– Kilenc éremmel – köztük két-két arannyal és ezüsttel – a három szakágas lebonyolítás történetének legjobb Európa-bajnoki szereplését zárta a magyar csapat vasárnap a BOK-csarnokban, ráadásul mindhárom szakág nyert legalább egy medáliát. Nevezhetjük jóval várakozáson felüli szereplésnek, függetlenül attól, hogy az oroszok és a fehéroroszok nem indultak?
– Erőre kapott a szabadfogásunk is? Nyilván kellett a két honosított versenyző, Muszukajev Iszmail és Bajcajev Vlagyiszlav, de Ligeti Dániel is rég nem látott formában birkózott.
– A két honosított srácot nem titkoltan ezért hoztuk ide, hogy eredményesen kitöltsék az átmeneti időszakot, amíg a fiatalabb szabadfogásúink beérnek. Muszukajev győzelmében titkon bíztam, szerencsére most végig összeszedetten és magabiztosan birkózott, Bajcajev pedig csattanós választ adott arra, hogy hosszú kihagyása után milyen formában van. És igen, mindenki legnagyobb örömére Ligeti Dani is visszatalált végre arra az útra, amelyen korábban járt: fejben egyben volt, nem voltak bizonytalanságai, és kiújuló sérülése ellenére nagyszerű, igen értékes bronzérmet szerzett. Vida Csabi és Antal Dani hozzáállása is példaértékű, szóval a szabadfogásúink teljesítménye az érmekkel megkoronázva abszolút motiváló lehet a fiatalabb generációnak.
– A nőknél és a kötöttfogásúaknál is nagy generációváltás zajlik – az Eb-n látottak alapján sikerrel.
– Sőt, igazából mindhárom szakágban tart az őrségváltás, a szabadfogásúaknál is azok a srácok fogják betölteni az űrt, akik néhány hete jól szerepeltek a plovdivi U23-as Eb-n. A nőknél az U23-as csapat gerince most a felnőtt Európa-bajnokságon is itt volt, az elsődleges cél az volt, hogy szokja a felnőttmezőnyt, ami teljesen más kávéház – ez sikerült, és még meg is fejelte két bravúros bronzzal Nagy Bernadett és Dollák Tamara révén. A kötöttfogásúak nagy része is ért már el eredményt korábban, és annak ellenére szerepelt ilyen jól, hogy a csapat jelenlegi húzóneve, az olimpiai ötödik Szőke Alex sérülés miatt el sem tudott indulni.
– Fritsch Róbert aranyérme például nagyon kellemes meglepetés.
– Robit még életemben nem láttam így birkózni, olyan dolgokat művelt, amilyenekre még nem volt példa, végtelenül megérdemelt az aranyérme. Remélem, ez óriási lendületet ad a karrierjének – korábban előfordult, hogy túlságosan stresszelt a nagy versenyeken, de most magától értetődő magabiztossággal menetelt végig. Váncza István pedig berobbant a felnőttmezőnybe! Régóta tudtuk, hogy nagy ígéret, roppant kiemelkedő tehetség, aminek most bizonyságát is adta. A nehézsúlyban bronzérmes Vitek Dáriusz versenyről versenyre cáfol rá arra, hogy ő ehhez a súlyhoz még kicsi, és erősödnie kellene hozzá. Folyamatosan szállítja az érmeket, ügyesebb és gyorsabb, mint a nehézsúlyúak nagy része, ezt rendre kamatoztatja is. A most nyolcvankét kilóban bronzérmes Lévai Tamás is ott van már a nemzetközi élmezőnyben, neki az optimális súlyát kell majd megtalálnunk. Több mint elégedettek lehetünk az egész csapattal, bízom benne, hogy elhiszik, Párizsban is ott lehetnek, és minél többen ott is lesznek, elvégre ez a fő célunk!