Evezés: az új kapitány teljes koncepcióváltást irányzott elő

A felnőtteket a jövőben szövetségi kapitányként Lőrincz Attila irányítja, aki 1995 óta él a sportágban, 2009 óta már edzőként. Miközben a válogatottakat adó és a hazai versenyeken meghatározó szerepet betöltő Külker EK Óbuda versenyzőit edzette, 2017-től már az utánpótlás válogatottat is vezette. Utóbbi feladatát ifj. Pergel László vette át, míg Szögi László sportágfejlesztői igazgató lett.

Lőrincz Attila az MTI-nek elmondta: hárman közösen dolgoztak ki egy koncepciót, amelyben azt határozták meg, hogy kinek mi a feladata 2032-ig.

„Nem tudom, hogy a szakmai hármasunk kitart-e tíz évig, mindenesetre az biztos, hogy ez egy többlépcsős folyamat, amelyet az olimpiai programok határoztak meg” – nyilatkozta. Az új szövetségi kapitány hozzátette: a jelenlegi magyar élmezőnyt alkotó válogatottak közül csupán egy egységnél tartja reális célkitűzésnek a párizsi olimpiai kvóta direkt megszerzését már a 2023-as, belgrádi világbajnokságon, más egységeknek erre 2024 tavaszán a két pótkvalifikációs viadalon lehet esélye.

„Vannak tehetséges fiataljaink, de most még ők nem elegek a kvótaszerzéshez, az ifista korosztály után öt-hat év munkára van szükség, tisztelet a nálunk ritka kivételnek, hogy a felnőttekkel valaki felvegye a versenyt. Velük nem mostanra, hanem egy olimpiával későbbre tervezhetünk, esetükben a legnagyobb kihívás, hogy megtartsuk őket a sportágnak, valamint töretlen legyen a fejlődésük. A párizsi olimpiát ettől persze még nem engedjük el, de nem is áldozhatjuk fel a Los Angeles-i játékok oltárán” – mondta. A szakember kifejtette: a párizsi olimpiai szereplés kiharcolása így döntően azokra vár, akik a jelenlegi keretet alkotják.

„Pétervári-Molnár Bendegúz bizonyította, hogy egypárban az ő felkészülése működőképes, szeptemberben a racicei vb-n a magyar egységek közül a legközelebb volt a majd kvótát érő helyekhez. Szerencsésebb negyeddöntős beosztás, picit taktikusabb versenyzés kellett volna, de esetében minden mást rendben érzek. Nem úgy a többieknél, akik C és D döntőben eveztek, márpedig az nagyon messze van a kvótát érő helyektől” – nyilatkozta. Kiemelte: mielőbb egyeztetni fog a felnőtt keret tagjaival, hogy milyen elképzeléseik, céljaik, motivációjuk van a közeljövőre, mennyire tartják még magukat „éhesnek” , illetve tájékoztatja őket arról, hogy miben tudnak a segítségükre lenni és mik az elvárásaik velük szemben.

„Meg fogunk határozni minimum szinteket, amit adott időpontokban teljesíteniük kell, úgy a vízen, mint ergométeren, és aki vonal fölé kerül, annak komoly szakmai háttérrel segítünk, hogy miként tudja kihozni magából a maximumot, amivel versenyképes lehet a nemzetközi mezőnyben is. Nagyon sokat várok új szakmai partnereinktől, az erőnléti stábtól, az élettannal foglalkozó szakembertől, dietetikustól. Mi javaslatokat tudunk tenni a versenyzőknek és edzőiknek, hogy miként tudnak még minőségibb munkát végezni. Biztos, hogy szükség lesz kompromisszumokra, újszerű, akár teljesen új módszerek elfogadására és alkalmazására. Gyökeres változás lesz még, hogy műhelyekben gondolkodunk, és nem az utóbbi időszakra jellemző közös edzőtáborokban” – emelte ki.

Lőrincz szerint megkerülhetetlen része az egésznek az egzisztenciális háttér, a teljes profi sportállást azonban, amikor a szövetség alkalmazza a versenyzőket, a mai világban kivitelezhetetlennek tartja.

„Egy kivételt azért mégis mondok, a románokat, ahol az evezést olyan szinten kezelik, mint nálunk például az úszást, vagy a kajak-kenut. Viszont máshol, még nyugaton is jellemzőbb a félprofi státusz, ahol négy-hat órás munka mellett eveznek. A helyi szövetség szerződik különböző cégekkel, amelyekkel sokszor amúgy partneri kapcsolatban van, illetve sok evezős civilben rendőr, katona, tűzoltó. A szövetség, a klub és a szponzor vagy éppen munkáltató közösen már kellő anyagi biztonságot jelent. Rémálmom, de nemcsak az enyém, hogy valaki komoly edzésmunkát végez el, aztán egy versenye nem sikerül, teszem azt D döntőbe kerül, és ez számára egzisztenciális problémát jelent látható időn belül" – hangsúlyozta. Hozzátette: mindez persze túlmutat a szövetségi kapitány hatáskörén, lévén ez vezetői feladat is, de mivel a szövetség első embere az üzleti életben tevékenykedik, pontosan tudják, hogy csak arra írhatnak szakmai terveket, amire képesek megfelelő finanszírozást is biztosítani.