Az Év Sportolója Gála: Lássuk az embert is az eredmények mögött! – Csipes Tamara

Csipes Tamara – az Év Női Sportolója: – Tudom, hogy szeretnek hallgatni… Tíz évvel ezelőtt nyertem el ugyanezt a díjat, nagyon köszönöm, hogy ismét az enyém lett. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, és én is sokat változtam. Nem szeretnék csilli-villi beszédet mondani, megtiszteltetés ez a díj, de nem tudom teljesen magaménak érezni, mert nem szeretem, ha különbséget teszünk arany és arany, eredmény és eredmény, teljesítmény és teljesítmény között. Ezt az elismerést a sportújságírók szavazzák meg, tehát egy népszerűségi verseny is valahol. Nem mondom, hogy nem esik jól, de az lenne a dolog lényege, hogy szimbiózisban létezzünk, hiszen sportesemények nincsenek nézők nélkül, sportújságírók pedig eredmények nélkül. Ezt szeretném hangsúlyozni: fontos, hogy legyen egy kicsit humánusabb az egész sportvilág, lássuk az embert is, mert sok volt a csalódás, amelyet nem úgy tudtunk végignézni, ahogy méltó lett volna. Jó lenne, ha nem csak a bombasztikus sikereknek örülnénk – Önök, Ti vagytok a közvetítők. Nekem jól esik, ha azt a visszajelzést kapom, hogy örülnek az eredményeimnek, és ez eljut a nézőkhöz, de legyünk humánusak, lássuk az embert is az eredmények mögött.

Csipes Tamara – az Év Csapata tagja (egyéni sportágak): – Természetesen én beszélek… Köszönjük szépen az elismerést, sosem nyert még női négyes, pedig minden évben hozzuk az eredményeket. Ezt most nem szemrehányásként mondom… De eljött ez is, kivártuk és jólesik (majdnem leveri a mikrofont). Hagyjuk a stand-upot… Csak a saját nevemben nyilatkozhatok, azt, hogy a többiek mit gondolnak, nem tudom. Sok könny, verejték és csalódás után jött össze az olimpiai aranyérem, így külön büszkék vagyunk rá, és különösen jól is esik, hogy Ti is büszkék vagytok, hogy Önök is büszkék ránk. Szerintem ennyi.

Keszthelyi-Nagy Rita, vízilabdázó, az Év Csapata tagja (csapatsportágak): – Rendkívül megtisztelő számunkra ez az elismerés, mert a mindent jelenti nekünk ez a bronzérem, amely a magyar női vizilabda történetében az első olimpiai érem. Azok, akik az előző olimpiákon negyedik helyen végeztek, pontosan tudják, hogy ez tényleg mennyit jelent. Azok számára is sokat, akik előttünk tettek ezért a sportágért, valamint azért, hogy mi ott állhassunk a dobogón Tokióban. Azt hiszem, az egész csapat nevében mondhatom, hogy köszönjük családjainknak a támogatást, a sportegyesületeinknek, a vízilabda-szövetségnek és a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy mindig hittek bennünk. A legfontosabb, hogy az elmúlt öt év alatt új csapatot építettünk, megtanultunk együttműködni. Mindenki vállalta a saját feladatát, ha valakinek rosszabb napja volt, előrébb lépett más, aki vitte a hátán a csapatot. Az együtt dolgozás és hit erre képes.

Schäfer András (Fiola Attila helyett), az Év Sportpillanata: – Köszönöm a kajakos hölgyeknek, hogy nem kell komoly hangvételű beszédet mondanom – abban nem vagyok jó! Sajnálom, hogy Fiola Attila nem tud itt lenni. Abban a gólörömben minden benne volt… Köszönjük mindenkinek, aki ránk, illetve Attila góljára szavazott! Gratulálok minden jelöltnek és győztesnek!