Konferencia: kivívják a helyüket – a nők szerepe a magyar sportban

A Magyar Edzők Társasága (MET) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közös szervezésű edző továbbképző konferenciája ezúttal olyan témát boncolgatott, ami nemcsak hazánkban egyre aktuálisabb, de világszerte is: a nőknek a sportban betöltött szerepéről és a nemi egyenlőségről szólt.

Az előadássorozatot Szabó Tünde sportért felelős államtitkár nyitotta meg, aki kicsit más szemszögből világította meg a témát. A férfiak és a sport szoros kapcsolata már az ókortól kezdve létezik, a nők azonban még az első újkori olimpián, 1896-ban sem versenyezhettek. Azóta azonban hosszú idő telt el, mára teljes az egyenlőség.

Ma már az indulók száma is nagyjából megegyezik a férfiakéval, a nyári olimpián pedig már csak egyetlen olyan sportág van, amiben nem indulhatnak hölgyek: ez a rögbi. Cserébe van két másik sportág, ahol pedig férfiak nem indítanak olimpikont, ritmikus gimnasztikában és szinkronúszásban.

„Míg az ötvenes években a kétszáz méteres pillangóúszásban például azért nem merték indítani a nőket, mert úgy gondolták, megerőltető lenne a szervezetüknek, ma már nem kell bizonyítani a nők rátermettségét" – fogalmazott Szabó Tünde, aki szerint a sportpolitikában és a sportvezetésben azért még nem ideális a nemek közti egyenlőség.

Az államtitkár ehhez egy szemléletes példát hozott, a MET Kiemelt Edző Programjába például 189 magyar tréner tartozik, köztük azonban csak tizenöt hölgy van. Hozzátette, hogy ez persze nem elsősorban a nemek, sokkal inkább személyiség kérdése, de örvendetes az a tendencia, hogy a nagyvilágban egyre több nő dolgozik edzőként és szövetségi kapitányként.

Utána Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke vette át a szót, aki rögtön azzal kezdte, hogy éppen Szabó Tünde a legjobb példa a nők egyre nagyobb és fontosabb szerepére a sportban, aki a legmagasabb sportvezetői feladatot látja el az országban immár három és fél éve. Hozzátette, ha a nemek összehasonlításáról beszélünk, azért érdemes megnézni, kik és milyen arányban szállították a magyar olimpiai érmeket például a riói olimpián.

A sportvezető a kongresszus témáját is kiemelten fontosnak tartotta, mert szerinte a nemi egyenlőség támogatása éppolyan lényeges, mint a tiszta sportolók vagy az olimpiai értékek védelme. Példának hozta fel a holland olimpiai bizottságot, ahol egy hölgy, az egykori válogatott kézilabdázó Anneke van Zanen-Nieberg lett a szervezet elnöke. De hasonlóan példaértékű a nemzetközi triatlon- és curling szövetségek elnökségének összetétele.

A kongresszus első előadója Szántó Éva volt, aki a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) végrehajtó bizottságának tagja, valamit a Versenyszervezési Bizottságának elnöke, aki követendőnek tarja a FISA kezdeményezéseit. Mondandóját példákkal támasztotta alá, hiszen egyfelől a legpatinásabb evezős klub, az 1818-ban alapított brit Leander Club csak 1998-ben engedélyezte, hogy nők is a tagjai lehessenek.

Ehhez képest a sportágban mára ott tartunk, hogy 2018-ban a sportolók 55 százaléka volt féri, 45 százaléka nő, és 2017-től azonos a versenyprogram is. Ennek egyik oka az is lehet, hogy a szervezet kiemelten figyel a kommunikációra, a nemek egyenlő arányú megjelenítésére minden lehetséges fórumon. A sportvezetők (78 és 22 százalék) és az edzők aránya (77 és 23 százalék) ugyan rosszabb, de azt ő is hozzátette, hogy ez nemcsak a szövetségen múlik, hiszen az akarat megvan, hanem magukon a nőkön is. A szakmai sokszínűségre törekvő FISA ezért számos női edzői továbbképző programot szervez, ami az idén több sportággal (torna, birkózás, gyeplabda és triatlon) együtt még teszt-üzemmódban működött.

A következő eladó Kolozsi Ildikó, a MOB Nívó-díjas sportújságírója volt, aki a nők médiában betöltött szerepéről tartott inspiráló beszédet. Elmondta, nagy támogatója a nemi egyenlőségek, de szerinte mindenkinek, férfiaknak és nőknek egyaránt ki kell vívnia a helyét, és ne csupán azért kerüljön be egy nő a sportmédiába vagy a sportvezetésbe, hogy javítsa a nemek arányát, hanem mert folyamatosan bizonyítja, hogy szakmailag és emberileg is alkalmas a feladatra, ellenkező esetben az egész folyamat kontraproduktív lesz.

Szécsi Dávid szülész- nőgyógyász szakorvos a nők esetében az élsport speciális egészségügyi hatásairól tartott előadást, Bodnár Ilona szociológus pedig a sportban is előforduló erőszakról és szexuális zaklatásról beszélt, megemlítve a legfrissebb kutatásokat, lévén a két téma egyre nagyobb publicitást kap.

A kongresszust Mocsai Lajos, Testnevelési Egyetem rektorának előadása zárta, aki kézilabdaedzőként és szövetségi kapitányként férfiakkal és nőkkel egyaránt eredményes volt, így a saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal arról, hogy a nemekkel ugyan másként kell foglalkozni, ami más pszichológiai eszközöket jelent, de a legfontosabb, hogy a játékosokat (pláne élsportolókat) egy edző mindig partnerként kezelje.

A Magyar Sport Házában rendezett konferencián közel százan vettek részt, elsősorban edzők és sportvezetők, köztük egykori olimpiai bajnokok, olimpikonok, élsportolók, mint például a kajakos Dónusz Éva, a birkózó Komáromi Tibor, a kenus Vaskuti István vagy a vízilabdázó Drávucz Rita. A hallgatóságban helyet foglalt Molnár Zoltán, a MET elnöke, Vékássy Bálint, a MOB főtitkára és Kelemen Ildikó, a MOB Nők a Sportban Bizottságának elnöke is.