Az utóbbi években szinte mindannyiszor jó eséllyel előre meg lehetett mondani, ki lesz az Év férfi sportolója, valaki rendre kimagaslott a mezőnyből. Ezúttal a virtuális küzdelem a serlegért – sportnyelven szólva – már-már „öldöklő”, olyan sok kiváló teljesítményt láthattunk a 2019-es esztendőben. Címvédés hat éve, az úszó Gyurta Dániel duplázása óta nem volt a kategóriában, és bár most lehetséges, hiszen Liu Shaolin Sándor is ott van a három döntős között, nagyszerű tavalyi eredményei (egyebek mellett a rövid pályás dordrechti Európa-bajnokságon 1500 méteren győzött, 500-on és 1000-en második lett, megnyerte az összetettet, és tagja volt a győztes magyar váltónak is, míg a szófiai vb-n a kvartett tagjaként bronzérmet szerzett) ellenére sem tekintheti magát favoritnak, mert a két „Mi”, Michelisz Norbert autóversenyző és Milák Kristóf úszó is nagy dobáson van túl.
„Ez a harmadik év, hogy ott vagyok ebben a döntőben, amelyben nem is a győzelem a legfontosabb, inkább az, hogy folyamatos a jelenlétem – mondta lapunknak Liu Shaolin Sándor.– Bár az Európa-bajnokságon taroltunk, meglehet, 2019-ben nem én voltam a legeredményesebb férfi versenyző itthon, ezért is tartozom köszönettel a sportújságíróknak, hogy eszükbe jutottam a szavazás során.”
Michelisz Norbert az év végén sporttörténelmet írt az autósportban azzal, hogy első magyarként megnyerte a WTCR-világkupát. „Gondolkodtam, vajon előny-e vagy hátrány, hogy az autósportban szereztem bajnoki címet, de nem jutottam eredményre, és szerintem egyébként is rettenetesen nehéz összehasonlítani a különböző sportágak eredményeit – fejtette ki lapunknak Michelisz Norbert. – Nagyon örülök annak is, ha csak második vagy harmadik leszek, de természetesen nyerni szeretnék, mert utálok veszíteni. Volt három vagy négy év, amikor a szurkolók szavazatai alapján én lettem a legnépszerűbb sportoló, és annak is nagyon örültem, hiszen a sikereimhez nagyon sokat hozzátesz, hogy ilyen lelkes és népes szurkolótáborom van, de ha ezen felül még egy szakmai díj is összejönne, az tovább erősítené a hitemet, hogy jó úton járok.”
Milák Kristóf sem kisebb tettet vitt véghez: a kvangdzsui vb-n 200 méter pillangón fantasztikus idővel (1:50.73) győzött, megjavítva ezzel a legendás Michael Phelps 2009-es cáparuhás világrekordját. Jelölését a díjra így kommentálta lapunk kérésére: „Nagyon örülök, hogy bekerültem a legjobb három közé, hatalmas megtiszteltetés. Két nagy ellenfelem van, meglátjuk, mi lesz a végső sorrend. Szerencsére a gálán még ott tudok lenni, hiszen csak másnap utazom Thaiföldre edzőtáborba.”Mint említettük – és mint a megszólalók szavaiból is kiderül –, a 2019-es rendkívül teljesítmények miatt idén nem illendőségből mondják a sportolók, hogy már a háromba bekerülni is óriási dicsőség. Rasovszky Kristóf nyílt vízi úszó például, aki Kvangdzsuban öt kilométeren a szakág első magyar vb-aranyérmét nyerte, megértően fogadta, hogy a 399 sportújságíró szavazata alapján nem került be a döntősök közé. „Többen szereztünk világbajnoki aranyat tavaly, így várható volt, hogy nem leszünk ott mindannyian a legjobb három között. Csalódott nem vagyok, hiszen sportolói pályafutásomat ez nem kérdőjelezi meg” – mondta lapunknak.A nur-szultani világbajnokságon aranyérmes kötöttfogású birkózó, Lőrincz Tamás így foglalta össze gondolatait: „Sejtettem, hogy nem leszek benne a végső háromban, de a végeredmény azért érdekesre sikerült. Voltak itt nagyon nagy eredmények idén, Siklósi Gergely például hazai közönség előtt lett világbajnok, én a kajakos srácot, Kopasz Bálintot is magam elé raktam a sorban – nekem legalábbis meglepetés, hogy aztán egyikük sem fért be. Mindegy, a legfontosabb egyértelműen az, hogy végre összejött a világbajnoki cím és a kvóta, minden egyéb másodlagos, hogy itt nem kerültem be a legjobb háromba, nem ütött szíven túlságosan.”Az általa említett párbajtőröző, Siklósi Gergely lapunknak azt mondta: „Lőrincz Tamás és Kopasz Bálint is olimpiai kvalifikációs világbajnokságon szerzett aranyérmet, ahogyan én is – egyikünk sem került be az első három közé. Egy szavazás során nyilvánvalóan szerepet kap a szubjektum is, én egyáltalán nem élem meg csalódásként, hogy nem vagyok ott a háromban. Remélem, hogy egyszer ez is sikerül, dolgozni fogok azért, hogy az eredményeim alapján ott lehessek egyszer ezen a gálán én is.” A kajakos Kopasz Bálint ugyancsak nagyon sportszerű volt. „A magyar sport erejét mutatja, hogy ebben az esztendőben világ- és Európa-bajnoki győzelmekkel sem lehetett a legjobbak közé kerülni – mondta. – Nem vagyok csalódott, ráadásul zárkózottabb ember vagyok, akihez nem is illik annyira ez a fajta felhajtás. Nekem az a fontos, hogy én tudjam a sikerem értékét, és ez adjon erőt és motivációt az olimpiai felkészüléshez.”A parasportolóknál Juhász Szebasztián értelmi sérült tornász az Abu-Dzabiban rendezett speciális olimpia világjátékokon talajgyakorlatával és nyújtógyakorlatával éppen úgy első helyet érdemelt ki, mint az egyéni összetett versenyben. „Minden évben néztem a tévében a gálát, nagyon boldog vagyok, hogy most ott lehetek én is, izgulok is miatta. Őszintén nem tudom, milyen eredményre számítsak, de bárhogy is lesz, örülni fogok” – mondta.A 16 éves parakajakos, Kiss Péter Pál, aki Poznanban Európa-bajnok lett, illetve Szegeden megnyerte a kajak-kenu integrált vb-t, kvótát szerezve Tokióra, így fogalmazott: „Tavaly a Mozgásjavító Iskola tanulójaként nézőként ott lehettem a gálán. Akkor azon gondolkoztam, milyen jó lenne egyszer nekem is ott lenni a színpadon. Azzal, hogy jelölt lettem, nagy álmom vált valóra, s izgalommal várom, mi lesz a végső sorrend.”A szervátültetett atléta, Mihálovits Tamás az angliai Newcastle-ben világcsúccsal nyerte meg kategóriájában a súlylökést és a diszkoszvetést, gerelyhajításban meg harmadik lett. „Nagyon jól sikerült az évem – mondja. – Tavaly is ott voltam a háromban, az idei jelölés is büszkeséggel tölt el, de sportoló vagyok, arra vágyom, mint mindenki más, hogy az én nevemet írják rá arra a díjra. Szép dísze lenne a házamnak.”
Az összeállítást készítette: Bodnár Zalán, Kohán Gergely, Kovács Erika, Lipiczky Ágnes, Tóth Anita