Az alapítvány megemlíti, hogy Kállainak 14 éves korától kezdve minden percét a sakkozás töltötte ki: 1982-ben nemzetközi mesteri, 1995-ben pedig nagymesteri címet szerzett.
„Mindezen időszakban Ribli Zoltán és Polgár Zsuzsa szekundánsaként is tevékenykedett, valamint tucatnyi sakk-könyv szerzője és több újság sakkrovatának vezetője volt. Kitűnő előadókészsége és humora miatt a televíziókban is gyakran szerepelt, ahol mindig óriási lelkesedéssel, ötleteivel népszerűsítette a sakkot. Élete legjelentősebb sikerét szövetségi kapitányként érte el, amikor 2002-ben a bledi sakkolimpián a dobogó második fokáig vezette a magyar férfiválogatottat.”
A Kasparov Chess Foundation keretein belül is számos kiváló tanítványa volt a tengerentúlon. Számtalan vezetői és társadalmi pozíciót töltött be a hazai sakkéletben és szeretett klubjában, az MTK-ban, ahol az utolsó éveiben edzősködött is, emellett tíz éve a Magyar Sakkozásért Alapítvány egyik motorja volt.
Váratlan, korai távozásával a magyar sakktársadalom hatalmas veszteséget szenvedett, fiatalos mosolya örökké hiányozni fog. Temetéséről később intézkednek, a Magyar Sakkozásért Alapítvány a saját halottjának tekinti” – olvasható a közleményben.