Örökké szeretik a Hungaroringet – öt pilóta, akinek áttörést hozott a Magyar Nagydíj

 

Damon HILL
1993. augusztus 15.

A Williamsnél dúló szövevényes politikai játszmák a pilóták szerződését illetően szinte kibogozhatatlanok voltak az 1990-es évek elején, de épp ezeknek a villongásoknak köszönheti isteni szerencséjét Damon Hill. Mivel a csapat és Nigel Mansell 1992 végén összerúgta a port, Ayrton Senna érkezését pedig megvétózta Alain Prost, a francia klasszis mellé végül az addigi tesztpilóta csatlakozhatott a következő idényre. A Williams káprázatos dominanciája 1993-ban is megmaradt, és bár a papírformának megfelelően az idény elején Prost halmozta vele a győzelmeket, Hill is többször közel került a várva várt sikerhez. Az egymás után következő brit, majd német futamot is az élről kellett feladnia technikai hiba miatt, de aztán Magyarországon végre rámosolygott a szerencse. Elvileg Prost indult volna az élről, de a felvezető körön problémája akadt, így Hill a zöld lámpák felgyulladása előtt hirtelen ott találta magát az első helyen. Autója erőfölényét ezúttal is tökéletesen kiaknázta, és most végre a technika ördöge sem babrált ki vele. Előnyét fokozatosan növelve, több mint egy perccel előzte meg a második Riccardo Patresét, miközben a dobogósokon kívül mindenkit lekörözött. A két elbukott diadal után végtelen boldogság öntötte el, amikor megpillantotta a kockás zászlót, már csak azért is, mert ezzel az eredménnyel ő lett az első pilóta, aki futamgyőztes édesapa (Graham Hill) fiaként tudott nyerni az F1-ben. A verseny után így nyilatkozott: „Nagyon nehezen találom a szavakat arról, milyen érzés győzni.Végtelenül örülök. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített eljutni odáig, hogy a Williamsnél versenyezhetek, és esélyem van a nagydíjgyőzelmekre. Ez nagyon megerőltető pálya és hosszú verseny. Óriási előnnyel vezettem, így a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy fenntartsam a koncentrációmat. Sokszor kellett a célegyenes piszkos felén leköröznöm az autókat, ami hatással volt az abroncsaimra is. Ezt leszámítva viszont minden tökéletesen alakult. Ezúttal sokkal több szerencsém volt, mint az elmúlt két futamon. Ezt a győzelmet a Hill családnak ajánlom – a múltban, a jelenben és a jövőben.”

Fernando ALONSO
2003. augusztus 24.

A Renault-t irányító Flavio Briatore már a juniorszériákban kiszúrta a feltörekvő Fernando Alonsót, akit 2002-ben még tesztpilótaként „parkoltatott” a nagydíjak mellett, a következő idényben viszont megadta neki a lehetőséget – a brit sajtó hisztériája ellenére. Az istálló addigi versenyzője ugyanis a néhány évvel korábban berobbanó Jenson Button volt, akit hazája médiája a következő nagy világbajnokként kezelt. Briatore viszont több fantáziát látott Alonsóban, és az akkor 22 éves spanyol pilóta be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Szerencséje volt, hogy a Ferrari előző kétévi dominanciája éppen akkor hagyott alább, így végre más csapatok is bízhattak a kiugró eredményben. Alonso már az idény elején, Malajziában megszerezte első pole pozícióját, aztán dobogóra is állhatott, második rajtelsőségét viszont már mindenképpen szerette volna győzelemre váltani a Hungaroringen. A pálya nagyon feküdt a Renault-nak, a vb-címért harcoló alakulatok pedig jobban küszködtek, mint más helyszíneken. Bár Kimi Räikkönen versenytempója kiemelkedő volt a McLarennel, a finn pilótának az elrontott időmérőt követően a hetedik helyről nem sikerült átgázolnia az egész élmezőnyön, mert közben az élen Alonso is hibátlan teljesítményt nyújtott. A spanyol versenyzőt és a Renault-t a három tankolás sem zökkentette ki a ritmusból, aminek a vége magabiztos rajtcél-győzelem lett. A fiatal klasszis akkor bizonyította be egyértelműen, hogy a jövő bajnoka lehet, és Briatore nem véletlenül fektette belé a bizalmát. „Ez életem legjobb napja, egy valóra vált álom! – lelkendezett Alonso a leintést követően. – Az autó és a stratégia tökéletes volt, és nekem is sikerült következetes teljesítményt nyújtanom. Szeretnék nagy köszönetet mondani az egész csapatnak. Büszke vagyok rá, hogy a Renault-nál versenyezhetek. Fantasztikus, hogy én lettem az első spanyol nagydíjgyőztes. Még csak huszonkét éves vagyok, és az első győzelem már a zsebben, remélem, hosszú karrier vár rám az F1-ben, további diadalokkal.” Nos, figyelembe véve, hogy Alonso 41 évesen a mai napig a mezőny tagja, és 32 győzelem áll a neve mellett, e kívánsága is maradéktalanul teljesült.

Jenson BUTTON
2006. augusztus 6.

Amikor Jenson Button 2000-ben, alig húszévesen berobbant az F1-be, és rögtön pontszerzéssel debütált, mindenki meg volt róla győződve, hogy hamarosan a világbajnoki címért szállhat harcba. A Williams azonban sokkoló döntést hozott az idény végén, mert nem hosszabbította meg a szerződését, ahogy aztán két év közös munka után a Renault sem. Button a BAR-nál talált menedékre, amely később a Honda gyári csapata lett, de hiába gyűjtögette a dobogós helyeket, sokáig nem nyílt reális esélye a futamgyőzelemre. A japán istállónak 2006-ban sem jött el a várt áttörés, és amikor Button a Magyar Nagydíjnak egy rajtbüntetés miatt a 14. helyről vágott neki, úgy tűnt, csupán egy újabb feledhető vasárnap délután vár a csapatra és a pilótára. Az izgatottság azonban fokozódott, amikor néhány órával a verseny előtt esni kezdett az eső, és az F1-történelemben először vizes pályán vette kezdetét a hungaroringi futam. Óriási csodában Button még akkor sem bízhatott, ám végül a nehéz körülményekhez a többieknél sokkal jobban alkalmazkodva, a Michelin-gumiknak köszönhetően valósággal szárnyalt az első szakaszban. Több remekbe szabott előzést is bemutatva a hetedik körben már a 4. helyen állt, stratégiája pedig lehetővé tette, hogy amikor az előtte haladó Kimi Räikkönen ütközése miatt beküldték a biztonsági autót, a futam felénél már másodikként száguldjon. Noha úgy tűnt, az élen álló Fernando Alonsót nem tudja elkapni, a spanyol utolsó boxkiállását elrontották szerelői, így rosszul rögzített kereke miatt a falban végezte. Ezzel húsz körrel a vége előtt megnyílt az út Buttonnak a győzelem felé, amit nem is engedett ki a kezei közül. Több mint száz próbálkozás után a legváratlanabb helyzetben jött el a várva várt diadal. „Micsoda nap! – hitetlenkedett a futam után a versenyző. – Káprázatos pillanat ez, amiért egész karrierem során dolgoztam. Mindig is hittem benne, hogy a csapattal közösen elérhetjük a céljainkat, és ez a győzelem is erről tanúskodik. Szeretnék külön köszönetet mondani a családomnak, amely az első lépésektől végigkísért a győzelemig vezető úton. Káprázatos, hogy a tizennegyedik helyről indulva tudtam megnyerni ezt a nehéz versenyt, és jó érzés, hogy saját erőből sikerült. Senki sem vitathatja, hogy ezúttal mindent jól csináltunk.”

Heikki KOVALAINEN
2008. augusztus 3.

A 2005-ös GP2 bajnoki címért Nico Rosberg és Heikki Kovalainen csapott össze, így nagy várakozás előzte meg a finn tehetség F1-es bemutatkozását. Kovalainen 2007-ben kapta meg a lehetőséget a Renault-nál, de a csapat a következő évben már nem tartott igényt további szolgálataira, így tulajdonképpen helyet cserélt a McLarentől visszatérő Fernando Alonsóval. Ezzel óriási lehetőséget kapott, hiszen a wokingi istálló abban az évben is fantasztikus autót épített, amellyel Lewis Hamilton az idény első felében négy győzelmet aratott. Ehhez képest Kovalainen még a dobogóra is csupán egyszer tudott felállni, így amikor Magyarországra ért a mezőny, a két versenyző között már 30 pont volt a különbség egy olyan rendszerben, amelyben 10 járt az első helyért. A finn versenyző nemhogy megszorongatni nem tudta csapattársát, de még a közelébe sem került, így szép lassan mindenki kezdte feladni a reményt, hogy összejöhet neki a győzelem. A Ferrari és a McLaren a Hungaroringen is kiemelkedett a mezőnyből, de mindenki arra számított, hogy a pole-ból induló Hamilton nyer. Ehhez képest a harmadik helyről startoló Felipe Massa káprázatos rajttal tört az élre, és az elöl hajtó duó el is húzott a mezőnytől. Kovalainen lemaradása a 40. körben már 20 másodperc fölé nőtt, akkor azonban Hamilton defekt, míg három körrel a leintés előtt Massa motorhiba miatt állt ki a finn elől. Mindenki érezte, hogy ez csupán egy ragyogás nélküli, megörökölt győzelem volt, a csapatrádión azonban úgy gratuláltak a diadalhoz, mint az elsőhöz a sok közül. Ez azonban optimista jóslat volt, mert Kovalainen nemcsak abban az idényben, hanem soha többé nem nyert már az F1-ben. A hungaroringi diadalát így értékelte a leintés után: „A futam felénél kezdett jól alakulni a versenyem, én pedig próbáltam nyomást gyakorolni Felipére, ami kifizetődött. Sajnálom őt, mert nagyszerű versenyt futott, de nagyon jónak éreztem az autómat, és tudtam, hogy a győzelemért nyomhatom. Nagyszerű pillanat ez, amelyre sok éve várok. Én is remélem, hogy ez a diadal az első volt a sok közül.”

Esteban OCON
2021. augusztus 1.

A juniorszériákban az F3 és a GP3 bajnoki címével bizonyító Esteban Ocont előbb a Lotus, majd a Mercedes tehetségkutató programjába is felvették, adottságai alapján azonban az F1-ben kissé többet vártunk tőle. Első két teljes idényében a Force Indiánál többé-kevésbé csapattársa, Sergio Pérez szintjét hozta, majd egy év kényszerszünet után a Renault-nál házon belül alaposan kikapott Daniel Ricciardótól is. Tavaly sem mutatta jelét az áttörésnek, hiszen 15 évvel idősebb csapattársa, Fernando Alonso az Alpine-nál egészen a Magyar Nagydíjig több ponttal állt jobban nála, a Hungaroringen azonban minden összejött Oconnak. Különös módon éppen a rajt előtt érkezett meg egy rövid zápor Mogyoródra, így a mezőny interme­diate abroncsokon indult, ám megfelelő referencia hiányában többen is elmérték az első féktávot, és Lewis Hamilton kivételével az élmezőnyből indulók szinte mindegyike kiesett vagy megrongálta az autóját. A hétszeres világbajnokon kívül a káosz másik nagy nyertese a nyolcadik helyről nekivágó Ocon volt, aki éppen elkerülte az előtte történt ütközéseket, így a versenymegszakítás idején a második helyen állt. Vérmes reményei még akkor sem lehettek, mert a hosszú szünet után az állórajtos újraindítást Hamilton várta az élről a domináns Mercedesszel, csakhogy a brit pilóta és csapata óriási hibát követett el: a rajtrács felé vezető szakaszon alábecsülte a pálya gyors száradását, így a többiekkel ellentétben nem váltott slick gumikra, hanem a mezőnyből egyedüliként elfoglalta intermediate abroncsokon a rajtpozícióját. A mezőny Ocon vezetésével a boxutcából indulva folytatta a versenyt, és mihelyst Hamilton letudta kerékcseréjét, a francia pilóta került az élre. Bár a Mercedes pilótája szédületes ütemben zárkózott fel az élmezőnyre, a negyedikként haladó Alonso mögött sok időt vesztett, ami éppen elég volt Oconnak a diadalhoz, aki eközben – a később technikai szabálytalanság miatt kizárt – Sebastian Vettellel harcolt. Nagy küzdelem és nagy szerencse kellett tehát a francia diadalához, aki önfeledten ünnepelte élete első és eddig egyetlen diadalát: „Hihetetlen, hogy F1-es futamgyőztes vagyok! Őrült verseny volt az elejétől a végéig, amely során számos fontos döntést kellett meghoznunk, de a csapat tökéletesen teljesített. Fernando hősies védekezése és csapatmunkája is nagyban hozzájárult a győzelemhez.”

VASÁRNAP JÖN A KÖVETKEZŐ?
2022. július 31.

Nincs kizárva, hogy a 37. Magyar Nagydíjon is új győztest avat az F1, hiszen szombat délután végig heves esőzésre van kilátás, ami adott esetben felboríthatja a rajtrácsot. Mivel vasárnap is van esély záporok kialakulására, az időjárás döntő tényező lehet a hétvége során, és ez már többször is meglepetéseredményhez vezetett Mogyoródon. A két toronymagas esélyes topcsapat, a Red Bull és a Ferrari pilótái már mind futamgyőztesnek vallhatják magukat, a Mercedesnél azonban George Russell még vár az első nagy sikerére. A 24 éves brit fantasztikus formában kezdte az idényt, 12 futamból 11-szer a legjobb öt között végzett, és összességében mind az időmérőkön, mind a versenyeken erősebb teljesítményt nyújtott hétszeres világbajnok csapattársánál, Lewis Hamiltonnál. Ha már tavaly megkapta volna a lehetőséget az akkori topistállónál, biztosan már állna néhány győzelem a neve mellett, a Mercedes idei visszaesése miatt viszont most csak némi szerencsével lehet esélye a diadalra. Ha az esős időmérőn az élre tudná kvalifikálni magát, vagy a versenyen ismét ütközések nehezítenék a Red Bull és a Ferrari életét, ő lehetne a következő, aki a Hun­ga­ro­ringen nyer először. Rajta kívül esetleg Lando Norrisra (McLaren) mosolyoghat rá a szerencse, aki az elmúlt években szintén bizonyította rátermettségét, autója idei teljesítménye alapján viszont legalább akkora szerencsére lenne szüksége, mint tavaly Esteban Oconnak. Egy totális káoszba fulladó versenyen talán Lance Strollnak, Cunoda Jukinak, Csou Kuan-jünek, Kevin Magnussennek vagy Mick Schumachernek is kijöhet a lépés, ennek az esélye viszont tényleg elenyésző. Ha közülük valaki a 2022-es Magyar Nagydíjon szerezné meg az első győzelmét, arról a futamról valószínűleg évtizedek után is beszélnének.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. július 30-i lapszámában jelent meg.)