Még az idén megkapja minden sportszervezet az olimpiai felkészüléshez szükséges támogatást

Dr. Schmidt Ádám köszöntőjét az idei év sportdiplomáciai sikerekkel kezdte, amelyben nagy szerepe volt a budapesti atlétikai világbajnokságnak, de ide sorolta a Formula–1-es Magyar Nagydíj szerződéshosszabbításának aláírását és a World Aquatics Budapestre költözését is.

„A 2023-as év egyértelműen az atlétikai világbajnokságról szólt, 2024 azonban az olimpia éve lesz, amelynek előkészületein már a sportirányításban is nagy erőkkel dolgozunk. A Magyar Olimpiai Bizottság 2024-ben 1 milliárd 289 millió forintot, a Magyar Paralimpiai Bizottság 300 millió forint támogatást kap a kiutazás és kint tartózkodás költségeire, amihez még idén hozzájutnak. A Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programban részt vevő 46 sportág 15 milliárd 919 millió forintos támogatása pedig jövőre 1,5 milliárddal nő. A kiemelt egyesületek jövő év február 15-ig, a nem olimpiai sportágak pedig március 15-ig megkapják a forrásokat” – tájékoztatott a sportért felelős államtitkár, majd hozzátette, hogy a 2028-as programba került sportágak és a feltörekvő 2024-ben bemutatkozó sportágak számára is elkülönítettek egy sportágfejlesztési keretet.

A Sporttörvény kodifikációja kapcsán Dr. Schmidt Ádám elmondta, hogy a törvénymódosítás keretében kezdeményezték az igazolt sportolói jogviszony bevezetését, a sportköztestületek létszámának bővítését a Sportszövetségek Országos Szövetségével és a Magyar Edzők Társaságával, a nézőtéri biztonságra vonatkozó szabályok módosítását és a Himnusz eredeti változatának használatát is.

„Kezdeményeztük továbbá a tao kormányrendelet módosítását, amelynek egyik fontos célja, hogy biztosítsa a teljes támogatási rendszer átláthatóságát és kiszámíthatóságát, másrészről pedig hatékony választ adjon a megváltozott gazdasági körülményekre” – tette hozzá a sportállamtitkár.

Schmidt Gábor előadásában az államtitkárság háttérintézményével, a Nemzeti Sportügynökséggel közösen indított Sportoló Nemzet Programról tájékoztatta a hallgatóságot, amelynek elsődleges célja az élethosszig tartó, rendszeres és szervezett keretek között zajló sportolás népszerűsítése.Hozzátette, fontos célkitűzésük, hogy az elmúlt 13 évben megépült sportlétesítmények kapuit megnyissák a nagyközönség előtt és még gyakrabban megtöltsék élettel. Emellett kiemelte, hogy az olimpiai programba új sportágként bekerülő városi sportok tekintetében Magyarország 2024-ben olimpiai kvalifikációs sorozatot rendez, amely nem csak sportdiplomáciai szempontból lényeges, de lehetőséget biztosít a sportolás, a rendszeres testmozgás további népszerűsítésére.

Az utánpótlás-nevelés kapcsán Schmidt Gábor beszélt a Héraklész Program, a Magyarország jó tanulója, jó sportolója és a Magyarország tehetsége pályázat megújításáról, valamint elmondta, hogy a Tehetség Plusz Program támogatotti köre kétszeresére bővült, így a különböző sportágakban immár nyolc fiatal sportoló kiválóság kap segítséget a versenyfelkészüléshez. Az EU soros elnökség kapcsán elmondta, hogy stratégiai együttműködést írt alá a sportállamtitkárság a Nemzeti Diák és Hallgatói Szövetséggel, a Honvédelmi Minisztériummal közösen pedig a napokban meghirdették a 2. Sportszázad pályázatot.

„A MOL Új Európa Alapítvánnyal együtt útjára indított Tehetségtámogató Pályázattal–amely a 18-22 éves sportolókat segíti–azt szeretnénk elérni, hogy ne kelljen a pályaválasztás és az élsportolói karrier között döntést hoznia a fiatal sporttehetségeknek, hanem mindkét út nyitva álljon előttük” – fogalmazott a helyettes államtitkár.