Sohasem tudta meg, hogy történelmet írt – még 30 nap a rajtig

A káoszba fulladt 1900-as párizsi olimpia tényét semmi sem mutatja jobban Margaret Ives Abbott történeténél. Mivel Párizs abban az évben sokkal inkább a világkiállításra koncentrált, mint a hat hónapon át tartó játékokra, ezért sokan nem is tudták, hogy az esemény valójában olimpia.

A Chicagóban művészeti iskolában tanuló Abbott még a tanulmányait is szüneteltette, hogy részt vehessen a nagyszabású golfversenyen. A Compiégne városában megrendezett kilenclyukas viadalt megnyerte, de sohasem tudta meg, hogy 1900. október 3-án történelmet írt. Ő lett az Egyesült Államok első női olimpiai bajnoka. Az „igazságot” 1955-ben Paula Welch, a University of Florida professzora derítette ki, Abbott halála után nem sokkal.

„Azért nyertem, mert a francia lányok nem értették a játék természetét. Szűk szoknyában és magas sarkú cipőben nem lehet golfozni” – emlékezett vissza Abbott a jeles napra.

Több mint ezren nyertek már olimpiát amerikai színekben, éppen ezért még nagyobb dolog az első női győztesnek lenni egy olyan országot képviselve, amely már 1065 aranyéremmel büszkélkedhet a nyári játékokon.

Míg napjainkban már természetes, hogy a férfiak és a nők megoszlása az olimpián egyenlő, 1900-ban ez korántsem volt így: az 1226 résztvevőből 1202 férfi mellett a nők csupán 24-en voltak. Igaz, ez pontosan 24-gyel volt több, mint az újkori olimpiák 1896-os nyitányán. A golf mellett teniszben, vitorlázásban, evezésben és lovaglásban kaptak lehetőséget.

Az első magyar női olimpikonokra az 1924-es olimpiáig kellett várni, amit szintén Párizsban rendeztek meg. Váradi Ilona teniszben, Molnár Ella 200 méteres mellúszásban, Tary Gizella tőrvívásban mutathatta meg magát. Szintén az utóbbi versenyszámhoz köthető az első magyar női olimpiai bajnok, Elek Ilona is, aki 1936-ban Berlinben állhatott fel a dobogó felső fokára.