Böde Dániel nem csak a labdát találja el pontosan (38 éves létére vezeti az NB I góllövőlistáját), hanem a szöget is a fején. A paksiak veterán exferencvárosi csatára, miután két találatával bajnokit nyertek múlt vasárnap az Üllői úton, így fogalmazott egykori csapatával kapcsolatban: „A Fradinál az a legnagyobb probléma, ha nem tudják, mi a probléma…” Vagy sejtik, de nem vallják be maguknak, ez azonban részletkérdés, ugyanis közben csütörtök este még egy probléma adódott: kiesés az Európa-ligából.
Mondhatnánk, számszakilag nincs is ezzel akkora gond, hiszen a zöld-fehérek sorozatban harmadszor érték meg a nemzetközi kupatavaszt, az előző kettővel ellentétben most meccset is nyertek, s egy koefficiensponttal többet szereztek, mint a legutóbbi idényben. Ez mind valóban nagyszerű, ám aki látta a plzeni visszavágót, az nehezen képes a pozitívumokra koncentrálni. Történelmi esély kínálkozott ugyanis arra, hogy kereken fél évszázad, 1975 után (akkor KEK-döntő lett a vége) újra párharcot nyerjen a gárda a tavaszi egyenes kieséses szakaszban. A Viktoria Plzen – előzetesen úgy látszott – hasonló játékerőt képvisel, az odavágón sikerült is szűken felülmúlni, ehhez képest Csehországban olyan tükörsima vereség lett a vége, hogy rossz volt nézni.
Ha már probléma, nagy hiba lenne mindent Varga Barnabás sárga lapos eltiltás miatti hiányára fogni, mert más külső körülmény nehezen okolható. A játékvezető gyakorlatilag tökéletesen fújt, balszerencse, kapufa, sérülés, a közvetítés vagy a pálya minősége nem sújtott minket, „csupán” sokkal jobb volt a rivális. Ez is elviselhető, mondjuk, a Real Madrid ellen, annál kevésbé egy hasonló nagyságrendű csapattal szemben. Ült a rutinos öreg rókának számító, 73 éves cseh mester, Miroslav Koubek taktikája, pedig nem találta fel a rák gyógymódját, egyszerűen kihasználta tanítványai mindenki által ismert erényeit. Nem szívesen írom le, de elhivatottságban, küzdeni tudásban is alulmaradt a Fradi, miközben Vargán és Dibuszon kívül minden ászát bevethette, a kezdőben tíz légióssal felállva. Robbie Keane vezetőedző a fiaskót követően úgy fogalmazott, karaktereket, vezéreket akar látni a csapatban – én megelégednék keményen és jól játszó futballistákkal.
A lényeg, hogy a történelmi esély elenyészett, pedig a Lazióval El-nyolcaddöntőzni örök élménynek is beillett volna. Persze minden rosszban van valami jó, európai porond híján minden erővel az NB I-re lehet koncentrálni. Ötpontos hátrány az éllovastól, legutóbbi bajnoki győzelem december 15-én: van mit csinálni, ha javasolhatom, szerényen és serényen, megkeresve, megtalálva és megoldva a problémát. Lehet úgy is, mint a Monty Python örökérvényű jelenetében, amikor a problémát porblémának nevezték, s így próbálták kiiktatni, ám ez most nem a vicc ideje a Fradinál, mert nincs annál rosszabb, amikor a boldog kacagás helyett mások nevetnek ki.
