Ecclestone levelet írt Brezsnyevnek az Orosz Nagydíjról

Az eddig megrendezett három Formula–1-es Orosz Nagydíjat viszonylag egyszerűen össze lehet foglalni: a rajt és az első körök mozgalmas eseményeit követően valamelyik Mercedes az élre állt és győzött. Első két alkalommal Lewis Hamilton, tavaly pedig Nico Rosberg.

Érdemes kicsit bővebben is megvizsgálni azonban az eddigi három Orosz GP-t. Az első 2014-ben a sportág utóbbi évtizedeinek egyik legtragikusabb eseményét követte. 2014 október 12-én egy héttel a Japán Nagydíj után rajtolt el a mezőny az az év februárjában tartott téli olimpia létesítményei között felépített Szocsi Autodrom aszfaltcsíkján. Csakhogy mindössze 21 autó nevezett a versenyre.

Egy héttel korábban Japánban ugyanis Jules Bianchi sárga zászlós figyelmeztetés alatt nekicsapódott az Adrian Sutil Sauberjét mentő traktornak, és olyan súlyos fejsérüléseket szenvedett, hogy soha többet nem tért magához – 9 hónappal később a szervezete feladata a harcot.

A Marussia ugyan benevezte a helyére Alexander Rossit, de az FIA engedélyével a pilóta iránti tiszteletet és a gyógyulásába vetett hitet kimutatva, úgy döntöttek, csak Max Chiltont állítják rajthoz Szocsiban.

A versenyt Lewis Hamilton simán nyerte Nico Rosberg és Valtteri Bottas előtt – és egy évvel később is a brit pilóta diadalmaskodott. A 2015-ös Nagydíj leginkább Carlos Sainz harmadik szabadedzésen elszenvedett hatalmas bukásáról maradt emlékezetes: a spanyol pilóta a 13-as kanyarban vágódott nagy sebességgel a gumifalba. Noha mentőhelikopterrel szállították kórházba a 46 G erejű ütközés után, mégis ott volt másnap a rajtrácson – más kérdés, hogy végül fékhiba miatt kiesett.

A tavalyi orosz versenyen is egy Mercedes diadalmaskodott, mégpedig Nico Rosberg, megelőzve a csapattársát Lewis Hamilton, míg a dobogó harmadik fokára az egyetlen célba érő Ferrarival Kimi Räikkönen állhatott.

S hogy hol volt a másik Ferrari? Nos, erről Danyiil Kvjat tudna mesélni: a hazai versenyét futó pilóta a rajt után megtorpedózta Sebastian Vettel autóját, amit a német nyomdafestéket nem, sípolást annál jobban tűrő szavakkal kommentált...

Ez tehát az Orosz Nagydíjak 2014 óta íródó története, de a lehetősége annak, hogy a száguldó cirkusz a világ legnagyobb területű országába is ellátogasson, jóval korábban szóba került a sportág korábbi egyszemélyes irányítójánál, Bernie Ecclestone-nál.

Az 1958-ban két F1-es futamra versenyzőként benevező „supremo" 1978-ban került a csapatokat tömörítő FOCA élére, és ilyen minőségében – sok egyéb feladat mellett – gyakorlatilag ő döntött az esetleges új versenyhelyszínekről is.

Régi vágya volt, hogy a vasfüggöny mögött, az egykori szocialista blokk egyik országában is rendezzenek F1-es versenyt, és erre elsőként a Szovjetuniót szemelte ki magának. Ez ügyben 1982-ben többször is tárgyalt a szovjet autósport szövetség vezetőivel, illetve a szovjet kommunista párt illetékeseivel, és el is látogatott Moszkvába.

Sőt, egy a neten fellelhető dokumentum tanulsága szerint 1982 nyarán még magának a Szovjetunió vezetőjének, Leonyid Brezsnyevnek is levelet írt a Szovjet GP megrendezése kapcsán.

Ecclestone eredeti elképzelése az volt, hogy Moszkva adjon otthont a nagydíjnak, a Vörös téren építették volna fel a pályát, és az 1983-as előzetes versenynaptárban szerepelt is a Grand Prix, ám ez a terv a bürokrácia útvesztőiben jobblétre szenderült.

Kapóra jött viszont az ekkor a Szovjetunióhoz tartozó Észtország felajánlása: az ottani autósportszövetség vezetői ugyanis kész tervet tettek Ecclestone elé, amely szerint a Tallinn külvárosában található Pirita környékén lévő pályán rendezték volna meg a futamot.

Erre Ecclestone az utolsó pillanatban rábólintott, ám mire a végső jóváhagyásra Moszkvába elküldött tervezet célba ért, az élet közbeszólt: a nagy autósportrajongó hírében álló Brezsnyev 1982. november 10-én elhunyt, így a szovjet pártvezetőknek a legkisebb gondjuk is nagyobb volt egy kapitalista vállalkozás szovjetunióbeli terjeszkedésének támogatásáról dönteni.

No, így nem rendezték meg soha a Szovjetunió Nagydíját, és így köszönheti a Hungaroring és a Magyar Nagydíj a létezését Leonyid Brezsnyev halálának – hiszen végül a Mogyoród mellett 1985 őszétől 9 hónap alatt felépült pálya adhatott otthont az első vasfüggöny mögötti Formula–1-es Nagydíjnak, 1986-ban.