Pár szusszanással az újoncbörze után ideje megkezdeni értékelésünket, amit azért nem illő túlságosan vérmesre venni, lévén a húzások minőségét, vagyis azt, hogy bejött vagy nem, majd két-három idény elteltével láthatjuk biztosan. A vérprofizmust meghagyjuk Mike Mayocknak, az NFL „felkent” draftgurujának, mi pedig jó kedvvel essünk neki négy részből álló sorozatunknak, melyben alfabetikus sorrendben vesszük szemügyre a csapatokat…Pár szusszanással az újoncbörze után ideje megkezdeni értékelésünket, amit azért nem illő túlságosan vérmesre venni, lévén a húzások minőségét, vagyis azt, hogy bejött vagy nem, majd két-három idény elteltével láthatjuk biztosan. A vérprofizmust meghagyjuk Mike Mayocknak, az NFL „felkent” draftgurujának, mi pedig jó kedvvel essünk neki négy részből álló sorozatunknak, melyben alfabetikus sorrendben vesszük szemügyre a csapatokat…
Az első részben meglátogatott államok: Arizona, Georgia, Illinois, Maryland, New York, Ohio és North Carolina.
Arizona Cardinals
1. kör D.J. Humphries (OT) Florida, 2. kör Markus Golden (OLB) Missouri, 3. kör David Johnson (RB) Northern Iowa, 4. kör Rodney Gunter (DE) Delaware St., 5. kör Shaquille Riddick (OLB) West Virginia és J.J. Nelson (WR/KR) UAB, 7. kör Gerald Christian (TE) Louisville
Az első körös támadófal ember, D.J. Humphries valóban képbe illő megoldás, lévén kiváló adottságokkal bír, az már más kérdés, hogy nem volt égető szükséglet megszerezni őt. Aki nálam viszi a pálmát az David Johnson. Andre Ellington egy csapásra magánya megszűnhet, ugyanis komoly játszótársra kap maga mellé, a futójátékhoz. A második körben „beszerzett” Golden már kevésbé örömteli a Phoenix városában, lévén az átlagnál nem jobb linebacker, pass rush-ban sokkal jobban játszik az ötödik körös Shaq Riddick, ha már itt tartunk. A negyedik körös Gunter leigazolása legfőképpen azzal indokolható, hogy szükség volt a védőfalban utánpótlásra, J.J. Nelson pedig kap egy esélyt, aztán pont. A Cromartie távozásával előállt szélsőhátvéd hiányt nem oldották meg, így alig közepesre értékelem Steve Keim és Bruce Arians munkáját.
Osztályzat: C
Atlanta Falcons
1. kör Vic Beasley (OLB) Clemson, 2. kör Jalen Collins (CB) LSU, 3. kör Tevin Coleman (RB) Indiana, 4. kör Justin Hardy (WR) East Carolina, 5. kör Grady Jarrett (NT) Clemson, 7. kör Jake Rodgers (OT) Eastern Washington, 7. kör Akeem King (S) San Jose St.
Új seprő, jó seper, avagy Dan Quinn belecsapott a lecsóba. A Sólymok az utóbbi évek egyik legmenőbb holtidényét és draftját produkálták, meggyőződésem, hogy rájátszásba kerülnek a következő évadban. Vic Beasley „lecsúszása” hozzájuk már megadta az alaphangot, vele valóban kicombosodhat a front seven és ha már Quinn védőkoordinátor volt azon sem kell csodálkozni, hogy a második körben Jalen Collins lehalászását is megoldották. Sokan kérdőjelent tesznek Collins neve után, számomra meggyőző szélsőhátvéd. Tevin Coleman is az ölükbe hullott és itt kis túlzással haza is mehettek volna, ugyanis Coleman futójátéka önmagában is elég, hát még munkamegosztásban Devonta Freeman párjaként. A negyedik körben Hardy még bent volt a pakliban, én helyette inkább egy támadófal embert húztam volna. Jarrett ötödik körös megszerzésével is közelít a kezük az Isten lábához és valami azt súgja nekem, hogy véget ér a pofozógép-korszak Atlantában.
Osztályzat: A
Baltimore Ravens
1. kör Breshad Perriman (WR) UCF, 2. kör Maxx Williams (TE) Minnesota, 3. kör Carl Davis (DT) Iowa, 4. kör Za'Darius Smith (OLB) Kentucky, Buck Allen (RB) USC és Tray Walker (CB) Texas Southern, 5. kör Nick Boyle (TE) Delaware és Robert Myers (G) Tennessee St., 6. kör Darren Waller (WR) Georgia Tech
Baltimore-ban jól informáltak a vezetők, akinek nem volt fizetési cetlije, annak a helyére húznak valakit a drafton. Torrey Smith helyére Breshad Perriman érkezett az első körben, Owen Daniels öltözőszekrényét a második körben húzott Maxx Williams veszi birtokban és a Detroitba távozó Haloti Ngata öltözői padjára is érkezett egy fiatalember, mégpedig Carl Davis. A szintén továbbállt pass rusher McPhee helyére Za’Darius Smith jött, aki, ha megfelelő „nevelést” kap több front seven poszton is hadba vihető. A Forsett mögött megürült futóhelyre Buck Allen lett húzva és látszólag egy logikus, minden meglepetést nélkülöző újoncbörzén vannak túl. Meglátjuk majd az eredményét… Elképzelhető, hogy két év múlva. Az értékelés nálam „ötös alá”, mivel véleményem szerint ez egy szimpla, de sokat ígérő utántöltés volt, mintha csak leugrottak volna egy McDonalds-ba…
Osztályzat: A-
Buffalo Bills
2. kör Ronald Darby (CB) Florida State, 3. kör John Miller (G) Louisville, 5. kör Karlos Williams (RB) Florida State, 6. kör Tony Steward (OLB) Clemson és Nick O'Leary (TE) Florida State, 7. kör Dezmin Lewis (WR) Central Arkansas
A holtidény nagy csinn-bumm cirkusza után Rex Ryan szokatlanul nagy visszafogottsággal viselte az újoncbörzét, persze Sammy Watkins miatt „elszenvedett” első napos pihenő sem jött jól a Bölényeknek. Azt is valószínűsítem, hogy a Florida State University-n jó a menzakoszt, lévén a hat húzásból, hármat innét sikerült kiválasztani. Ronald Darby kiváló pick a második körben, ahogy Nick O´Leary kihúzására sem lehet panasz. Előbbi korábban első csapatba kerülhet, mint azt várnánk, míg az utóbbi jó kiegészítője lehet Clay-nek. Karlos Williams igazolása számomra talány, backup futóként is nehezen állja meg a helyét. John Miller megszerzése mutatja a támadófal és a futássegítés problémáit, hatékony megoldás lehet az irányító előtt. A quarterback need továbbra is él, úgy tűnik Ryan szeret irányító nélküli csapatokkal bíbelődni. Hasonlóképpen a linebacker sor is elgyengült, mint szúnyog a trópusi viharban, ezért gyenge közepes érdemjegyet adok a Buffalo Bills gárdájának.
Osztályzat: B-
Carolina Panthers
1. kör Shaq Thompson (OLB) Washington, 2. kör Devin Funchess (WR) Michigan, 4. kör Daryl Williams (OT) Oklahoma, 5. kör David Mayo (ILB) Texas St. és Cameron Artis-Payne (RB) Auburn
Van szituáció, amikor azt mondja az ember, hogy ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz. Nekem ez jut eszembe a Párducok „viselt” dolgairól az NFL újoncbörzéjén. Kezdődik ott, hogy nem a hiányposztokra húznak, hanem, becélozzák azt, aki legjobban tetszik. Shaq Thompson első körben? Majd meglátjuk, vagyis meglátják a charlotte-i fanok. Dary Williams már ígéretesebb támadófali tackle potenciál a negyedik körben, csakhogy előtte még felhívták telefonon Funchess-t. Hogy miért? Megérte a három pick kiszórását az ablakon? Erre mondják, hogy meglátjuk. De számomra ez csak remény, abból is a haloványabb fajta. És hogy valami biztatót is írjak? Artis-Payne. Benne mocorog a fantázia, meglátjuk sikerül-e elővarázsolni… Gyenge körön vannak túl Carolinában, per pillanat messzebb került tőlük a rájátszás.
Osztályzat: C
Chicago Bears
1. kör Kevin White (WR) West Virginia, 2. kör Eddie Goldman (DT) Florida State, 3. kör Hroniss Grasu (C) Oregon, 4. kör Jeremy Langford (RB) Michigan St., 5. kör Adrian Amos (FS) Penn St., 6. kör Tayo Fabuluje (OT) TCU
Chicagóban a támadósort favorizálták az idei drafton, meghatározó első körös húzás (Kevin White) után nem hagyták feledésbe merülni a hiányposztokat. A fiatal elkapó Brandon Marshall hiánypótlásán túl többre is hivatott meglátásom szerint. Eddie Goldman elégséges megoldásnak tűnik a védőfal közepére, ugyanígy Grasu is hamar a center pozíciójában találhatja magát, a fenekét Jay Cutler felé mutogatva. Jeremy Langfordnak sokat kell még tanulnia Matt Fortétól, de idővel egyre több labdacipelést bízhatnak rá, a hátsó két körös játékosokról (Amos, Fabuluje) pedig majd kiderül, hogy megérték-e a pénzüket. Összességében elmondható, hogy valami pislákol Chicagóban, de a veterán-újonc kombó összeszokása távolabbi időre prognosztizálható. Erős hármas az osztályzatuk.
Osztályzat: B
Cincinnati Bengals
1. kör Cedric Ogbuehi (OT) Texas A&M, 2. kör Jake Fisher (OT) Oregon, 3. kör Tyler Kroft (TE) Rutgers és Paul Dawson (LB) TCU, 4. kör Josh Shaw (CB) USC és Marcus Hardison (DT) Arizona St., 5. kör C.J. Uzomah (TE) Auburn, 6. kör Derron Smith (S) Fresno St., 7. kör Mario Alford (WR) West Virginia
Az első két körben két támadófal embert behúzni, olyan mintha eddig védtelenül dobálózott volna Andy Dalton, ami nem igaz. Itt az első mínusz pont. A draft második napjára aztán felébredtek és Kroft behúzásával tömködtek egy lyukat, majd Dawson megszerzésével nyomták meg kissé Maulagua és A.J. Hawk vérnyomását. A negyedik körös újoncok (Josh Shaw és Marcus Hardison) viszont kiváló picknek tűnnek számomra, csak kár, hogy ilyen késői körben. Talányos és sehová sem illeszthető drafton vannak túl az Ohio partján, lehet ebből minden vagy semmi, de inkább az utóbbi. Marvin Lewis láthatóan a centit vágja és egy biztosan elmondható, a Bengals nem lesz jövőre tagja a „piszkos tizenkettőnek”.
Osztályzat: B-
Cleveland Browns
1. kör Danny Shelton (NT) Washington és Cameron Erving (C) Florida State, 2. kör Nate Orchard (OLB) Utah, 3. kör Duke Johnson (RB) Miami és Xavier Cooper (DT) Washington St., 4. kör Ibraheim Campbell (SS) Northwestern és Vince Mayle (WR) Washington St., 6. kör Charles Gaines (CB) Louisville, Malcolm Johnson (TE) Mississippi St. és Randall Telfer (TE) USC, 7. kör Hayes Pullard (ILB) USC és Ifo Ekpre-Olomu (CB) Oregon
Ha ennyi cetlim lenne, már régen eladtam volna belőle. Sokszor az az érzésem támad a Browns draftjait szemlélve, hogy a clevelandi lakcímet csak ideiglenest adnak ki. Féretéve a viccelődést, minden poszton van ember (kivéve az elkapót), egy poszton viszont nincs. Irányítónak lenni nem életbiztosítás errefelé, többek kerültek már a red flag listára. Értékelésként csak annyit, hogy Danny Shelton kiváló választás, Cameron Irving is, csak az a baj, hogy foglalt a center poszt. Orchardról vegyes vélemények fogalmazódtak meg, Sheard távozásával bizonyíthatja, hogy kár a fanyalgásért. Duke Johnson harmadik futónak a harmadik körre rímel, kiderül, hogy kap-e elég labdát, amit cipelnie kell. Cooper jó választás a késői körben, benne nem fognak csalódni a Barnák, viszont a harmadik napon összevakart elkapó (Vincent Mayle) elég kevésnek tűnik a permanensen célpontban szenvedő akármely irányítónál. Legyünk bizakodók? Nem leszünk. Közepes.
Osztályzat: B