„Nagyon elragadtak az érzelmeim, nekünk ez a Bajnokok Ligája – indokolta meg könnyeit José Mourinho a Leicester City elleni 1–0-s győzelem után. – Iszonyatosan fáradt vagyok, haza akarok menni…”
Mielőtt valóban hazament volna, azért mondott mást is a Sky Italiának:
„Ez a győzelem az egész Roma-családé. Nemcsak azoké, akik a pályán voltak és akik a kispadon ültek, hanem az egész stadioné. A legnagyobb erősségünk az a családias légkör, ami a szurkolókat és a csapatot eggyé kovácsolja. Már a kezdés előtt megnyerték nekünk a meccset. Hallottuk a biztatásukat a stadionba tartva, a bemelegítés alatt…”
MOURINHO KÖNNYEI A LEFÚJÁS PILLANATAIBAN
José Mourinho az első edző, aki négy különböző csapattal (FC Porto, Inter, Manchester United, Roma) bejutott egy európai klubsorozat döntőjébe, és az első lehet, aki a Bajnokok Ligáját (Porto, Inter), az UEFA-kupát (Porto), az Európa-ligát (Manchester United) és az Európa-konferencialigát is megnyeri.
„Sikerült lépésről lépésre haladva felépítenünk egy olyan csapatot, amelyik annyira rendben van, hogy képes kiejteni egy Premier League-klubot. Természetesen voltak már ennél nagyobb pillanataim a futballban, de amikor ennek a győzelemnek a különlegességéről beszélek, nem magamra gondolok, hanem a játékosaimra és a római szurkolókra. Az ideérkezésem pillanatától érzem, hogy Rómában élni, Rómában dolgozni, a várost igazán megtestesítő klubért dolgozni mennyire fantasztikus.”
A portugál tréner a játékról elmondta: a letámadás hatékony fegyverük, de nem képesek kilencven percen keresztül alkalmazni, ezért csoportosultak vissza 5–3–1–1-es hadrendbe, hogy a középpályásaik nagy munkájával lehetőleg lezárják a széleket.
„Úgy vélem, kiválóan játszottunk, bár biztosan lesznek, akik ezt másként ítélik meg. Viszont ha a kapusodnak csupán kétszer kell védenie száznyolcvan perc alatt egy angol élvonalbeli csapat ellen, amelynek támadópotenciálja kiemelkedő, akkor azt hiszem, letettünk valamit az asztalra. A srácok megérdemelték a sikert. Fantasztikus utat jártunk be a döntőig, és bár néhány bajnoki pontunk bánta, de célba értünk, és természetesen meg is akarjuk nyerni a finálét.”
Mourinho egy személyes üzenetet is világgá repített az olasz televízió segítségével:
„Engedjék még meg nekem, hogy üzenjek egy másik edzőnek, aki történetesen a barátom: a kiváló Carlettónak. Szóval, gyerünk, nyerjük meg mindketten a döntőnket!” – öntötte szavakba vágyait Mourinho, természetesen Carlo Ancelottira, a BL-döntőbe jutó Real Madrid vezetőedzőjére – nem mellesleg a korábbi kiváló római középpályásra – célozva.
„Szoros mérkőzés volt, amelyet egy rögzített szituáció döntött el. Sajnos a támadózónában képtelenek voltunk a kulcspasszra – értékelt Brendan Rodgers, a Leicester City menedzsere. – Nyilvánvalóan nem ezért az eredményért jöttünk, de nem mondhatok rosszat a játékosaimra, mindent megtettek, hogy másként alakuljon. Hihetetlen volt a hangulat, a rómaiak és a mi szurkolóink is sokat tettek érte. A szögletek elleni védekezés egész idényben az Achilles-sarkunk volt. Próbálkoztunk emberfogással, zónázással, de világos, hogy a fizikai adottságok terén vannak hiányosságaink. Most is ennek fizettük meg az árát. Ami az utóbbi évek európai szerepléseit illeti, szerintem szép utat jártunk be, sok fiatal játékosunk megmutathatta tudását, számukra ezek a sorozatok extra motivációt jelentenek.”
A Roma–Feyenoord Ekl-döntő május 25-én lesz Tiranában.
EMLÉKEZTETŐ
EURÓPA-KONFERENCIALIGA
ELŐDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ
AS Roma (olasz)–Leicester City (angol) 1–0 (1–0)
Roma, Stadio Olimpico. Vezette: Sz. Jovanovics (szerb)
Roma: Rui Patrício – Mancini, Smalling, Ibanez – Karsdorp, Cristante, Sérgio Oliveira, Lo. Pellegrini, Zalewski (Vina, 84.) – Zaniolo (Veretout, 78.), Abraham (Shomurodov, 88.). Vezetőedző: José Mourinho
Leicester: K.Schmeichel – Ricardo Pereira (Castagne, 69.), Fofana, J. Evans, J. Justin – Maddison, Tielemans, Dewsbury-Hall (Ayoze Pérez, 77.) – Lookman (Amartey, a szünetben), Vardy, Barnes (Iheanacho, a szünetben). Menedzser: Brendan Rodgers
Gólszerző: Abraham (11.)
Továbbjutott: az ASRoma,2–1-es összesítéssel