Hajramagyarok.hu: megnyílt a Magyar Virtuális Sportmúzeum

Minden válogatott sportoló egy helyen – ezzel a szlogennel indították útjára csütörtökön, stílszerűen a Magyar Sport Házában a hajramagyarok.hu honlapon elérhető Magyar Virtuális Sportmúzeumot. Költői túlzással fizikai valójában is igaz volt a mottó, hiszen sok olimpiai bajnokunk is a részt vett a megnyitón, a teljesség igénye nélkül például Lőrincz Tamás, Szabó Gabriella, vagy éppen a Svájcból hazatérő Hunyadi Emese. De a hazai sportélet olyan megkerülhetetlen alakjai jelentek meg az ünnepélyre, mint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Gyulay Zsolt és alelnöke Wladár Sándor, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke, Szabó László, a Nemzet Sportolói közül Portisch Lajos, Magyar Zoltán, Schmitt Pál, illetve a legújabb tag, Vaskuti István is, de számtalan hazai sportági szövetség elnöke, vezető tisztségviselője is ült a sorok között.

Nyitó beszédében Schmitt Pál, volt köztársasági elnök, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja, nem utolsósorban a Magyar Virtuális Sportmúzeum megálmodója, aki Lomnici Zoltán ötletgazdával együtt alappillére volt a projektnek, úgy fogalmazott, az egész világon egyedülálló az adatbázis, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség hasonló kezdeményezése keretein belül például nagyjából háromszáz sportoló életrajzát mutatja be, és az egy világszintű szervezet.

A Magyar Virtuális Sportmúzeum ezzel szemben úgy indult el folyamatosan bővülő útjára, hogy 35 szövetség és 54 sportág 3531 sportolója és edzője lelhető fel, akikről több mint 13 millió karaktert írtak a szerzők. Csak szemléltetésként, ez megközelítőleg 2800 teleírt A4-es oldalnak megfelelő terjedelem, illusztrációk nélkül – pedig az is akad bőven, a több mint száztagú stáb munkatársai ez idáig 8136 fotót is összegyűjtöttek a magyar sportélet legendáiról.

A Magyar Edzők Társaságának (MET) elnöke, Molnár Zoltán visszaemlékezett a pillanatra, amikor a szervezetet egy éve felkérték, hogy koordinálja a múzeum megalakulását, amelynek elsődleges célja egy olyan adatbázist létrehozni, amely minden, a magyar címeres mezt akár csak egyszer is magára öltő sportoló és edző arcképcsarnokaként szolgál, és segít felidézni a kulcsfontosságú magyar sporttörténeti pillanatokat. Emellett Schmitt egy további funkciót is lát a múzeumban.

„Képzeljék el, hogy gyermek előveszi a telefonját, és rákeres mondjuk Vaskuti István nevére, vagy a kajak-kenu-keresőszóra, vagy az olimpiai bajnokokra. »Nézd csak, nagypapa, 1980-ban Moszkvában megnyerte az ötkarikás játékokat! Én is kenus leszek!« Én így képzelem el – mutatott rá a maga is (kétszeres) olimpiai bajnok párbajtőrvívó-legenda, hogy a jövő generációjának is inspirációként szolgálhat a magyar sport gazdag múltja. – Nem hal meg az soha, akinek a nevét még egyszer kiejtik, tartja a görög mondás. Nekünk megvan a lehetőségünk nem csak kiejteni, de leírni, a virtuális térben halhatatlanná tenni a klasszisainkat. Örökre szeretettel emlékezhetünk rájuk, akár köztünk vannak még, akár nem.”

Ehhez a gondolathoz csatlakozott Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is, aki a költőnő Jókai Anna idézetével szemléltette álláspontját: „a jelen sokkal tartozik a múltnak, s ha ezt a tartozást ki nem egyenlíti, a jövőtől sem követelhet”.

Az államtitkár kiemelte, Magyarország kormánya 2010 óta kiemelt stratégiai ágazatként tekint a sportra, s háláját fejezte ki a miniszterelnökséget vezető miniszternek, Gulyás Gergelynek, hogy az első pillanattól kezdve teljes mellszélességgel támogatta az elképzelést, s hozzátette, nagy álma, hogy egyszer egy Nemzeti Sportmúzeumot is létrehozzanak, amely épületegyüttes otthont biztosítana a MOB-nak és az MPB-nek, és múzeumi funkciója mellett korosztálytól függetlenül találkozási pontot biztosít a hazai sportkedvelőknek is. Így elkezdhetjük törleszteni adósságunkat a múlttal szemben, amely 525 olimpiai és 160 paralimpiai éremmel örvendeztetett meg minket, magyarokat.

A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Szabó László beszéde alatt előhúzott a zsebéből egy pendrive-ot, amelyről a következőt mondta: „Ez szimbolizálja az elmúlt év munkáját, az összes adat, ami jelenleg a Virtuális Sportmúzeumot alkotja, elférne rajta. Miközben mind tudjuk, hogy valójában nem férne el rajta, mert az, ami a háttérben áll, az adathalmaznak sokmilliószorosa. Élményben, szenvedélyben, emlékben, jóban-rosszban.”

Szabó hangsúlyozta, a harmadik évezredben elengedhetetlenek az olyan fejlesztések, amelyek a digitális tér felé is megnyitják a sport kapuit, ezáltal szimbolikusan „a pendrive-on” is elérhető legyen a világa a fiataloknak.

„Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak, és Magyarországon nem felejtik, felejtjük a sporthősöket. Számtalan jele van ennek, akár a páratlan és egyedülálló életjáradék a jeles olimpiai és paralimpiai eredményeket elérő sportolók és edzőik számára, amely az ország nevében egy mindenkori tisztes megélhetést biztosít nekik és családjuknak – kezdte beszédét Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke, aki a szervezet képviseletében ünnepélyes keretek között kötött együttműködési megállapodást írt alá a MET nevében eljáró Molnár Zoltánnal a virtuális múzeum fenntartása kapcsán, amely a honi sportújságíróknak is nagy segítséget nyújt a munkájuk során. – De vannak adósságaink, amelyek közül egy nagy tételt törlesztünk a múzeummal. Olyan sikerekről is érdemes szót ejteni, mint például, hogy a 120 éves Nemzeti Sport archív példányai digitálisan hozzáférhetőek az Arcanum rendszerében, és annak ellenére is a legnépszerűbb tartalmak, hogy milliónyi lexikon, folyóirat, napilap, újság van már feldolgozva. Több száz sportkönyv is elérhető az interneten, amikhez korábban csak könyvtárban férhettek hozzá, ez pedig óriási mérföldkő az értékeink átadásában, sporthőseink megbecsülésében.”

Szöllősi hozzáfűzte, néha talán túl szemérmesek vagyunk, amikor a magyar sportsikerekről beszélünk, hiszen nemrég például Cipruson járt az Év sportolója gálán, amelyen az életműdíjat egy világbajnoki bronzérmes sportoló kapta, de számtalan ország van a világon, amely egyetlen kontinens- világ- vagy olimpiai bajnoki címnek is végtelenül örülne. Ezzel szemben nekünk, magyaroknak hála Istennek van mire büszkének lennünk, és most már az interneten bárki meg is ismerheti a sikerek történetét.

„Eddig a világ legismertebb digitális lexikonja, a Wikipédia angol, német vagy francia nyelvű szócikkei sok esetben több információval szolgált hazánk sportolóiról, mint bármely magyar nyelvű honlapon – folytatta az MSÚSZ elnöke. – De ez mostantól nem így lesz, az olimpián megforduló magyar sportolókat illetően semmiképp sem, de a továbbiakban folyamatosan bővítjük az adatbázist. Az áttörés, a szemléletváltozás kapcsán meg kell említeni a Nagy Béla-programot, amely keretein belül a miniszterelnök úr és a sportkormányzat jóvoltából már 150 körül van azoknak a projekteknek a száma, amelyek pontosan arról szólnak, hogy hogyan becsüljük meg a magyar sport nagy múltját, hogyan örökítsük át ezeket az értékeket könyvek, emléktáblák, honlapok, kiadványok, napilapok formájában. Nagyszerű érzés, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság által megjelentetett Sportévkönyvet is a Nagy Béla-program most már több éve segítheti, ez is egy olyan fontos lenyomata, emléke minden egyes esztendőnek, amelyet akár ötven év múlva levéve a polcról is láthatjuk, hogy abban az esztendőben mire voltunk büszkék, melyik sportesemények, sportsikerek adták a legnagyobb élményt a magyaroknak.”

Lapunk főszerkesztője azt is kiemelte, örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy a munkafolyamatban vállalt szerepéért Csabai Edvin, a MET sportigazgatója a Nemzeti Sport két munkatársát is külön említette beszédében.

„Szerencsére minden érintett személy kötődött a sport világához, tehát például a fejlesztőknek sem kellett elmagyarázni, hogy a »négyszáz méteres gyorsfutás« értelmetlen, értelmezhetetlen kifejezés – így Csabai. – Emellett az életrajzok megírásáért is hatalmas köszönettel tartozunk, hiszen Csurka Gergely is tanúbizonyságot tett legendás munkabírásáról, vagy például Vincze Szabolcs két nappal a megnyitó előtt kapta meg a feladatot, hogy Baji Balázs életrajzát megírja, hiszen nélküle nem indulhat el a múzeum.”

Hozzátette, a MET egyetlen instrukciót kapott, amikor a projektbe belevágott: ha valaki félórára „betéved” a virtuális sportmúzeumba, maradjon legalább egyet.

A MOB-elnök Gyulay Zsolt beszédében replikázott: „Baji Balázs adatai ezek szerint rendben vannak, alig várom, hogy kiderítsem, az én profilomon is stimmel-e minden”.