Egyfajta élő konferenciabeszélgetés keretében a klub fiataljai – Szatmári Zsolt vezetőedzővel az élen – tehettek fel kérdéseket a sportág hazai kiválóságainak, akik örömmel éltek is a válaszadás lehetőségével.
A „rendezvény” ugyan két napot csúszott, Lőrincz Tamásékat így is jó néhány kérdéskörben faggathatták az ifjú kanizsai birkózók. A 33 éves Lőrincz Tamás kitért például a nyárról elhalasztott tokiói olimpiára is, egyben arra, ez úgymond miképp is csapódik le az élsportolók soraiban.
„Ilyen helyzetben még nem voltunk, éppen ezért nem is lehet lelkileg felkészülni rá, de a halasztás tényének és mértékének ismerete még mindig jobb volt a találgatásoknál – fogalmazott a ceglédi származású birkózó kiválóság. – Az olimpia elhalasztását külföldi edzőtáborban tudtam meg, sokan készültünk ott Európából. Rossz érzés volt, s az a tudat sem teszi jobbá, hogy tudjuk, 2021-ben megrendezik. Az emberben ilyen közeli időintervallumban egyfajta cél már összeállt, a tokiói esemény már lőtávolon belülre is került. Most új szituációban újabb támpontokat kell keresni, mert a magamban kijelöltek most nagyon messzire kerültek. Ha ezt nézem, ez így azért senkinek sem egyszerű, bár azért annyi könnyebbség van esetemben, hogy kvótával már rendelkezem.”
S hogy miként telik ez a – sportolók számára is – kissé mostoha időszak?
„Ezek a napok a szinten tartásról szólnak, erősítő, kardióprogramok alapján készülünk. Eddig is folyamatosan konzultáltunk a szakvezetéssel, valamint pszichológus szakemberekkel. Megmondom őszintén, többször is előfordul, egyik nap így, másik nap úgy gondolkodok bizonyos kérdésekről. Egyáltalán az is furcsa most számomra, hogy jelenleg egyénileg ott is edzhetek, ahol élek. Egy biztos, ezt a négy hónapot még végig akartam pörgetni, de hogy most ez plusz egy évvel kitolódik, azért ez kemény – mondta a 33 évesen az utolsó olimpiájára készülő Lőrincz. – Ugyanakkor leültünk a családdal és arra jutottam, hogy ennek még nekiveselkedem! Bár még kimondani sem egyszerű, maradjunk annyiban, hogy még szűk másfél év az olimpiáig...”
A beszélgetésbe bekapcsolódott Ligeti Dániel szabadfogású birkózó is, aki egy másik szemszögből közelítve tudta bemutatni jelen élethelyzetét sportágán belül.
„Tamásnál annyival nehezebb helyzetben vagyok, hogy nekem még nincs kvótám, a márciusi kvótaszerzési lehetőségem elmaradt, ráadásul emellett a bokámmal is hosszabb ideje gondok vannak – fogalmazott a 30 esztendős szombathelyi Ligeti. – Gyakorlatilag így jut idő arra, hogy ezt a sérülést rendbe tegyük, mely egy hónapos kihagyást jelent majd, amúgy meg ismerve a további menetrendet, ezzel talán nyertem egy esztendőt. Úgy gondolom, mindezt sportpszichológusi segítség nélkül meg tudom majd oldani, arra kell figyelni, hogy a hozzáállásom megfelelő maradjon.”