Összefoglaló, NFL 2014 Divisional Round 1

Sajnos a Wild Card kör nem sikerült valami színvonalasra, de hamar elrepült az idő és már a Divisional Round-nál járunk. Tegnap, illetve ma hajnalban mindkét főcsoport első kiemeltje bekapcsolódott a küzdelmekbe, remélvén a színvonal emelését.

A Baltimore-i Hollók Foxborough-i vendégjátékában nem is kellett csalatkoznunk, remek meccset láttunk. Ezt a csatát kellett volna „űberelnie” a Panthersnek és a Seahawksnak, elöljáróban annyit, nem sikerülhetett.

Baltimore Ravens @ New England Patriots 31-35

8 perc és 56 másodperc állt az órán a negyedik negyedben, amikor a Sport TV szakértői hozzászólásaiért felelős Herczeg Ádám, alias Höri kijelentette, nem irigyli azokat, akiknek erről a meccsről rövid összefoglalót kell majd készíteni. Nos, valóban, annyi minden történt, hogy élmény volt nézni a 2012-es AFC döntő visszavágóját. Akkor a szünetben vezetett a Pats, de a 21-0-ás második félidő megpecsételte a sorsukat. Most a Ravens nem akarta a második félidőre hagyni és az ihletett formában játszó Joe Flacco vezetésével nagyon hamar megléptek 0-14-re. Flacco az első két drive után 9/10, 109 yard, 2 TD statisztikával állt. Elit?!?! Tom Brady most hamar észbe kapott, egy TD drive-val válaszolt, majd néhány puntot követően az egyenlítés is sikerült, egy Danny Amendolának adott 15 yardos TD passznak köszönhetően. A Ravens offense nem nagyon találta a ritmust, így a szünet előtt Brady visszajöhetett még egyszer, de fordítás helyett inkább eladta a labdát. Daryl Smith interception-je után Flacco újfent fényt kapott, zseniális drive végén adott gyönyörű TD passzt Owen Daniels-nek. A szünetben héttel mentek a Hollók.

A második félidőt a Patriots kezdte, egy nem túl emberes 3&out-tal. A punt után Flacco és Justin Forsett újabb remek támadást vezetett, melyet egy közös, 16 yardos összjátékkal fejeztek be, így a Ravens a meccsen már másodszor vezetett 14 ponttal. Azonban nem Brady-nek hívnák a Patriots irányítóját, ha nem hagyta volna hidegen, hogy éppen ég a ház. Újabb tökéletes, csak passzokból álló drive végén Rob Gronkowski hatpontosa hét pontra csökkentette a hátrányt. Egy gyors vendég punt, majd jött a középiskolában még QB poszton játszó Julian Edelman és gyönyörű TD passzt dobott (!!!) az alapszakaszt átalvó Amendolának.

A lélektani előny pillanatok alatt a hazaiaknál volt, még az addig tökéletesen játszó Flacco is megzavarodott, könnyedén eladta a labdát. A Pats ezt nem tudta pontokra váltani, így újra a Ravens jöhetett és egy nyögvenyelős drive végén - melynek elején úgy tűnt, hogy Jamie Collins labdát szerez a Ravens 2 yardosán, de defense holding miatt elvették - Justin Tucker mezőnygóljával 31-28-ra ismét vezettek. A hazaiak részéről ezt egy 10 passzból álló drive követte, melyet Brandon LaFell TD elkapása koronázott meg, így a meccsen először az AFC első kiemeltje állt továbbjutásra.

Joe Flacco ígéretesnek tűnő ellencsapással próbált válaszolni, de újfent eladta a labdát. Brady három térdelése után 14 másodperc maradt az órán. Allen puntját Jacoby Jones-nak nem volt sansza visszavinni, de maradt négy másodperc az órán és Flacco még egy Hail Mary-vel megpróbálkozott, de imái nem találtak meghallgatásra, így a Ravens egy zseniális meccsel kénytelen búcsúzni. A Patriots ismét történelmet írt, az első csapat lett a rájátszások történetében, akik egy meccsen belül kétszer is 14 pontos hátrányból egyenlítettek, majd tovább is jutottak. Brady 3 passzolt TD-je pedig azt jelenti, hogy 46 hatpontost kézbesített eddig pályafutása során a PO-ban, mellyel az eddig 45-tel vezető Joe Montanát taszította le a trónról. És még egy érdekesség, a Patriots a második félidőben egyetlenegy futásra sem vállalkozott, csak passzokból álló driveokkal verték meg a Hollókat, mely szintén párját ritkítja az NFL történetében. A konferenciadöntőnek is ők lesznek az esélyesei, függetlenül attól, hogy a nagy rivális Peyton Manning jelenlegi (Denver Broncos) vagy korábbi (Indianapolis Colts) csapata érkezik majd a Gillette Stadiumba.

Carolina Panthers @ Seattle Seahawks 17-31

A Panthers azzal a szándékkal érkezett az első kiemelt otthonába, hogy a ligában elsőként játsszon úgy konferencia döntőt, hogy az alapszakaszban nem érte el az 50%-os mutatót. Ebben nagy segítségükre lehetett volna az a védelem, mely a múlt héten 78 yardon tartotta az Arizona Cardinals offense-t. Ahogy az várható volt, a védelmek domináltak, punt puntot követett, majd Cam Newton abba a hibába esett, hogy a liga legjobb cornerbackjét, Richard Shermant tesztelte, ami az álmoskönyvek szerint nem sok jót jelent, el is adta a labdát. Ezt a labdaszerzést még nem tudta pontra váltani a Seahawks, nem úgy a következőt. Newton és Jonathan Stewart közösen hoztak össze egy fumble-t, Tony McDaniel pedig „bezsebelte” a disznóbőrt a vendégek térfelén. Russell Wilson 16 yardos TD átadása Doug Baldwinnak pedig a vezetés megszerzését jelentette. A Panthers erre egy 14 játékból álló, 79 yardos drive-val válaszolt, melynek végén Kelvin Benjamin 6 yardos elkapásával egyenlítettek a vendégek. Még meg sem ünnepelhették az egyenlítést a Párducok, Jermaine Kearse 63 yardos TD elkapásával újfent a hazaiaknál volt az előny.

4 perc 54 másodperc maradt az órán a szünetig és hiába jutott el a Panthers a redzone-ig, csak mezőnygólra futotta, így 14-10-es hazai előnnyel mentek szünetre a csapatok. A második félidőben háromszor birtokolta mindössze a labdát a hazai csapat, de a punt, FG, TD sorrendben fejezték be azokat, így 24-10-re vezettek, mikor Kam Chancellor 90 yardos picksix-e lezárta a meccset.

31-10-nél kicsit kiengedtek a hazaiak, Benjamin elkapott még egy TD-t a two minute warning előtt, de a hazaiak győzelme egy pillanatig sem forgott veszélyben. Mind talajon, mind levegőben korrekt yardokat teljesített a Panthers, de a három labdaeladásból 14 pontot kaptak, így kijelenthető, ez jelentette a különbséget. Jó kis védőcsata dúlt a pályán, én élveztem, de jó meccsnek nem merném nevezni. A Seahawks biztos, hogy hazai pályán folytatja, de akár a Green Bay Packers, akár a Dallas Cowboys érkezik, ennél nehezebb csörtére van kilátás.