torino)
VÉDŐK: Francesco Acerbi (Lazio), Alessandro Bastoni (Internazionale), Leonardo Bonucci (Juventus), Giorgio Chiellini (Juventus), Giovanni Di Lorenzo (Napoli), Emerson Palmieri (Chelsea – Anglia), Alessandro Florenzi (Paris Saint-Germain – Franciaország), Leonardo Spinazzola (AS Roma), Rafael Tolói (Atalanta)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Nicolo Barella (Internazionale), Bryan Cristante (AS Roma), Jorginho (Chelsea – Anglia), Manuel Locatelli (Sassuolo), Gaetano Castrovilli (Fiorentina), Matteo Pessina (Atalanta), Marco Verratti (PSG – Franciaország)
TÁMADÓK: Andrea Belotti (Torino), Domenico Berardi (Sassuolo), Federico Bernardeschi (Juventus), Federico Chiesa (Juventus), Ciro Immobile (Lazio), Lorenzo Insigne (Napoli), Giacomo Raspadori (Sassuolo)
SZÖVETSÉGI KAPITÁNY: Roberto Mancini