Felkészültek? Vigyázz! Kész!? Eb-start!

A-CSOPORT

Különösebben nagy szakmai visszhang nélkül készül az Eb-re mindkét rendező, pedig speciel a lengyelek kapcsán lenne miről beszélni. Mindenekelőtt arról, hogy legutóbb Priskin Tamás találatánál kapituláltak, azóta viszont őrzik kapujuk ártatlanságát, pedig öt(!) felkészülési meccset is lejátszottak. Bosznia-Hercegovinát, Lettország és Szlovákiát minimális különbséggel győzték le (három 1–0-s siker), a portugálokkal Varsóban játszottak gól nélküli döntetlent, ugyanott Andorrán átgázoltak (4–0). A csoportkörben igazi nagyágyúba nem futnak bele, a hazai közönség rakhat a vállukra olyan terhet, amelyet el kell tudni viselniük.

A görögök veretlenül végeztek selejtezős csoportjuk első helyén, ellenben a felkészülésükről aligha lehet azt állítani, hogy diadalmenet. Az oroszokkal ikszeltek (a novemberi 1–1-nek most a csoportkörben jöhet a „visszavágója”), kikaptak Romániától (1–3), Belgiumot és Szlovéniát nem tudták legyűrni (két 1–1-es döntetlen), az örményeket is csak kevéssel (1–0). Nem éppen meggyőző főpróba, de éppen ők voltak azok 2004-ben, akik minden előzetes papírformát és esélylatolgatást kidobtak a kukába, amikor Portugáliában a kontinens trónjára ültek.

Az oroszok esetében Andorra elgázolása nem mérvadó (6–0), a görögök elleni idegenbeli döntetlen annál inkább (1–1). A dánok elleni koppenhágai (2–0), valamint az olaszok elleni zürichi sikerre (3–0) szintén méltán lehetnek büszkék, a köztes két döntetlenre Uruguay (1–1) és Litvánia (0–0) ellen már kevésbé.

A csehek a pótselejtezőn oda-vissza legyőzték Montenegrót, de mintha nem tudtak volna abból a sikerből kellő lendületet kovácsolni maguknak. Az Írország elleni dublini döntetlent (1–1) Izrael szűk legyőzése követte (2–1), hogy a zárszót a Magyarország elleni prágai vereséggel (1–2) mondják ki. Ha igaz a tétel, miszerint rossz főpróbát jó előadás követ, akkor a csehek kimondottan szép Eb előtt állnak.

B-CSOPORT

A torna egyik favoritjának számító hollandok a sikerrel megvívott csoportkör után az év végét nem tudták kellően komolyra venni: Amszterdamban gól nélküli döntetlen Svájccal, majd Hamburgban 3–0-s vereség a németektől. Anglia londoni legyőzésével már helyrebillent a renomé (3–2), és a bolgárok elleni kisiklást leszámítva (1–2, szintén Amszterdamban) a hajrára már teljesen összeállt a gépezet: Szlovákia (2–0) és Észak-Írország (6–0) sem tudta megállítani a narancsos hengert. Szükség is lesz a topformára az Eb „halálcsoportjában”…

Dániának viszont kimondottan jó lendületet adott az Eb-részvétel: északi riválisaiból kettőt még tavaly év végén legyűrt. A svédeket 2–0-ra, a finneket 2–1-re. Oroszország (0–2) és Brazília (1–3) azonban már kifogott rajtuk, így a dánok az ausztrálok legyőzésével (2–0) szereztek maguknak némi sikerélményt a csomagolás és az utazás előtt.

A legutóbbi vb elődöntőjében, illetve Eb fináléjában elbukó – mindkétszer a spanyolok fogtak ki rajtuk –, ám azóta sok rutint összeszedő, aranyesélyesnek mondott németek pontot sem veszítettek a selejtezőben, a felkészülési időszak azonban vegyesre sikerült Joachim Löw gárdájának. Hollandiát ihletett pillanatukban móresre tanították (3–0), Ukrajnával viszont ikszeltek (3–3), Franciaországtól pedig kikaptak (1–2). A Svájc elleni vereség (3–5) is azt mutatta, a szezon végén, a felkészülés elején még messze vannak (voltak?) a csúcsformától. Igaz, Németország tipikusan az a válogatott, amelynek az ereje nem fogy el egy világversenyen, hanem mérkőzésről mérkőzésre képes javulni. Búcsúzóul Izraelt győzték le Lipcsében (2–0), de egy ilyen találkozó előételnek is kevés az Eb legerősebb kvartettjében.

Portugália a bosnyákok elleni első pótselejtezős meccsen, majd a felkészülési időszakban Lengyelországgal és Macedóniával játszott 0–0-s döntetlent. Bosznia-Hercegovinát aztán a pótselejtezős visszavágón a földbe döngölték (6–2), viszont Lisszabonban a hazai közönség harsány füttyszóval búcsúzott tőlük a Törökországtól elszenvedett vereség (1–3) után. Volt már jobb. De vajon lesz is?

C-CSOPORT

A címvédő spanyol együttes nem a legszebben zárta a 2011-es esztendőt – Angliától idegenben kapott ki 1–0-ra, Costa Ricával 2–2-es döntetlent játszott –, de a pontveszteség nélkül megnyert selejtezőt követően ennyi lazaság elfogadható volt tőlük, legalábbis a biztosítékot nem verték ki. Erre az évre már rákoncentrált Vicente del Bosque együttese: a sort február végén Venezuela ellen kezdték (5–0), majd folytatták Szerbia (2–0), Dél-Korea (4–1) és zárásként Kína (1–0) ellen. Az első és az utolsó felkészülési mérkőzést hazai pályán játszották, a köztes kettőt Svájcban. A legutóbbi három találkozó a szünetben még ikszre állt, azokat a második félidőben fordította a maga javára az Eb egyik favoritja.

A szövetségi kapitány szerencsés helyzetben van. Csapata bizonyított, olyan nagy átalakítás nem volt indokolt az elmúlt időszakban, nem kellett generációváltást levezényelni – a balhátvéd posztjára kellett egy szem embert megtalálni –, a kulcsemberek közül csupán két barcelonai játékos, Carles Puyol és David Villa dőlt ki a sorból sérülés miatt. A duó pótlása a rendelkezésre álló igen gazdag keretből gyorsan megoldódott, olyan nagyon sakkozni sem kellett a nevekkel.

Az olaszoknak a fogadási botránytól függetlenül is van gondjuk éppen elég. A lengyeleket még elkapták ugyan Wroclawban (2–0), utána viszont Uruguaytól Rómában (0–1), az Egyesült Államoktól Genovában (0–1), Oroszországtól pedig Zürichben (0–3) kaptak ki, ráadásul a három vereség során még gólt sem szereztek. A múltat nem feledve tisztában lehetünk azzal, hogy az olaszoké is olyan csapat, amelynek az előadásai lényegesen jobban sikerültek a próbáknál. Nos, ennél tényleg csak jobb jöhet.

A papírforma alapján két együttes lehet veszélyes az olaszok továbbjutására – ha a spanyolokat biztos negyeddöntősnek vesszük –, az írektől kevesebb, a horvátoktól több félnivalójuk van. Írország két döntetlen – Csehországgal szemben 1–1, Magyarország ellen 0–0 – mellett egyszer győzött, Bosznia-Hercegovinát 1–0-ra legyűrte. Védelme masszív, aligha az Olaszország–Írország találkozón döntik meg az Eb-gólcsúcsot… A horvátok felkészülése sem volt igazán meggyőző: a svédektől Zágrábban kaptak ki (1–3), és az észteket legyűrték ugyan Pulában (3–1), de a norvégokkal már nem bírtak Oslóban (1–1). Minden dicséretet megérdemelnek azok a válogatottak, amelyek ilyen ráhangolással fel tudnak nőni Spanyolországhoz…

D-CSOPORT

Ukrajna társrendezőként az elmúlt időszakban mást sem csinált, csak készült az Eb-re. Ezt az esztendőt Izrael idegenbeli legyőzésével kezdték (3–2), majd Észtországot is kipipálták (4–0). Utóbbit már az ausztriai edzőtáborban, amely két vereséggel zárult: a vendéglátó osztrákoktól 3–2-re, a Portugáliában is győztes törököktől 2–0-ra kaptak ki.

A mieink csoportjából másodikként is pótselejtező nélkül továbbjutó svédek amilyen rosszul zárták a 2011-es évet – Dániától (0–2) és Angliától (0–1) is vereséget szenvedtek –, olyan jól kezdték az ideit. Bahreint (2–0) és Horvátországot (3–1) is saját pályáján győzték le, hazai környezetben pedig Izlandnál (3–2) és Szerbinánál (2–1) is jobbnak bizonyultak. Az idén a nagyobb csapatokat elkerülték, az Eb-n erre nem lesz lehetőségük: az angolokkal és a franciákkal is meg kell mérkőzzenek. No meg az egyik rendezővel…

Utóbbiaknál maradva az angolok viszont éppen a múlt évet fejezték be biztatóan, hiszen Spanyolországot, majd három nappal később Svédországot is 1–0-ra győzték le Londonban. Ugyanott a hollandokkal már nem bírtak (2–3), míg a norvégokat és ismét hazai pályán a belgákat is csak 1–0-ra gyűrték le. Masszívnak tűnik az angol együttes, de a támadójátékban akadnak gondjaik, az Eb egyik nagy kérdése lesz, hogy az eltiltás miatt a rajtról két meccsen hiányzó Wayne Rooney nélkül mire lesznek képesek.

A két évvel ezelőtti vb-n szakmailag leégő, morálisan széteső franciák a selejtezőben első helyen végeztek a csoportjukban, az Eb-re való felkészülésük mérföldkövének alighanem a Németország ellen Brémában aratott 2–1-es győzelmet tekintik. Előtte még legyőzték az amerikaiakat (1–0), majd döntetlent játszottak a belgákkal (0–0), a bajnoki- és kupaszezon végére már csak egy meccset hagytak, de azon odatették magukat, ezt pedig az észtek bánták (4–0).