– Meséljen a Lerena Rietbergennel vívott tallinni döntőjéről! Mennyire megnyugtató egy breakkel kettő nullára elhúzni, aztán mennyire zökkentette ki, hogy ellenfele vette el az ön kezdését? Hogyan sikerült magabiztosnak maradni?
– Figyeltem a teljesítményét az egész hétvégén, hiszen vele még nem találkoztam korábban. Igazán erős, domináns játékosról van szó, de tudtam, mit kell tennem ellene a győzelemhez. Elhúztam kettő nullára, a harmadik legben visszább esett a teljesítményem, de csak pihenőt tartottam, utána ismét nyomás alá helyeztem. Igazából nem nyugtat meg, ha ellépek kettő nullára, vagy kettő egyre, mivel nem addig tart a mérkőzés – mint kiderült, csak négy nyert legig tartott a döntő, ami meglepett, mert általában öt nyert leg szükséges a győzelemhez. Ám ezt a versenyszervező dönti el.
– A közösségi oldalán arról írt, hogy lázasan ébredt vasárnap reggel. Gondolt a visszalépésre, vagy arra, hogy ezzel együtt hogyan teljesíti majd a napot? Mennyire vetette vissza a koncentrációban a betegsége, mekkora extra energiát kellett fektessen az összpontosításba? Az ilyesmi igencsak képes „lehúzni az embert”.
– Ez így igaz, mit ne mondjak, megfordult a fejemben a visszalépés az egésztől, hiszen semmilyen gyógyszer nem volt nálam, de aztán útitársam, Bence (Kollár Bence szintén dartsjátékos a Dömsöd-Kunszentmiklós Darts Egyesület színeiben – a szerk.) szerzett nekem az ottani patikákból. Szóval miután volt támaszom lázcsillapító formájában, elindultam, és az járt a fejemben, hogy próba szerencse – már annak örültem, hogy meccset nyertem. A mérkőzések során teljesen nyugodt voltam, csak dobtam, mint a gép, amikor tudtam, hogy erősebb játékos következik, több energiát fektettem a fókuszomra, mint például az angol Margaret Sutton (4–3-as győzelem a negyeddöntőben – a szerk.) vagy a svéd Maud Jansson ellen (szintén 4–3-as siker az elődöntőben – a szerk.). Azzal spóroltam energiát, hogy a kevésbé erős ellenfelek ellen nem annyira fókuszáltam, inkább ösztönből játszottam.
– Ugyanazzal az ellenféllel került össze a legjobb négy között a két napon. Szombaton kikapott Maud Janssontól négy nullára, majd vasárnap ön ejtette ki őt négy hárommal. Mi jelentette a különbséget a két elődöntő között?
– Szombaton Maud iszonyatosan jól játszott, esélyem sem volt kiszállóra dobni ellene. Vasárnap is elhúzott kettő nullára, de tanultam az előző napból, és sikerült magasabb fokozatra kapcsolva négy háromra nyernem ellene.
– Tavaly egész évben négy WDF-tornán játszhatott döntőt, három bronzkategóriás és egy ezüstkategóriás versenyen, melyeket nem sikerült megnyernie. Most pedig még csak áprilist írunk, de már öt bronz besorolású viadalon játszhatott finálét, és négy győzelem a mérlege, ezzel jelenleg öné a legtöbb tornagyőzelem a WDF női mezőnyében – valamint sikerült egy U23-as aranykategóriás versenyt is megnyernie, még márciusban, Bécsben. Miben, mikben sikerült előrelépnie 2023 óta?
– Úgy érzem, mostanra jön ki az a sok befektetett munka, melyet a tavaly decemberi, lakeside-i utazásom óta rakok bele a dartsba. Akkor kísérőként utaztam el a magyar csapattal a WDF-világbajnokságra, és bevallom, a látottak alapján arra jöttem rá, az akkori edzésmunkám nem lesz elég ahhoz, hogy egyszer én is azon a színpadon játsszak, ahhoz meg még inkább nem, hogy ki is jussak rá. Kiemelném még, hogy mentális oldalon is fejlődtem, nem helyezek terhet magamra, hanem csak élvezni akarom a játékomat – majd kiderül, mire is elég az egy versenyen.
– Hogyan folytatódik a szezonja? Május első hétvégéjén Dániában rendeznek arany- és ezüstkategóriás verseny is, szeretne ezeken részt venni, vagy egyelőre a bronz viadalokra szeretne koncentrálni?
– Dániát ebben az évben kihagyom, viszont hamarosan elutazom Litvániába két bronzkategóriás, és Svájcba két ezüstkategóriás versenyre. Bronz besorolású megméretésekkel csak akkor tudok valamennyi pontot szerezni, ha eljutok a döntőig, ami tudjuk, nem lehetetlen. Litvánia után szerintem az ezüstkategóriás versenyekre helyezek nagyobb hangsúlyt.