Konferencia: a vakcina lehet a sportipar orvossága is

Munkatársunktól MunkatársunktólMunkatársunktól Munkatársunktól
Vágólapra másolva!
2020.06.27. 10:11
null
Kevesebb néző, ugyanakkor több fiatal várható a lelátókra (Fotó: Földi Imre)
A koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis egyik leginkább érintett területe a sport lett, nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A sportélet lassan és fokozatosan tér most vissza, az esetek jelentős többségében azonban nézők nélkül. A teljes megoldást a vakcina vagy a gyógyulást biztosító gyógyszer jelentheti.

Az Ipsos által készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyarok 72 százaléka venne részt sporteseményen nézőként, ha a vírusra lenne ellenszer. Egy hasonló felmérés során az amerikai válaszadók csupán 64 százaléka válaszolt igennel ugyanerre a kérdésre.

Az eredmények, illetve a sportiparra váró jelenlegi és további nehézségek kapcsán a Havas Sports & Entertainment részéről Nagy László igazgató – sportmarketing-szakember –és független iparági szakértők,Kosaras Renáta, sportkommunikációs tanácsadó és Kovács Nikolett, nemzetközi újságíró és szakértő további részleteket is elárult.

Szurkolói magatartás és kommunikáció

Ahogy azt az utóbbi napokban is láthattuk, néhány magyar labdarúgó-bajnoki meccsen a fanatikus szurkolók reakciója és viselkedése eltérhet az átlag sportfogyasztó közönségtől, azaz előbbiek sokkal bátrabban térhetnek vissza a sportrendezvényekre.

„A jövőre nézve a szurkolói kommunikációban hatalmas felelősség nehezedik a sportesemények szervezőire, a szövetségekre és klubbokra. Ma már nemcsak a rajongói érdeklődések kielégítésére kell törekedniük, hanem egy erős társadalomformáló, szurkolói viselkedési normát közvetítő edukációs kommunikációra is szükség van. Ennek megvalósítása nem egyszerű feladat, de a megváltozott világra megváltoztatott szokásokkal leszünk kénytelenek reagálni, hogy újra átélhessük az igazi szurkolói élményeket” – vélekedett a sportkommunikációs szakértő, Kosaras Renáta.

Ki vállalja majd először a kockázatot?

A magyar futballban látható bátor nyitás gyakorlatilag egyedülálló most a világon. Hiába a lelkes és pozitív hozzáállás a szurkolók részéről, akik ki vannak éhezve az élő sporteseményekre, egyelőre zárt kapuk mögött indultak újra például a nagy európai futballbajnokságok, de a július elején rajtoló F1 és a két héttel később visszatérő MotoGP-sorozat sem számol nézőkkel a helyszínen. A francia futballéletbe július 11-én térhetnek vissza a nézők, de akkor is csak 5000 fős limittel, míg Spanyolországban és Olaszországban továbbra is kivárnak. A MotoGP esetében az augusztus 9-ei Cseh Nagydíj szervezői remélik, hogy legalább 30 000 nézőt beengedhetnek majd, ami az elmúlt évek vasárnapi nézőszámának nagyjából az egyharmada. Időben még távolabbra tekintve a US Open tenisztornát is nézők nélkül tartják meg augusztus végén, szeptember közepén.

A Formula–1 július első hétvégéjén tér vissza, de egyelőre helyszíni nézők nélkül (Fotó: AFP)
A Formula–1 július első hétvégéjén tér vissza, de egyelőre helyszíni nézők nélkül (Fotó: AFP)

„Mindez természetesen hatalmas anyagi kiesés a szervezőknek, a jogtulajdonosoknak – ami sok esetben hatással van és lesz a sportolók fizetésére is –, valamint a turizmusnak egyaránt. Azonban ez még mindig kisebb károkat okoz, mintha nem indulna újra a sportélet” – emelte ki Kovács Nikolett, nemzetközi sportújságíró és kommunikációs szakértő.

„Hosszú előkészítés, új protokollok bevezetése és a helyi hatóságok, kormányok beleegyezése kellett az újrainduláshoz, de vannak országok, ahol a vakcina megjelenéséig nem gondolkoznak nagy nyilvános eseményekben. Ugyanakkor sok korlátozás most már túl szigorúnak tűnik, kérdés, hogy ki vállalja majd a kockázatát az enyhítéseknek” – tette hozzá Kovács.

Kevesebb néző, viszont több fiatal a lelátón

„A magyar Ipsos-kutatásból az is kiderült, hogy a sportesemények az átlagosnál is jobban ki vannak téve a nézőszám csökkenésének, annak következtében, hogy sok idősebb szurkoló fog lemorzsolódni az aktívan meccsre és sporteseményre járók táborából a járvány hatására. A sportesemény-szervezőknek, a bajnokságoknak és kluboknak készen kell tehát állniuk az arányaiban fiatalabb és más igényű szurkolói, nézői elvárások kiszolgálására. Lehet, hogy a zacskósszotyi-árulás helyett egyedi élményekkel és speciális tartalommal kell az esemény helyszínén megszólítani és bevonni a fiatalabb korosztályokat az eseményeken” – mondta Nagy László.

Online és televíziós közvetítések további térnyerése várható

Magyarországi viszonylatban a kutatásból jól látható, hogy amíg nincs megfelelő biztonságot adó, hatékony intézkedés a fertőzés terjedése ellen egy-egy sportrendezvényen, a megkérdezettek 71 százaléka inkább támogatja a zárt kapus mérkőzéseket és sporteseményeket tévés vagy online közvetítéssel. Érdekesség, hogy a néző nélküli események ötlete különösen nagy támogatottságot élvez a 40 év alatti sportrajongók körében (75%), valamint az arányaiban legtöbb sporteseménynek helyt adó fővárosban (78%).

„Megfigyelhető egy különös kettősség – jegyezte meg Kosaras Renáta. – Miközben a 40 év alattiak támogatják a zárt kapus eseményeket, ugyanez a korosztály volt, amely hasonló arányban már szájmaszk viselése esetén is visszatérne a lelátókra. Ennek a kettősségnek az oka természetesen a társadalmi és fogyasztói szokásokban keresendő. Ez a kutatás nem tért ki a szurkolói élmény pontos helyszínének meghatározására, de láthatjuk, hogy ennek átélése a különböző szurkolói zónákban, a helyszíneken vagy az online térben is megvalósítható.”

A koronavírus az amerikai sportpiac egyik legnagyobb eseményét, az NFL-draftot is érintette, amit kísérleti jelleggel végül Zoom-felületen valósítottak meg. A közvetítést 15.6 millióan követték a képernyők előtt, amire eddig még nem volt példa az NFL történetében. A korábbi csúcsot a 2014-es játékosválasztás tartotta eddig 12.4 millió nézővel.

„Ez jól mutatta, hogy egy korábban elképzelhetetlen lebonyolítás egy újszerű kivitelezéssel milyen sikeresen tud működni. Jogos tehát a kérdés, hogy visszatérünk-e még valaha a vírus előtti sportfogyasztási szokásainkhoz, vagy felbátorodva a lehetőség adta részsikereken egy új modell kialakulásának elején vagyunk. Ez egyáltalán nem mindegy a sportközvetítési és sportszponzorációs pénzek, valamint a sportipar jövőbeni finanszírozásának szempontjából” – vélekedett Nagy.

Nézők nélkül semmi sem ugyanaz (Fotó: Tumbász Hédi)
Nézők nélkül semmi sem ugyanaz (Fotó: Tumbász Hédi)

Nézők nélkül semmi sem ugyanaz

A jelenlegi helyzetet még mindenkinek szoknia kell, úgy az otthon ülő nézőknek, mint a sportolóknak. A közvetítésért is felelős jogtulajdonosok is tudják ezt, ezért különböző megoldásokkal próbálják „belakni” az üres lelátókat. A Bundesligában láthattunk papírmasékat, mezeket, sálakat és letakart nézőteret is, míg a La Ligában nagyon kezdetleges, a számítógépes játékból kölcsönvett grafikával színezik át a lelátókat, hogy az ne legyen üres. A mesterséges szurkolói hangeffekt szintén hamar alapeleme lett a közvetítéseknek a Premier League-ben is.

„Nézők nélkül pályára lépni a sportolóknak sem ugyanaz, sok esetben elveszik a hazai pálya előnye, az a pszichés előny, amit a saját szurkolók jelentenek. A technikai sportok esetében ez a különbség leginkább a leintés után lesz majd érzékelhető. Kíváncsian várom, hogy mi jön át a tévén keresztül abból, hogy sem a lelátókon, sem a bokszutcában nem lesznek emberek, bár lehet, hogy valamilyen hangeffekteket itt is bevetnek majd. Az egész hétvége mégis inkább hasonlít majd egy tesztre, főként a helyszínen tartózkodóknak, így a pilótáknak is” – tette hozzá Kovács.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik