El: Minél magasabbra vágyunk, annál messzebb juthatunk – Vinícius

– A székesfehérvári futballklub történetében egyetlen játékos van, aki gólt szerzett a BATE Boriszov ellen. Tudja, ki az?
– Valami rémlik – felelte mosolyogva a Mol Vidi hétszeres válogatott védője, Vinícius. – Három éve, hogy a Bajnokok Ligája-selejtező harmadik körében a fehéroroszokat fogadtuk. Az idő múlását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azt a meccset még a régi Sóstói Stadionban játszottuk. Egy nekünk roppant balszerencsés góllal vezetéshez jutottak a vendégek, de egy perccel a vége előtt Gyurcsó Ádám szöglete után a kapuba fejeltem a labdát.

– Megnéztem a mérkőzés összefoglalóját, többszöri ismétlést követően sem lehetett eldönteni, hogy a fejéről vagy a válláról pattant-e a labda a kapuba.
– Úgy emlékszem, a fejemet és a vállamat egyaránt érintette. A lényeg az, hogy bement, így maradt esélyünk arra, hogy a visszavágón kiharcoljuk a továbbjutást. Közel is álltunk hozzá, de a sikert jelentő gólt képtelenek voltunk bepréselni. A helyzetünket nehezítette, hogy Kees Luijckxot a hatvanadik perc környékén kiállította a bíró. Hogy szerintem kissé szigorúan, már nem számít. Emberhátrányban is megtettünk mindent, hogy megnyerjük a meccset, ám a vége sajnos az lett, hogy a hajrában mi kaptunk gólt.

– Ha valakinek, önnek ismerősen csenghet a boriszovi gólszerző neve.
– Látja, az már nem ugrik be.

– Nemanja Nikolics...
– Valóban! Igaz, ő egy másik Nikolics volt. A „miénk” azon a nyáron igazolt Lengyelországba. Ha akkor még velünk van, talán mi megyünk tovább. Ezt persze már sohasem tudjuk meg.

– Az viszont tény, hogy a Vidi eddig háromszor találkozott a BATE-val, de még egyszer sem győzte le.
– Itt az ideje, hogy megszakadjon a sorozat, ugye?! Mindhárom mérkőzésen pályára léptem, és sok sikerélménnyel csakugyan nem gazdagodtam. Jó lenne ezen változtatni, és ha azt nézem, hogy a csütörtöki győzelmünk továbbjutást érne, azt mondom, ennél jobb alkalmat keresve sem találhatnánk.

– A kötelező optimizmus beszél önből, vagy tényleg ennyire bizakodó?
– Ha nem bíznék a csapatomban, jelezném Marko Nikolicsnak, hogy ne számoljon velem. Vezetőedzőnknek természetesen nem kell ettől tartania: hiszek abban, hogy megszerezzük a három pontot.

– Eggyel nem érné be?
– Döntetlen esetén megmaradna a hárompontos különbség köztünk és a fehéroroszok között, tehát nem lehetnénk elégedetlenek, de az lenne a legjobb, ha az utolsó forduló előtt nem kellene számolgatnunk. Arról nem is szólva, hogy ha a kezdés előtt azon gondolkodnánk, hogy jó nekünk az iksz is, annak rossz vége lenne. Úgy kell kimennünk a pályára, hogy nyerni akarunk. Minél magasabbra vágyunk, annál messzebb juthatunk.

– Ez mind szépen és jól hangzik, csakhogy szep­tember huszadikán rendeztek egy meccset a Groupama Arénában...
– Aznap bebizonyosodott, hogy a BATE remek csapat. Nekünk nem volt kétségünk efelől, a kívülállók közül azonban többen is úgy ítélhették meg, hogy a vetélytársaink közül a leggyengébb. Nos, kiderült, hogy milyen szintet képvisel, könyörtelenül kihasználta a hibáinkat. Bántott a vereség, sőt a mai napig bánt. Két hónap elteltével mégis azt mondom, jót tett nekünk. Noha némelyek akkor leírtak bennünket, megmutattuk, hogy többre vagyunk képesek. A következő játéknapon, Londonban ugyan megint pont nélkül maradtunk, de a Chelsea elleni teljesítményünkre már lehetett alapozni. A PAOK elleni két összecsapáson pedig bizonyítottuk, megütjük az Európa-liga csoportkörében elvárt szintet.

– Hogyan látja a védelem tengelyéből, minek köszönhetően?
– A fegyelmezettségnek, a szervezettségnek, a mesterien kidolgozott taktikának és a megfelelő hozzáállásnak. A görögök elleni két meccs arról tanúskodott, hogy ha képesek vagyunk az első perctől az utolsóig kizárólag a saját feladatunkra összpontosítani, emlékezetes sikereket arathatunk. Szalonikiben amúgy minden tökéletesen alakult. Az előzetesen megálmodott forgatókönyv megvalósult a pályán, jól védekeztünk, a kevés gólszerzési lehetőségünkből kettőt kihasználtunk, azzal, hogy közvetlenül a szünet előtt másodszor is a görögök kapujába találtunk, tulajdonképpen lezártuk a mérkőzést. Minden győzelemre büszkék vagyunk, de arra különösen.

– A boriszovi siker felülmúlná a görögországit?
– Mindenképp!

– Egyetért azokkal, akik úgy vélik, noha a csoportban mindhárom vetélytársa erősebb, tudásban a BATE-hoz áll a legközelebb a Vidi?
– Igennel kellene felelnem erre a kérdésre, az eddigi eredmények azonban másról árulkodnak. A sorsolás után én is úgy kalkuláltam, a fehéroroszok ellen van a legnagyobb esélyünk a győzelemre, mégis simán kikaptunk tőlük, ráadásul hazai pályán. A boriszoviaknál is erősebbnek tartott görögöket ugyanakkor kétszer is legyőztük, mi több, a két mérkőzésen gólt sem kaptunk. Ezek után nehéz megállapítani, mi a reális erőviszony a csoportban. Maradjunk annyiban, hogy a Chelsea kiemelkedik a négyesből, miközben a másik három gárda meccsein bármi megtörténhet. Ennek megfelelően az is, hogy most mi nyerünk a BATE otthonában.

– Aki Sao Paulóban született, hogyan viszonyul a fehérorosz télhez?
– Nem rajong érte. De ez van, ha fagyos időben kell futballozni, abban futballozom. Nem kesergek, hogy milyen hideg lesz, a mérkőzésre akarok figyelni, nem a körülményekre. Irtózatosan kemény csata elé nézünk, a legjobb tudásunkra van szükség ahhoz, hogy megálljuk a helyünket. Úgy készülünk az előttünk álló feladatra, mint pályafutásunk legfontosabb meccsére. Többek között az is hajt bennünket, hogy ha a győzelemmel kiharcoljuk a továbbjutást, februárban, az egyenes kieséses szakaszban már a Mol Aréna Sóstóban játszhatnánk. Mesés lenne a telt házas fehérvári stadionban egy neves csapat ellen ki-ki meccset vívni.

– Kérdés, hogy ön még akkor is a Vidi szerelését viselné-e.
– Jelen pillanatban ez nem kérdés.

– A minap jelent meg a hír, mely szerint három élvonalbeli olasz együttes, a Genoa, a SPAL és a Frosinone is felfigyelt önre.
– Erről én is hallottam, de többről nem. Azzal, hogy az Európa-liga főtábláján szerepelünk, jobban szem előtt vagyunk, ám én még egy olasz vezetőt sem láttam kopogtatni az ajtónkon. Nem élem bele magam abba, hogy távozom, s nem is gondolok rá. A Vidire figyelek, semmi másra. A Videoton harminchárom éve eljutott az UEFA-kupa-döntőig, a csapat akkori hősei beírták magukat a klub históriás könyvébe. Ha az Európa-liga legjobb harminckét csapata közé jutnánk, azzal még messze lennénk attól, hogy megismételjük az elődök sikerét. Ám a bajnoki cím elhódítása és a csoportkörbe kerülés után egy újabb fejezetet csak kiérdemelnénk mi is a könyvben.

NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK

EURÓPA-LIGA
CSOPORTKÖR, 5. FORDULÓ
L-CSOPORT
18.55: BATE Boriszov (fehérorosz)–Mol Vidi FC (Tv: Sport1)
21.00: Chelsea (angol)–PAOK (görög) (Tv: Digi Sport1)

A-CSOPORT
18.55: Zürich (svájci)–AEK Larnaca (ciprusi)
18.55: Bayer Leverkusen (német)–Ludogorec Razgrad (bolgár)
B-CSOPORT
18.55: Salzburg (osztrák)–RB Leipzig (német) (Tv: Digi Sport3)
18.55: Rosenborg (norvég)–Celtic(skót)
C-CSOPORT
18.55: Zenit (orosz)–FC Köbenhavn (dán)
18.55: Bordeaux (francia)–Slavia Praha(cseh)
D-CSOPORT
18.55: Anderlecht (belga)–Spartak Trnava (szlovák)
18.55: Fenerbahce (török)–Dinamo Zagreb(horvát)
E-CSOPORT
18.55: Qarabag (azeri)–Sporting CP (portugál)
18.55: Vorszkla Poltava (ukrán)–Arsenal (angol) (Tv: Digi Sport2)
F-CSOPORT
18.55: Milan (olasz)–F91 Dudelange (luxemburgi) (Tv: Digi Sport1)
18.55: Real Betis (spanyol)–Olympiakosz Pireusz (görög)
G-CSOPORT
16.50: Szpartak Moszkva (orosz)–Rapid Wien (osztrák) (Tv: Digi Sport2)
21.00: Rangers FC (skót)–Villarreal (spanyol) (Tv: Digi Sport2)
H-CSOPORT
21.00: Eintracht Frankfurt (német)–Marseille (francia)
21.00: Apollon Limasszol (ciprusi)–Lazio (olasz)
I-CSOPORT
21.00: Sarpsborg (norvég)–Besiktas (török)
21.00: Malmö FF (svéd)–Genk (belga)
J-CSOPORT
18.55: FK Krasznodar (orosz)–Akhisarspor (török)
21.00: Standard Liege (belga)–Sevilla (spanyol) (Tv: Digi Sport3)
K-CSOPORT
16.50: Asztana (kazah)–Dinamo Kijev (ukrán) (Tv: Digi Sport1)
21.00: Jablonec (cseh)–Rennes (francia)