FFT: 1996, Atlanta – az amatőrizmus tetőfoka

Amikor még senki sem használta ezt a szót futballcsapatra, Magyarországnak volt már szerethető válogatottja: az a Dunai Antal szövetségi edző által vezetett, többek között Lisztes Krisztián, Egressy Gábor, Sebők Vilmos, Dragóner Attila, Hrutka János, Dombi Tibor, Sándor Tamás vagy Zavadszky Gábor nevével fémjelzett olimpiai együttes, amely kivívta a szereplés jogát az 1996-os atlantai ötkarikás játékokra. Ez annál is inkább nagy tett volt, mert olimpián és Európa-bajnokságon akkor már 24, világbajnokságon pedig tíz éve nem szerepelt magyar csapat, ahogy azóta sem, egyiken sem. A szurkolótábor bizakodva tekintett a Dunai-csapat olimpiai részvétele elé, és az optimista várakozásokat táplálta, hogy a 16-os mezőnyben Magyarország egyike volt a csupán öt európai együttesnek, és 1996. március 12-én, egy emlékezetes havas mérkőzésen, az Üllői úton telt ház előtt a Skócia elleni 2–1-es győzelemmel hazánk Európában elsőként vívta ki az olimpiai kvalifikációt.

Kivételesen tehetségesnek tűnő generáció, telt házas meccsek, a közönség szeretete, legendák a kispadon (Dunai munkáját Bene Ferenc segítette), egy azóta is példa nélküli MLSZ–MOB összefogás, egy minden szálat összefogó, nagyszerű, felkészült menedzser, Magyar Zoltán, és ha nem is mindig jó játékkal, de általában győztes csapat, nem csoda, hogy újra a régi szép idők visszatértét várta a magyar futballszurkoló. Azonban mintha mifelénk ez ilyenkor törvényszerű lenne, azonnal jöttek a sorscsapások, egymás hegyén-hátán...

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!

Kivételesen tehetségesnek tűnő generáció, telt házas meccsek, a közönség szeretete, legendák a kispadon (Dunai munkáját Bene Ferenc segítette), egy azóta is példa nélküli MLSZ–MOB összefogás, egy minden szálat összefogó, nagyszerű, felkészült menedzser, Magyar Zoltán, és ha nem is mindig jó játékkal, de általában győztes csapat, nem csoda, hogy újra a régi szép idők visszatértét várta a magyar futballszurkoló. Azonban mintha mifelénk ez ilyenkor törvényszerű lenne, azonnal jöttek a sorscsapások, egymás hegyén-hátán...

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!