Diplomataként is megmaradt sportrajongónak Izrael budapesti nagykövete

– Nagykövet úr, hivatalában fogadott minket, ez azonban nem csak egy hagyományos dolgozószoba, hiszen sportrelikviák is díszítik.
– Őrzöm a Nemzeti Sport tavaly januári példányát, amely a századik születésnapján köszöntötte a tornászlegendát, Keleti Ágnest. Van itt Puskás Ferenc aláírásával ellátott retró labda, a makettet pedig akkor kaptam ajándékba, amikor 2012 és 2017 között Németországban dolgoztam Izrael nagyköveteként. A Borussia Dortmund stadionját, a Signal Iduna Parkot ábrázolja.

– Sohasem álmodott sportkarrierről?
– Melyikünk ne ábrándozott volna gyerekként ilyesmiről?! Sajnos a kosárlabdázáshoz nem vagyok elég magas, a futballban pedig nem voltam elég tehetséges. Szurkolóként azonban megmaradt a sport iránti rajongásom. A labdarúgás és a kosárlabdázás a nagy kedvencem, s az utóbbi években megkedveltem a kézilabdázást is. Nagykövetként Berlinben különösen közel kerültem a sportághoz, a Bundesliga köztudottan a földkerekség legszínvonalasabb bajnoksága. Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy a magyar kézilabdázás is az elitbe tartozik, és amikor idén januárban társrendezőként Budapest adott otthont a férfi Európa-bajnokságnak, néhány találkozót volt szerencsém az MVM Dome-ban végignézni.

– S milyen benyomásokat szerzett?
– Lenyűgöző az új csarnok, ahogy sok más sportlétesítmény is. Nincs olyan izraeli küldöttség, amelynek tagjai ne lennének elragadtatva az itteni sportlétesítményektől. Nyáron rendezték meg Budapesten a vizes világbajnokságot, a sportolóink lelkesen mesélték, milyen nagyszerű edzéshelyszínen készülhettek. Őszintén rácsodálkoztak, hogy azt az uszodát „csak” tréningezésre használták. De ha visszatérhetek még egy szó erejéig a kedvenc sportágaimra: gyerekkoromban azt olvastam a pólóról, hogy a legkeményebb labdajáték a kézilabda után. A kézilabdázókról azt írták, „ölik egymást” a parketten, s ugyanezt teszik a pólósok is, csak nem látjuk, mert a küzdelmük a víz alatt zajlik. Azóta a víz alatti kamerák jóvoltából az eddig rejtett részleteknek is szemtanúi lehetünk. Az idei Eb-n a női válogatottunk az előkelő hatodik helyezést szerezte meg, a helyosztón éppen a magyar csapattól kaptunk ki. Kerem Noy személyében játszott már izraeli játékos a magyar női bajnokságban, mégpedig a Szentesi VK-ban. Nem volt könnyű dolga, mindössze 20 évesen lett légiós, de helytállt, és most már a francia Olympic Nice játékosa.

– Ha már Kerem Noy szerződtetését említette: milyennek ítéli országaink sportkapcsolatait?
– Júniusban, a magyar–német Nemzetek Ligája-csoportmérkőzés előtt nyílt meg a Puskás Aréna parkjában nagykövetségünk és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közös tárlata. A Game Changers című kiállítás a magyar zsidóság és Izrael sporttörténelmi kapcsolatait elevenítette fel olyan magyar sportolók bemutatásával, akik megváltoztatták a magyar és az izraeli sportot. Ha ugrunk egyet az időben, emlékezhetünk rá, hogy a kelet-európai kommunista államok sokáig akadályozták, hogy az Izraeli Labdarúgó-szövetség csatlakozzon az UEFA-hoz. A Szovjetunió és ezzel a keleti blokk összeomlása kellett ahhoz, hogy 1994-ben teljes jogú taggá válhassunk. Ezzel párhuzamosan az izraeli szövetség kitárta a kapukat a külföldi labdarúgók előtt. Ekkor szerződtek a bajnokságunkba magyar játékosok, akik fontos szerepet játszottak futballunk fejlődésében: az „István trió”, Sallói, Pisont és Hamar, valamint Halmai Gábor, Márton Gábor és Czéh László. Ők minden idők legjobb magyar nagykövetei, s noha már jó két évtized eltelt, Sallói és Pisont a mai napig „celebnek” számít. Megkockáztatom, többen felismernék őket Jeruzsálemben, mint Budapesten.

– A friss valóság viszont az, hogy sem a magyar, sem az izraeli válogatott nem kvalifikált a napokon belül kezdődő katari vb-re. Nagy volt a csalódás?
– Eddig csak 1970-ben szerepeltünk a futball-világbajnokságon. A csapatsportok közül Izrael a kosárlabdázásban a legsikeresebb, kedvenc csapatom, a Maccabi Tel-Aviv hatszoros BEK-, illetve Euroliga-győztes. Nem vagyok futballszakember, ezzel együtt úgy látom, hogy noha sok a tehetséges játékosunk, s a klubjaink is helytállnak az európai kupasorozatokban, a válogatottból csapatként nem sikerül a legtöbbet kihozni, a kritikus helyzetekben megremegnek a lábak. A 2020-as magyar–izlandi Eb-pótselejtezőn önök a 88. percig vesztésre álltak, de Marco Rossi együttese nem omlott össze. Előbb egyenlített, majd Szoboszlai Dominik góljával a győzelmet is megszerezte. Az izraeli válogatott viszont képes egygólos vezetésről az utolsó pillanatokban elveszíteni a már megnyertnek hitt találkozót. Most felcsillant a remény, a Nemzetek Ligája B-ligájában megnyertük a második csoportot, így a következő kiírásban mi is az elitben szerepelhetünk. Ráadásul a 2024-es Eb-re is ígéretes a csoportbeosztásunk, Svájc mellett Romániával, Koszovóval, Fehéroroszországgal és Andorrával kerültünk egy ágra. Ha mentálisan is felnövünk a feladathoz, ez egy új korszak nyitánya lehet.

– A szurkolóikra eddig sem lehetett panasz,a héten a Bajnokok Ligája csoportkörében a PSG-től 7–2-es vereséget szenvedő Maccabi Haifát hatezren kísérték el Párizsba...
– Pedig hivatalosan csak 2500 jegy járt a vendégtábornak... Izraelben imádják a futballt, és ki vannak éhezve a sikerre. A Haifa új otthona, a Sammy Ofer Stadion 31 ezer férőhelyes, és 28 ezer a bérletes. A Maccabi Tel-Avivnak 25-26 ezer bérletese van, így a Bloomfield Stadionban többnyire telt ház előtt játszhat. Persze ránk is jellemző, hogy kilencmillió szövetségi kapitány és klubedző országa vagyunk. Az 1967-es hatnapos háború után Golda Meir kormányfő Amerikába utazott Richard Nixonhoz fegyvervásárlásokról tárgyalni, mert az addigi fő szállítónk, Franciaország megtagadta a további együttműködést. A karikaturisták a miniszterelnök asszonyt olyan hölgyként rajzolták le, aki egy szupermarketben az egyik kezében bevásárlótáskát, a másikban bevásárlólistát tart. A boltos, Nixon megkérdi, mitől olyan gondterhelt. „Három és fél millió honfitársam van – feleli Golda Meir. – Ők nemcsak alkalmasnak tartják magukat kormányfőnek, de meggyőződésük, hogy nálam valamennyien csak jobbak lennének.” Hát így vagyunk a hivatalban lévő edzőkkel is...

– Ha már a legendákról beszéltünk: közös büszkeségünk a legidősebb élő olimpiai bajnok, Keleti Ágnes is.
– Az idősebbek pontosan tudják, kiről van szó, de ebben a rohanó világban az emlékek is gyorsan kopnak, a fiatal generáció kevésbé ismeri a nevét. Tokióban Izrael első női olimpiai bajnokát ünnepelhettük a ritmikus gimnasztika egyéni összetett versenyét megnyerő Linoy Asram személyében, s ekkor újra előtérbe került Keleti Ágnes személye, akit Izraelben a női tornasport „alapító anyjaként” tisztelünk, Asram pedig az általa kikövezett utat járta be. Az ötszörös olimpiai bajnok szimbólum. Főnix módjára született újjá, képes volt a vészkorszak borzalmai után felkapaszkodni a csúcsra. Ma már szinte felfoghatatlan, hogy 31 évesen lett először olimpiai bajnok, s 35 esztendősen ért a világ tetejére. Amikor először foghattam vele kezet, megértettem, mit is jelent, ha valaki sportember; majdnem összepréselte a kézfejemet, olyan erő lakozik a kezében idős korában is. Amikor Keleti Ágnes századik születésnapja kapcsán felvetettem, hogy a koronavírus-járvány miatt készítsünk üdvözlő videót, életem legkönnyebb küldetését teljesítettem. Az akkori miniszterelnök, Benjamin Netanjahu első szóra kötélnek állt, és két nap múlva itt volt a gyönyörű videóüzenet tőle, amely szívből jött, és pontosan érződött, hogy a kormányfő mindent tud az ünnepeltről.

– A minap ön is előadást tartott a Sport Forum Hungary rendezvényen. A sport és az innováció kapcsolatáról beszélt, ami különösen aktuális téma manapság, amikor a technológia egyre nagyobb szerepet kap a globális sportiparban.
– A sportipar egyre több pénzt vonz, s nemcsak a sportolók növekvő fizetésére, az emelkedő merchandisingbevételre és az egyre dráguló közvetítési jogokra gondolok, hanem a technológia és a tudomány térhódítására is. Vajon létezik manapság amatőr sport? A válasz igen, hiszen ha lemegyek kocogni, összeállok a barátokkal, a gyerekekkel focizni a parkban, az amatőr sport. Ám vessünk egy pillantást a sportcipőnkre, a sportóránkra, a mezünkre, amely véd a hidegtől, az esőtől, elnyeli az izzadtságot, mégis szellőzik: ezek mind high-tech termékek. Izraelben manapság nyolcezer start-up működik, ebből közvetetten 600, direktben 200 kapcsolódik a sporthoz, s e vállalkozások már eddig is több százmillió dollár befektetést vonzottak. Manapság, ha egy miniszterelnök beszélni akar a másikkal, hívja a mobilját, már nem kell a nagykövet közreműködésére várnia. Diplomataként a munkám javát gazdasági jellegű feladatok adják. Az üzleti kapcsolatok építése, benne az izraeli sporttechnológiai fejlesztések megismertetése fontos cél. Először a 2002-es, japán–dél-koreai rendezésű futball-vb-n közvetítettek meccsenként több tucat kamerával. E hatalmas kínálatból a rendezőnek kellett eldöntenie, melyik kép kerül adásba. Ahhoz azonban, hogy valaki egyszerre ennyi információt feldolgozzon, Albert Einstein agya is kevés lenne. A megoldás a komputertechnika és egy izraeli fejlesztésű szoftver, amely a megadott paraméterek alapján kiválasztja a nézőnek ideális képet. Ez a modern sport, s büszkék vagyunk rá, hogy start-up-nemzetként részesei lehetünk.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. október 29-i lapszámában jelent meg.)