Claudia Pechstein 1972-ben, napra pontosan február 22-én született Kelet-Berlinben. Az NDK sportkötelékében nevelkedett, amelynek a dopping szinte kötelező eleme volt. Pechsteinre azonban nem közvetlenül a rendszerváltozás után vetült a gyanú árnyéka, hanem 2009-ben akadt fenn az ellenőrzésen. Akkor már a gyorskorcsolya valaha élt egyik legnagyobb klasszisaként, ötszörös olimpiai bajnokként került a reflektorfénybe. Ő volt az első ismert sportoló, akit csupán közvetett bizonyítékok alapján tiltottak el. A mintájában nem mutattak ki doppingszert, de a vérében abnormálisan sok retikulocitát (a vörösvértest fiatal alakja) találtak, amiből arra következtettek, hogy manipulálták a vérét. Magyarán szólva: vérdopping.
Pechstein természetesen mindent tagadott és fellebbezett minden lehetséges fórumon, ám végül a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) helybenhagyta az eltiltást, ezért nem indulhatott a 2010-es vancouveri játékokon. Összetört, az öngyilkosság gondolata kerülgette. De csak átmenetileg, mivel az újabb vizsgálatok az ártatlanságát bizonyították, hogy furcsa vérmintája örökletes betegség, ha úgy tetszik, genetikai adottság. A pereskedés után végül a müncheni Legfelsőbb Tartományi Bíróság 4.4 millió eurós kártérítést ítélt meg neki, ám 2016-ban mégis alulmaradt a küzdelmében, mert a Német Szövetségi Bíróság végső határozattal elutasított a keresetét.
A vancouveri téli olimpiáról lemaradt, Szocsiban ismét ott volt, de nem szerzett érmet, negyedik, illetve ötödik lett 3000 és 5000 méteren. Pjongcsangba azzal a céllal ment, hogy a valaha élt legidősebb sportolóként nyer aranyérmet. Mint cél, ugyanez Pekingre nézve is fennáll.
„Nem gondolok a koromra” – jelentette ki Pechstein a 2018-as pjongcsangi téli olimpia előtt, ám 5000 méteren – amelyen zsinórban háromszor nyert ötkarikás aranyat, először alig 22 évesen 1994-ben, Lillehammerben – csupán nyolcadik lett.
„2022-ben is lesz még esélyem az éremre” – jegyezte meg Pechstein. Egy biztos, hogyha jövőre indul a pekingi téli játékokon, akkor kereken ötvenévesen fog versenyezni.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatja el.