F1: nemzetek harca – ki töri meg a brit, német dominanciát?

1950. május 13-án a modern kori F1 nyitányán 9 nemzet 21 pilótájának a neve volt olvasható a rajtlistán. A sportág bölcsőjének számító Egyesült Királyságban akkor a hazaiak voltak döntő többségben, hiszen kilencen (43%) indultak a brit zászló színeiben, miközben rajtuk kívül Olaszország és Franciaország tudhatott magáénak egynél több nevezőt.

E három ország – kiegészülve a németekkel – azóta is meghatározó szerepet tölt be a sportágban, hiszen csapatok bázisainak, versenyek helyszíneinek adtak és adnak otthont; beszállítóként, gyártóként, vezetői és versenyzői pozíciókban köszöntek és köszönnek vissza. A látszólagos állandóság ellenére a különböző szinteken sok változás ment végbe, és megannyi folyamat zajlott le a közel 7 évtized alatt.

A már említett 1950-es idény csupán 7 fordulóból állt, az 1960-as évek közepétől már 10 felett, nem sokkal később pedig 15 nagydíj körül hosszasan mozogva vezetett el a nagyjából 20 GP-t felölelő szezonokig, amely növekedés végül 2016-ban csúcsosodott ki a rekordhosszúságú, 21 helyszínt számláló kiírásban, ami idén megismétlődik.

Emellett az elmúlt tíz évben – a német forduló, illetve az utoljára 2008-ban lebonyolított Francia Nagydíj visszatérésével – először fog ellátogatni a Formula–1 a naptárban leggyakrabban feltűnő 6 forduló mindegyikére: az Egyesült Királyság és Olaszország 68, Monaco 64, Belgium és Németország 62, míg Franciaország 58 alkalommal látta eddig vendégül a száguldó cirkuszt.

A fenti történelmi helyszínek közül négyen történelmi hazai sikerek is születtek: a britek 26-szor, a franciák 8-szor, a németek 7-szer, míg az olaszok 4-szer ünnepelhették honfitársuk diadalát. Ezen kívül fontos kiemelni a brazil versenyzők brazil győzelmeit is, hiszen Emerson Fittipaldi, Carlos Pace, Nelson Piquet, Ayrton Senna és Felipe Massa együttesen 9 alkalommal szelte át elsőként a célvonalat szülőhazájában.

Az ilyen sikerekhez viszont elengedhetetlen, hogy adott idényben rendezzenek olyan Grand Prix-ket, amelyeken lehetősége van adott versenyzőnek hazai győzelmet elérni, és ez fordítva is igaz.

A táblázatból kiolvasható, hogy a legjobban a britek használták ki a hazai győzelem lehetőségét, mialatt a brazilok egyértelműen megelőzik a németeket és a franciákat, akik hasonló arányban foglalhatták el a pódium legfelső fokát. Az olasz pilóták eközben csupán 4 trófeával távozhattak Itáliából annak ellenére is, hogy 68 lebonyolított nagydíjukból 60-on legalább egy olasz rajthoz állt.

A Ferrari otthonában pedig idén sem javulhat helyzet, mint ahogyan Brazíliában sem, mivel hiába szerepel mindkét Grand Prix a naptárban, ha nincsen se olasz, se brazil versenyző. Előbbi nemzet többek között Antonio Giovinazzi, Antonio Fuoco, vagy éppen Luca Giotto által hamarosan újra szerepet vállalhat, míg utóbbi Felipe Massa második búcsúját követően teljes szezonban 1969 után maradhat pilóta nélkül.

Brazíliánál is hosszabb sorozattal rendelkezik az Egyesült Királyság, ugyanis egyedül ezen ország színeiben indult legalább egy pilóta minden egyes kiírásban, amely tendencia 2018-ban még tovább folytatódik. Igaz, Jenson Button visszavonulása és Jolyon Palmer tavalyi menesztése eredményeként 1980 óta először fordul elő, hogy csupán egyetlen brit kezdi meg az adott szezont, miközben a franciák Romain Grosjean, Pierre Gasly és Esteban Ocon által hosszú idő után újra fölénybe kerültek, így a Paul Ricard-ra kilátogató nézők előreláthatóan három hazai versenyzőért szoríthatnak.

Ezen felül Gasly és Ocon személyében két olyan francia pilóta képezi a mezőny részét, akik pár éven belül tovább is gyarapíthatják a hazai sikerek számát, miközben akár a jövő bajnokai is lehetnek. Mellettük Grosjean sem tervezi még hosszú ideig szögre akasztani a sisakját, szóval Franciaország jelenléte biztosított az elkövetkezendő években.

A részvétel azonban nem jelent egyet a sikerrel, mivel az eddig kiosztott 68 bajnoki címen mindösszesen 14 nemzet 33 pilótája osztozik. A legsikeresebbek közülük egyértelműen a britek, hiszen 10 versenyzőjük együttesen 17 egyéni serleget gyűjtött össze, miközben a második legjobb németek – Michael Schumacher 7, Sebastian Vettel 4 és Nico Rosberg 1 megnyert kiírásának köszönhetően – 12 elsőséget szereztek.

A képzeletbeli dobogó legalsó fokán a brazilok következnek 3 bajnokkal, illetve 8 címmel, azonban míg előbbi két nemzet versenyzői az elmúlt években és jelenleg is a sikerekért küzdenek, addig újabb brazil diadalra nincs kilátás a közeljövőben.

A kialakult sorrendet mindazonáltal két további tényező árnyalja: a bajnoki, illetve a populációs mutató. Előbbi azt jelzi, hogy hány versenyzőre jut egy világbajnok, míg utóbbi arra világít rá, hogy adott ország lakosságához mérten hány pilóta ülhetett fel a sportág trónjára.

Finnország mindkét mutatóban az élre tört, hiszen a hozzávetőlegesen 5.5 millió főt számláló országból eddig 8 jutott el a rajtig a királykategóriában, miközben közülük már 3-an (0.545/millió fő) ünnepeltek címet. Ezen felül Valtteri Bottas tavaly a harmadik helyen zárta az egyéni kiírást, így idén jó esélye lehet még feljebb kúszni a ranglistán.

A finnek mellett kiemelkedő Ausztria és Ausztrália helyzetkihasználása is, miközben nagyon szoros csatát vívnak egymással a számok nyelvén. Előbbinél 14-ből 2, míg utóbbinál 13-ból 2 pilóta volt képes felérni a csúcsra, azonban a populációt figyelembe véve a 2007 óta – leszámítva Christian Klien 2010-ben futott három nagydíját – képviselő nélkül maradt ország sokkal meggyőzőbb teljesítményt nyújtott.

A Red Bull előző szezonban mutatott formajavulása mégis magában hordozza akár Ausztrália újabb címének az esélyét is, mivel Daniel Ricciardo előtt adott lenne a lehetőség egy jó konstrukció volánja mögött. Igaz, a legfényesebb trófeához vezető úton a fiatal holland reménységet Max Verstappent kellene legyőznie, aki hazája első címét szállítva jegyezhetné fel Hollandiát a bajnok országok listájára.

Eközben a legtöbb címmel rendelkező két nemzet – vagyis a britek és a németek – versenyzői 2008 óta állnak folyamatos harcban egymással az egyéni kiírás első pozíciójáért. Lewis Hamilton és Sebastian Vettel 4, Jenson Button és Nico Rosberg 1 trófeát gyűjtött össze ezen időszak alatt.

Az elmúlt 20 esztendőt alapul véve pedig az egyeduralom még inkább kirajzolódik, még akkor is, ha két további ország neve iratkozik fel a díjazottak közé, hiszen Németország 10-szer, az Egyesült Királyság 5-ször, Finnország 3-szor, míg Spanyolország 2-szer ünnepelhetett elsőséget. Ráadásul mindegyik említett ország rendelkezik legalább egy bajnokkal 2018-ban.

Amennyiben Hamilton és Vettel között dől el újra a bajnoki cím sorsa, akkor még tovább folytatódik a már 10 éve íródó brit, német hegemónia. Viszont Ricciardo első és Ausztrália újabb sikere ugyanazt jelentené, mint amit Verstappen és egyben Hollandia első diadalának ténye, vagy éppen Fernando Alonso által Spanyolország visszatérése, esetleg a Räikkönen vagy Bottas címéből képzett finn keret: egy korszak végét.