A száguldó cirkusz barcelonai pályája – kanyarról kanyarra

Elemzés kanyarról kanyarra

A célegyenesben a csúcssebesség 310 km/h körül alakult. A KERS miatt bizonyos csapatoknál, amelyek beépítik az autókba, ez az idén emelkedhet. A kínaihoz hasonlóan ez az a pálya, amelyen a hosszú egyenes előnyt jelenthet a nagyobb csúcstempó elérésével.

1-2. kanyar (Elf): A hosszú célegyenes végén 7. fokozatban közlekednek a versenyzők, és 310 km/h-s csúcssebességet érnek el. Az első kanyar előtt 75 méterrel kezdenek fékezni, a 100 és 50 métert jelző táblák között. A kanyart 3. sebességi fokozatban teljesítik 143 km/h körül. A féktáv nem kizárólag az egyenesben van, kissé benyúlik a kanyarba. A kerékvetőt itt használni kell a minél rövidebb ív miatt, majd a kanyar csúcspontjától lehet kigyorsítani. Az első kanyarból középre érkeznek ki, innen fordulva a második balkanyarba. A második kanyart már padlógázzal teljesítik, hiszen az a gyorsítási szakaszba esik, 188 km/h-val, és közben 4.-be kapcsolnak a kanyar kijáratánál.

3. kanyar (Renault): Ez elnyújtott, hosszú jobbkanyar, amelyet folyamatosan gyorsítva teljesítenek. A bejáratát szűken veszik, a második kanyarból kijövet ugyanis egészen a pálya jobb szélére érkeznek, és innen már nincs idő kívülre húzódni, csak középre, annyira közel van egymáshoz a két kanyar, illetve ennél a tempónál innen is el lehet fordulni, fölösleges hosszabb utat megtenni. A komolyabb befordulás előtt még 5. sebességi fokozatba kapcsolnak, és itt érnek a legközelebb a pálya belső széléhez. A sebesség ekkor 220 km/h körüli, majd az érintési pont, a bejárat után a folyamatos kanyarban egyre csak távolodnak a pálya belsejétől, mind szélesebb ívre futva, ahogy nő a tempó, és már a kanyar közben 6.-ba kapcsolnak, a közepén már 240 km/h-val haladnak, jóval a 4. kanyar előtt elérik a pálya külső szélét.

4. kanyar (Repsol): 7. sebességi fokozatban közelítik meg 288 km/h-val. Ez elnyújtott nagy ívű, bővülő jobbkanyar, ami azt jelenti, hogy csúcspontja a kanyar középpontjához mérve a bejárathoz közelebbi oldalon van, és onnantól kezdve egyre csak távolodik az ideális ív a pálya belső oldalától. A féktáv a pálya fölött átívelő híd előtt kezdődik. A kanyar érdekessége, hogy nagyjából egy időben kezdenek fékezni és kanyarodni, a féktáv közel az érintési pontig tart, ahol a versenyzők a legközelebb kerülnek a pálya jobb széléhez, és ahol egy pillanatra érintik a kerékvetőt. A kanyar csúcsponti sebessége 147 km/h körüli, innentől kezdenek kigyorsítani, és egyre távolodnak a belső ívtől, a kijáratra elérve a pálya bal szélét.

5. kanyar (Seat): 250 km/h körül közelítik meg, a Repsol kanyarból kijövet a két kanyar közötti rövid egyenesben kívülre húzódnak, és 6. fokozatig váltanak. A kanyar éles, a féktáv nagyjából 50 méter, a pálya a kanyar közben és után kissé lejt, így itt alulkormányzottság léphet fel. A féktáv itt sem korlátozódik kizárólag az egyenesre. A kanyart 2. fokozatban teljesítik 100 km/h körül, a kerékvető keskeny, csak érintik, a csúcsponttól gyorsítanak ki, és egészen a kijáratnál lévő rázókőre érkeznek.

6. kanyar: Nem több, mint egy padlógázos balkanyar, amelynek a 7. kanyar bejárata miatt van szerepe. A pálya eközben lejt, egészen a 7. kanyarig, ahonnan ismét emelkedni kezd. A 6. kanyart a pálya közepén haladva teljesítik, mivel ez balkanyar, és balkanyarból érkeznek ki előtte a pálya jobb szélére, így nem húzódnak egészen belülre a törésnél, mivel utána úgyis a pálya jobb szélére kell érniük a 7. kanyar miatt, hogy azt kívülről, azaz a pálya jobb széléről tudják kezdeni, így nincs értelme lecsapni ezt az ívet. A csúcssebesség az egyenes végén 260 km/h fölötti.

7-8. kanyar: A 7. kanyar azért nem egyszerű, mert rövid idő áll rendelkezésre a 6. kanyarból kiérkezéstől, azaz a pálya szélének elérésétől a 7. kanyar megkezdéséig, így még az íven engedik a versenyzők az autót egyre tágabb ívre, vagyis jobbra, amikor már a balkanyar féktávjára kell koncentrálniuk. Szinte íven kezdenek fékezni, és nincs is tábla, amelyhez a fékezést viszonyíthatnák. Itt a jobb oldali kerékvető a kanyar bejárata előtt jelenti a referenciapontot a féktáv kezdetéhez, nagyjából ott kezdenek fékezni, ahol kezdődik a kerékvető. A féktáv nagyjából 65 méter, és megkezdik a fordulást a fékezés alatt, megcélozva a belső rázókövet. 3. sebességi fokozatba váltanak vissza, és a kanyartempó 145 km/h, már a kerékvetőn megkezdik a gyorsítást. A kijáratnál a jobb oldali rázókövön is átvágnak (8. kanyar), majd a törés után kívülre húzódnak a gyors jobbkanyar előtt.

9. kanyar: Az F1 leggyorsabb kanyarjainak egyike, 5. sebességi fokozatban csak gázvisszavétellel az elején, majd padlógáz már a teteje előtt, fél kerékkel a rázókövön 240 km/h körül, majd a kiérkezésnél a külső oldali kerékvetőre érkezve. A pálya eközben emelkedik, így az oldalszél is megtréfálhatja a versenyzőket, megtépázva az aerodinamikát.

10. kanyar (La Caixa): Ez a kanyar 2004-ben szerepelt először ebben a formájában. Ez éles balkanyar, amely előtt a pálya második leggyorsabb része található. A 9. kanyar után az egyenes végére a pálya jobb szélére húzódnak a versenyzők. 7. sebességi fokozatig váltanak fel, és a csúcssebesség 290 km/h fölött van az egyenes végén. Innen fékeznek le egészen 74 km/h-ra, és váltanak vissza 2. fokozatba a kanyar bevételéhez. A féktáv a 100 métert jelző tábla előtt kezdődik, és eközben kis ívben kezdenek kanyarodni, majd a csúcspont előtt elengedik a féket, és a csúcspont érintése után gyorsítanak ki. A belső kerékvetőt csak megközelítik. Mivel itt alacsony tempóról kezdenek gyorsítani, megfontoltan kell kezelni a gázpedált, hogy elkerüljék a kerekek kipörgését. A külső oldali kerékvetővel óvatosan kell bánni.

11. kanyar: Itt a legrövidebb íven haladnak a jobbkanyarra való jó ráfordulás miatt, egyetlen ív használható. Sima padlógázos 4.-ben. A pálya közben emelkedik.

12. kanyar (Banc Sabadell): 200 km/h-val közelítik meg 4.-ben. Ez elnyújtott kanyar, a 11. balkanyar miatt középről kezdik. Előtte csak nagyon puha fék és visszaváltás 3.-ba, majd a kanyar közepéig motorfékkel gurulnak be, aztán a közepétől kezdenek gázt adni. A kanyartempó 125 km/h körüli. A kijáratnál használják a külső oldali kerékvetőt.

13. kanyar: Ezt a részt 2007-ben építették, az utolsó előtti kanyart lerövidítve és lelassítva. A rövid egyenesben 4.-be váltanak és 200 fölé gyorsulnak, majd még az egyenes végén fék, és váltás vissza 3.-ba. Ezt a kanyart korán kell kezdeni, mert közben lejt a pálya, ami késői fékezés mellett hajlamos lehet az alulkormányzottságra. A kanyartempó 130 körüli. A kijáratnál célszerű beljebb tartani az autót, nem engedve ki egészen a pálya bal szélére, a következő balkanyar miatt.

14-15. kanyarok: Előtte az egyenesben rövid gyorsítás 170 km/h környékére, közben jobbra húzódnak a bal-jobb sikán előtt. Ez a kanyar nem túl bonyolult, és az a fajta, ahol már a kanyar bejáratától lehet gyorsítani. Az egyenesben fékeznek, 2. fokozatba váltanak vissza, korán nagymértékben fordítják be a kormányt, és már a balkanyar kerékvetőjének érintése előtt a gázra lépnek, persze nem teljesen, 80 km/h körül veszik az elsőt, használják a kerékvetőt, majd egy kis gáz a két kanyar között, aztán gázelvétel, és 90-nel fordulnak jobbra, szintén a belső kerékkel a kerékvetőn, már a kiérkezés előtt megkezdve a gázadást. A külső kerékvetőre érkeznek ki, és amint egyenesbe érnek, máris padlóig nyomhatják a gázt.

16. kanyar (New Holland): Ebben a kanyarban már a célegyenesre gyorsítanak, 4.-ben veszik 210 km/h-s átlaggal, végig padlógázzal. Kívülről belülre, belülről kívülre, a kerékvetőket nem kell használni még a kijáratnál sem. Ezután végig váltogatnak, felfelé egészen a 7. sebességi fokozatig, így haladva át a célvonalon.