Amikor Major Veronika visszanézte a sportpisztolyos döntőt, ismét előtörtek belőle az érzelmek, hiába telt el másfél hónap a párizsi játékok óta. Az alapversenyben beállított olimpiai rekord, a finálé drámai szétlövése, az eredményhirdetés – felemelő pillanatok, amelyeket nem lehet megunni, jó lenne újra és újra átélni.
NEM A PLAFONT NÉZTE A DÖNTŐ ELŐTTI ÉJSZAKA
A keszthelyi pisztolyost egyre többen ismerik, kedvelik és tisztelik, bronzérmét az elmúlt hetekben országszerte megcsodálták a lövészklubokban.
„Keszthely kisváros, úgyhogy már korábban is megismertek az utcán, de az olimpia óta többen jöttek oda hozzám. Egyáltalán nem bánom, sőt, örülök, hogy népszerűsíthetem a sportágat – mondta Major Veronika, aki arról is beszélt, hogyan tudta kezelni az olimpiát övező felfokozott várakozást. – Amikor megfogalmaztam a célt, nem eredményben gondolkoztam, csak arra törekedtem, hogy jussak be a döntőbe, ami mindkét számban sikerült. Újdonság volt, hogy az alapversenyek másnapján rendezték a finálékat, ezért máshogy is kellett felkészülni. Szerencsés vagyok, mert a pályafutásom alatt nem fordult elő, hogy valamelyik verseny előtti éjszaka a plafont néztem volna, ezúttal is nagyon jól aludtam, megfelelő mentális állapotban léptem lőállásba. Ott már az a legfontosabb, hogy milyen technikával dolgozom, de biztosan számított, hogy élveztem az olimpiát, a versenyzést. Mindent megtettem, hogy büszke lehessek magamra és éljek a lehetőséggel, a legjobb tudásom szerint tettem a dolgom.”
Olimpiai bronzérem lett a gyümölcse, amelyhez rangos elismerés is dukált: megválasztották Keszthely díszpolgárának. Pedig egy évtizede még úgy tűnt, nem lesz belőle olimpikon – no, nem a képességei miatt, csupán azért, mert az eleve csak férfiaknak kiírt futócél 2004 után lekerült a játékok műsoráról.
A NEVELŐEDZŐ SEM BÍRTA KÖNNYEK NÉLKÜL
Major nevelőedzője, Keczeli Zoltán ezért a pisztolylövészetet is megismertette tanítványával, aki úgy teljesedett ki a szakágban, hogy közben megőrizte a futócélalapokat, a technikája legalábbis erről árulkodik.
„Amikor tíz éve Moszkvában Vera junior Európa-bajnok lett futócélban, a magyar szövetség elnökével, Nagy Györggyel arról beszélgettünk a lelátón, hogy másik szakágban is sikeres lehetne – tekintett vissza Keczeli Zoltán, a BEFAG Keszthelyi Erdész Lövészklub elnöke. – Gondoltunk a koronglövészetre is, ám végül pisztolyokat vásároltunk, ami kisebb befektetést igényelt. Vera nyitott és érdeklődő volt, ennek is köszönhető, hogy gyorsan jöttek a jó eredmények. Úgy éreztük, hogy fekszik neki a pisztolylövészet, de futócélosként nem érthetek mindenhez, így jött a képbe a jelenlegi edzője, Győrik Csaba, akivel mindig is baráti viszonyt ápoltunk, annak idején együtt versenyeztünk.”
S hogy milyen érzésekkel figyelte a nevelőedző az olimpiai döntőt?
„A vérnyomásomról inkább nem nyilatkoznék, Verának sem szoktam említeni, hogy ne tegyek rá pluszterhet – mondta mosolyogva Keczeli Zoltán. – A szoba közepén öt különböző eszközön, a tévémen, két számítógépen, a laptopomon és a telefonomon követtem az eseményeket, olvastam a híreket. Fénysebességgel kapcsolgattam, hogy minél több információhoz jussak Vera szerepléséről – biztosan mókás látvány lehetett… A döntő közepéig jól tartottam magam, ám a végén elérzékenyültem, nem bírtam a feszültséget.”
VILÁGBAJNOKI ÉREMMEL LENNE TELJES A KOLLEKCIÓ
Amikor régebben az egyik versenyen nagyon mozgott Major Veronika keze, az említett Győrik Csaba annyit mondott, hogy az olimpiai döntőben is mozogni fog – bevált a jóslat. A keszthelyi pisztolyos és a mesteredző félszavakból érti egymást, az éremről döntő szétlövés előtt is ugyanarra gondoltak.
„Egyikünk sem izgult, én kicsit hátra is dőltem, mert nem emlékszem rá, hogy valaha alulmaradt volna hasonló párbajban – hangsúlyozta Győrik Csaba, aki a jövőről is beszélt. – Továbbra is sűrű a nemzetközi élmezőny, sokan pályáznak a dobogóra a világversenyeken. Mi is éremért megyünk jövőre a vébére.”
Olimpián és Európa-bajnokságon már sikerült az éremszerzés a felnőttmezőnyben Major Veronikának, s az elmúlt években mutatott formája alapján minden esélye megvan rá, hogy a kairói világbajnokságon is maradandót alkosson. A távolban pedig már Los Angeles is felsejlik… Jók az előjelek, elvégre Igaly Diána is bronzéremmel kezdte Sydney-ben – azt pedig mindannyian tudjuk, hogy mi történt négy évvel később Athénban.