Terror, sztrájk, Eb: erre kell készülni a kontinenstorna alatt

A magyarországi Terrorelhárítási Központ a héten adott ki egy ajánlást, benne tanácsokkal a Franciaországba utazóknak. A TEK főigazgatója, Hajdu János hétfőn elmondta a Kossuth Rádióban, eddig nem érkezett a magyar hatóságokhoz olyan információ, amely egyértelmű terrorfenyegetettségre utalna. A Magyar Labdarúgó-szövetség és a TEK együttműködési megállapodása alapján a TEK folyamatosan figyeli az Eb rendezéséért felelős hatóságok által közzétett híreket, amelyek a helyszínen tartózkodó szurkolók vagy a mérkőzések biztonságával kapcsolatosak.

A TEK a helyi hatóságok által kiadott releváns információkat magyar nyelven teszi közzé az MLSZ hivatalosFacebookésTwitteroldalán.

A TEK-ajánlások mellett érdemes a kiutazóknak figyelemmel kísérni a konzuli szolgálat információit, valamint a rendőrség helyszínen működő munkatársainak Twitter-csatornáját is (NFIP Hungary). A police.hu hivatalos rendőrségi honlapon az Európa-bajnokság idejére létrehozott EURO2016 elnevezésű menüpont alatt is tájékozódhatnak a Franciaországba utazó szurkolók.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma május 31-i ajánlásában a stadionokat, a szurkolói zónákat és a különböző szórakoztatóipari helyszíneket (más tömegrendezvényekkel és sporteseményekkel együtt) „lehetséges terroristacélpontoknak” nevezte meg az egész Európára kiadott utazási figyelmeztetésben. A BBC jelentése szerint az elmúlt két évtizedben ez mindössze a harmadik alkalom, hogy az amerikai külügyminisztérium hasonló utazási figyelmeztetést adott ki Európára.

Az Európa-bajnokság alatt Franciaországban szükségállapot lesz. A szükségállapot 2015. november 14., a párizsi iszlamista terrortámadások óta áll fenn az országban, és eddig háromszor – legutóbb május 26-án – hosszabbították meg. A legutóbbi hosszabbításra az Európa-bajnokság (június 10.-július 10.) és a Tour de France (július 2.-július 24.) megrendezése miatt került sor.

ŐK BIZTOSÍTANAK

Az Európa-bajnokság legnagyobb stadionja – a saint-denis-i Stade de France – sem tudná befogadni a kontinensviadal alatt szolgálatot teljesítő biztonsági erő összes tagját. A rendőrökből, katonákból és magán biztonsági cégek alkalmazottjaiból álló biztosító „hadsereg” több mint 90 ezer főt számlál. Közel 95 ezer embert: 42 ezer rendőrt, 30 ezer csendőrt, valamint 10 ezer katonát és 13 ezer biztonsági őrt mozgósítanak a francia hatóságok az Eb idején, erre még soha nem volt példa az ország történetében.

A stadionokon belül a torna szervezői felelősek a biztonságért, a francia hatóságok a stadionokon kívül ügyelnek.

Két évvel ezelőtt, a brazíliai világbajnokságon magam is szemtanúja lehettem, mennyire komolyan vették a biztosítást a helyiek: a brazil rendfenntartó és katonai erők szinte minden egysége (a turisztikai rendőrségtől a különleges alakulatokig) szolgálatot teljesített, a nagy tömeget vonzó helyszínek környékén feltűnő erejű – ám nem nyomasztó – volt a biztosítás.

Viccelni a legkevésbé sem vicceltek – aki látott már caveiraót („Nagy Halálfej”, a brazilok rendőri egységeinek félelmetes, páncélozott járművei), az megpróbál nagyon visszafogottan viselkedni… A brazilok persze elsősorban közbiztonsági kihívásokra és a vb alatti demonstrációk kordában tartására készültek, a terrorfenyegetettség nem volt ennyire magas.

SZURKOLÓI ZÓNÁK

A problémás terület Brazíliában – és ez Franciaországban is problémás lehet – a szurkolói zónáké volt. Míg a stadionok körül csiszolt és profi biztosítás van (rendfenntartók több gyűrűben a stadion körül, lezárt területek, alapos átvizsgálás a beléptetésnél), a szurkolói zónákba viszonylag simán be lehetett jutni.

Ráadásul a szurkolói zónákat privát biztonsági cégek felügyelik, s embereiknek nincs fegyverhasználati joguk. A brazil–német elődöntő alatt a Copacabanán kialakított szurkolói zónában tömegpánik alakult ki – az első hírek még tömeges rablásról szóltak, de a hivatalos verzió szerint egy verekedés tört ki, dördülések (fegyverek? petárdák?) hallatszottak, és ezt követően kezdtek menekülni az összezsúfolódott drukkerek. Hasonló incidens remélhetőleg nem lesz az Eb alatt.

Június 2-án az AFP francia hírügynökség azt jelentette, hogy párizsi rendőri vezetők jelezték: az egyébként is túlterhelt helyi erőket kimerítené az Eiffel-torony melletti szurkolói zóna biztosítása, így javasolják annak bezárását a párizsi és saint-denis-i meccsek idejére.

Hivatalos válasz nem érkezett, a kormány aztán jelezte: ha nem kapnak riasztást célzott fenyegetésről, a szurkolói zónák a megszokott rend szerint üzemelnek az Eb alatt.

A biztonságiak álláspontja: lehet, hogy „vonzó célpont” egy, akár százezer drukkert is befogadó szurkolói zóna, ám még mindig könnyebb biztosítani ezt, mintha a drukkerek szétszóródnának a városban. Ezért az Eb idején Franciaország-szerte betiltották a meccsek vetítését a vendéglátóhelyek teraszain – a hatóságok szerint így kevesebben ülnek ki a kocsmák, éttermek szabadtéri részeire, és többen mennek a szurkolói zónákba.

A szurkolói zónák bejáratánál fémdetektorokat helyeznek el, a belépőket megmotozzák, a területet bekamerázzák. Robbanószer-kereső kutyákat is alkalmaznak a zónák körül, a nagy táskákat várhatóan elveszik.

„A párizsi terrortámadások minket is sokkoltak. És feltettük azokat a kérdéseket, amelyeket fel kellett tennünk. Úgy szervezzük-e meg az Európa-bajnokságot, ahogy terveztük a terrortámadások előtt? A válasz: nem. Át kellett gondolnunk az esemény biztosítását, ez volt a legfontosabb teendő. A második nagy kérdés: megnyissuk-e a szurkolói zónákat? A válasz itt igenlő volt, mivel a teljesen szétszóródott szurkolói tömeget képtelenség lenne biztosítani. A szurkolói zónában motozás lesz, fémkeresővel megvizsgálunk mindenkit, kamerák pásztázzák a tömeget, ugyanolyan szintű biztosításra kell felkészülni, mint a stadionokban” – nyilatkozta az ESPN-nek Frederic Gil, az Euro 2016 bordeaux-i koordinátora.

Az osztrák–magyar csoportmérkőzésnek helyszínt adó Bordeaux-ban négymillió eurót költöttek a szurkolói zóna biztosítására. A zóna befogadóképességét 60 ezer főben állapították meg. Minden mérkőzést kiemelt kockázatúként kezelnek.

ÍGY LÁTJA EGY PÁRIZSI

Hogyan látják a biztonsági intézkedéseket a helyiek? Egy fiatal párizsi egyetemi hallgatót, Marie-t kérdeztük a mindennapokról.

„A szükségállapot egyáltalán nem befolyásolja a mindennapjainkat – a hatóságoknak ad sokkal szélesebb jogkört. A napi életünk alig változott. A boltokban általában felkérnek, hogy mutassuk meg belépésnél a táskánkat vagy a kabátunkat, de ez, úgy vélem, normális, a biztonságérzetünk mindenképp nő tőle. De sok minden nem változott. Még tömegdemonstrációkat is tarthatunk, pedig elméletileg szükségállapot alatt ez nem lenne lehetséges!

Ami aggasztó, az a néhány hete tartó sztrájksorozat, amely biztonsági erőket köthet le és veszélyeztetheti az Európa-bajnokság sima lebonyolítását. Múlt héten az áradások miatt Párizs és külvárosai vízben álltak, és közben két nagy szakszervezet sztrájkolt – a déli külvárosokban nagyjából pokollá változott az élet… Újabb munkabeszüntetéseket terveznek, a demonstrációk pedig erőszakot is hozhatnak – márpedig a rendőrségre inkább az Eb biztosításánál lenne szükség. Én személy szerint, párizsi lakosként örülök, hogy egy ekkora esemény jön a városomba, és bízom benne, minden rendben lesz – persze az Eb óriási teszt lesz, és árgus szemekkel figyel minket mindenki.

A szurkolói zónák a szokottnál is nagyobb biztosítást kapnak, mert ezek tűnnek az első számú célpontnak. Valószínűleg nagyon szigorú biztonsági intézkedések lesznek, és mindent megtesznek azért, hogy a szurkolók ne járkáljanak ki-be folyamatosan. Igyekeznek bent biztosítani mindent, amire a drukkereknek szükségük lehet, a stadionoknál pedig a szokásos kiemelt biztonsági tevékenység lesz. Az idén még egészen kis sporteseményeknél is alapos motozáson kellett átesnünk, biztonsági kapukon kellett átmennünk.”

NAGY FUTBALLESEMÉNYEN MÉG NEM VOLT TERRORTÁMADÁS

Nagy futballeseményen – ellentétben az olimpiával (1972, 1996) – még nem volt terrorakció, a kontinentális stadionkatasztrófák egyike sem köthető támadáshoz.

2002-ben, Madridban a baszk ETA terrorszervezet robbantott bombát a Bernabéu közelében a Real Madrid–Barcelona BL-elődöntő előtt, tavaly novemberben három bomba robbant a Stade de France mellett. Szerencsére nem a stadionban – az egyik merénylőnek a tervek szerint a nézőtéren kellett volna robbantani, ám egy biztonsági őr az átvizsgálásnál figyelmes lett a gyanús övre…

Ez már azért egyértelműen jelezte: egy futballmeccs (különösen, ha az olyan szimbolikus erejű, mint az állami vezetők meglátogatta francia–német találkozó) célponttá válhat.

„Tragikus pillanatokat éltünk át novemberben, ez mindig velünk marad, akkor is, ha már nem gondolunk rá annyit. Nem mondhatjuk azt, hogy nincs kockázat, de előre kell tekintenünk, és az Európa-bajnokságot a futball gyönyörű ünnepévé kell tennünk” – vélekedett Didier Deschamps, a francia válogatott szövetségi kapitánya a terrorveszélyről.

Reméljük, tényleg az ünnepről szólnak majd a hírek.